Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-24
106 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. először, közönséges bűntettek; másodszor, a hivatali bűntettek; harmadszor, fegyelmi vétségek. A közönséges bűntények definitiója nem tartozván ezen törvény keretébe, azokra nézve egyelőre megelégedhetünk a létező erimmalis praxis szabályaival, addig is mig ezeknek teljes szabatos meghatározását nemsokái'a a büntető codex pótolni fogná. Ugyanezt lehetne mondani a hivatalos bűntettekre nézve is , de itt azon nagy hézagot, mely a büntető codex hiánya miatt felmerül, nem hagyhatjuk egyelőre is betöltetlenül, s azért a hivatali bűntett meghatározását felvettem már ezen törvényjavaslatba, különösen annak 15-ik §-ába, mely szerint hivatali bűntettet képez: a hivatali titok közlése ; a megvesztegetés; az erőszak; a hamisítás, 4s a sikkasztás. Mindazon más kötelességellenes cselekmények vagy mulasztások, melyek a közönséges, nem pedig a hivatalos bűntettek fogalma alá nem esnek, a fegyelmi vétségek sorába tartoznak. De mindamellett a fegyelmi és közönséges vétség, valamint a hivatali bűntettek közt van egy éles demarcationalis vonal, s ez az, hogy a bűntények jellege azon bűnös ezélzatban áll, a melynél fogva a biró cselekvése vagy mulasztása által valakinek vagy másnak illetéktelen hasznot vagy másnak jogtalan kárt akar okozni, mig ellenben a fegyelmi vétség már nem e bűnös czélzat forrásából, hanem egyszerűen hanyagságból, vagy vétkes gondatlanságból ered. Ezenkívül a 20. és 21-ik szakaszokban a fegyelmi vétségek sorába fel kellett venni még különösen némely cselekményeket, melyek a gyakorlati élet tanúságai nyomán a bírói kar tekintélyét , és hitelét veszélylyel fenyegetnék, s megrendítenék azon tiszteletet és bizalmat, a melyet a bíróságok irányában fentartaui én életkérdésnek tekintek. A harmadik kérdés, méltóságos főrendek, mely tőlem megoldást követelt e törvényjavaslatban, az volt: vájjon a '"bírói felelősség mely fórum előtt legyen érvényesítendő ? Azon elvnek lévén barátja, hogy a kivételes bíróságok rendkívüli esetek kivételével mellőztessenek, közönséges és hivatali bűntettek esetében j nem tartottam szükségesnek a bírákra nézve külön bíróságról gondoskodni, már csak azért sem, mert a) a közbüntényeket jelenleg a büntető gyakorlat, később pedig majd a büntető codex, a hivatali bűntetteket pedig már a jelen törvény megálla- 1 pitván: a bíróság e téren oly fix szabályokhoz lesz kötve, a melyek a bírói önkénynek biztos korlátokat fognak vetni; b) mert noha ily esetekben a biró saját birófcársainak van alávetve, de a végrehajtás lehetősége és valószínűsége annál távolabb esik, minthogy később a ténykérdések fölött az esküttszék fog ítélni, s minthogy oly tényekről van itt szó, a melyekre nézve a solidaritást biró és vádlott közt feltenni nem lehet, sőt nem szabad. Ellenben a fegyelmi vétségekre nézve kénytelen voltam a rendes bíróság illetőségét mellőzni azért, mert először a fegyelmi vétségeket taxatíve elsorolni szintúgy lehetetlen, mint a rendőri kihágásokat, s épen ezért okvetlenül szükséges, hogy e téren a bíróság bizonyos diseretionális hatalommal raháztas?ék fel; másodszor azért, mert a fegyelmi vétségek, melyek néha oly csekélyek, hogy csak egyszerű megfedd est vonnak magok után s úgyszólván csak házi fegyelem tárgyát képezik: a birói tekintély érdekében soha sem lesznek az esküttszék fóruma elé állíthatók; és 3-or azért: mert e két oknál fogva nem tehettem le a bíráskodást azok kezeibe, a kik a vádlottal collegiális viszonyban állanak, s a kik ellen majd minden egyes esetben azon alapos aggály merülhetne fel, hogy azon rokon- és ellenszenv, melyet az együttlét kifejteni szokott, háttérbe szorítaná ama részrehajlatlanságot és elfogulatlanságot, mely az igazságszolgáltatásnak első és alapkelléke. Ennélfogva a fegyelmi vétségekre nézve azon rendszert hoztam javaslatba, hogy minden biró felett nála egy fokkal magasabban álló bíróság ítéljen. Gondoskodtam arról is, hogy a fegyelmi vétségek esetében az első fokú hatóságtól agy felebbvitelinek legyen helye. Továbbá, hogy a fegyelmi bíróság alakításánál a részrehajlásnak minden befolyása sőt még gyanúja is távol maradjon, úgy intézkedtem, hogy a fegyelmi bíróságnak alakitása mindannyi fokozaton évenkint sorshúzás utján történjék. A legfőbb ítélőszék tagjai fölött a fegyelmi hatóságot egy vegyes fegyelmi bíróság fogja gyakorolni. E bíróság alakításánál azon elv, hogy a biró fölötti bíráskodásból saját tagtársai kizárassanak, már nem volt keresztülvihető természetesen
