Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-15

54 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. belenyugodott és azt elhatározta. Ez igénytelen nézetem. (Éljenzés.) Zichy Henrik gr.: Nagymélt. elnök! méltóságos főrendek! Azon státusférfiui beszédek után, melyeket tegnap Cziráky János és Szécsen Antal elvbarátaimtól hallottam, lehetetlen talán okosabbat, ujabbat mondani; de polgári köteleségemnek tartora, e tárgyban véleményemet kinyilatkoztatni. Gondolom, hogy azon kevés perczek, melyeket e házban gondolataink és érzelmeink kicserélésével töltünk, honunkra nézve kamatozni fognak. Vannak a föliratban elvek, melyeket alkotmányos országban visszataszítani nem lehet, de viszont azoknak oly applicatiójával is találkozunk benne, mely az én nézeteimmel meg nem egyezik. Honunk regnum consvetudinarium: szokás, és törvényes szokás, mindannyiszor, valahányszor valami tény által jogainkat sértve lenni találjuk, az ellen fölszólalni, az ellen tiltakozni. Ily tiltakozást találunk a felirati javaslat egész hosszán át a kegyes- kir. leiratnak a jogfolytonosság gyakorlati alkalmazását megtagadása ellen; és azért tökéletesen beleegyezem abba, hogy miután se alkotmányosságban, se függetlenségünk fentartása vágyában, se törvényességben a képviselőház által magunkat fölülmulatni nem hagyjuk: oda nyilatkozzunk, hogy mindazon lépésekhez járulunk , melyek a jogfolytonosság gyakorlati nem alkalmazásában valamikor országunkra háramolhatnának. De máskép áll ez az ezen tiltakozásunkon túl tett kérelmekre és pedig az 1848-diki minisztérium és municipiumok revisió előtt azonnali visszaállitatására nézve. A jogfolytonosságot hogyan kell érteni ? micsoda viszonyban áll ezen kívánalmakkal ? azt a tegnap előttem szóló méltóságos urak bővebben kifejtették. Szükség volna figyelni arra is, vajon ama törvények kitűnősége, vajon kipróbáltsága olyan-e, hogy azokat azonnal minden revisio nélkül életbe lehet léptetni ? Magyarország független önálló felelős kormányra van jogosítva; ezt régibb és ujabb törvények mondják; és háromszáz éven át minden törvénykönyvünkön közös fonálként húzódik át azon kívánat, hogy a magyar ügyek magyar emberek által és német befolyás nélkül kezeltessenek; — de ezen kormány élén a királynak kell állni. Ez oly vérré és testté vált elv, melyet semmi ujabb jus publicum kizavarni nem fog a nép kebeléből. (Helyeslés.) Alapja ennek a helyhatóság, az önkormányzat minden tekintetben, polgári, valamint vallásos tekintetben is. Ha e szerint módosították volna ősi alkotmányunkat 48-ban, melynek árnyéklata alatt az ország minden népei százados viharok alatt találtak menedékhelyet, alkalmasint nem lett volna anynyi bajunk; de ezen Ősi alkotmányunk nagyobb részben kitépetett és helyébe oly alkotmány alkottatott, mely a franczia modorú alkotmányhoz igen közel áll, — erről pedig csak azt lehet mondani, hogy nem volt képes a viharoknak ellentállani. melyek ellene tornyosultak. Azonban meglehet, hogy csak Magyarországra nézve volt oly rósz hatással ezen ujabb kormányrendszer ; meglehet, hogy a reaktiót a kamarilla okozta. De nézzünk körül más országokban: micsoda eredménye volt oly alkotmánynak, mely gyökeret nem verve régi institutiókban, akár revolutio utján, akár egy absolut kormány által, vagy akár egy országgyűlési többség által, az előzményeket figyelembe nem véve, alkottatott? Cziráky János gr. ő nméltósága tegnap franczia és más országok példáit méltóztatott felhozni. Én egy kis illustrátió végett csak Spanyolországra hivatkozom, melyben 1828 óta, az uj alkotmány behozatala óta 47 minisztérium volt, 529 miniszter 5-ször változtatta az alkotmányt és másfélszázezer lázadót kellett letiporni. (Derültség.) Ezen tényt tagadni nem lehet. Vannak más országok , melyek külsőleg tán hasonlítanak Magyarországhoz, és — úgy hiszem — vannak sokan, kik ezen országok állását kivánatuk tetőpontjának veszik. Vegyük pl. a Dunafejedelemségeket. Ott a souverain török hatatalommal nincs közös hadsereg, nincs közös adósság, és van egy franczia mintára készült constitutio ; de látjuk azt is, hogy nincs az az esztendő, hogy fejedelmüket, minisztereiket és minden institutiojokat meg nem változtatnák. Nekem az ily constitutio, mely nem gyökerezett régi törzsökön és bevett szokásokon, akármi módon octroyáltassék vagy növeltessék az országban, biztosítékot a jövőre nézve nem ad. (Helyeslés.) Tulajdon föntartásunk és alkotmányunk szilárdítására, de főkép nemzetiségünk biztosítására okvetlen szükséges, hogy mi ezen 1848-diki törvényeket reformáljuk, mielőtt azok életbe léptettetnének. Térjünk át a municipiumokra. Én megőszültem a municipiumok között. (Derültség. Halljuk!) 36 esztendeje, hogy legelőször a municipiumba léptem. Barátja vagyok annyira, hogy tökéletesen hiszem, és meggyőződtem, hogy míg az európai államok az önkormányzati elvekre vissza nem térnek, addig soha nyugodalmok nem lesz. Ez az alapja és biztositéka minden szabadság- és alkotmányosságnak. (Helyeslés.) De azt is hiszem, mélt. főrendek, ha a municipiumokat minden revisio nélkül akarnók behozni Magyarországon, nem hogy barátságot mutatnánk, sőt inkább ellenséges indulattal viseltetnénk irántok: ha revisio és a municipium organisatioja nélkül hoznók be, vagy te1 hetetlenségre kárhoztatnók azokat, s azzal azt mu-