Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 59 eljárásban föl nem találom. én azt meggyőződésemnél fogva az országra s hazára nézve károsnak és veszélyesnek tekintem. Egyébiránt mondathatik és mondatott is, hogy mindezen ellenvetéseim elméleti ellenvetések; és megvallom, ha alakíttatnék oly kormány, mely az ügyek vezérletét felelősség mellett oly törvények alapján venné át, melyeknek rendeletei sokértelmüek, határozatlanok, és oly tárgyakra terjeszkednek ki, mely tárgyak még a képviselőház nyilatkozata szerint is uj körvonalozást igényelnek, meglátnák nem sokára e kormány tagjai, hogy ezen aggodalmak és ellenvetések nem elméletiek, hanem igen-igen gyakorlatiak. Megengedem. hogy kétségkívül a képviselőház azon tekintet által vezéreltetik, hogy ezen ellenvetések eltűnnének, ha 0 Fölsége és kormánya az országgyűlés kétségbe nem vonható lojalitásában , békülékeny hajlamában és szellemében helyeznék kizárólagos bizodalmokat; de ily bizodalmat venni kiindulási pontul ott, hol institutiók felelevenítéséről vau szó. venni azon pillanatban, midőn maga a képviselőház a maga föliratában helyesen megjegyzi, hogy O Fölsége és magas örököse személyében helyezett bizodalma mellett kénytelen mégis az ország jogai érdekében és a jövendő tekintetében más biztosítékot is keresni, nem lenne alkalmatos és helyes eljárás. A politikai és alkotmányos institutiók, természetöknél fogva, nem bizalomnak, hanem kölcsönös bizalmatlanságnak és óvatosságnak szüleményei. A rendezett alkotmányos élet természete pedig az, hogy azon institutiókat, melyeket a kölcsönös bizalmatlanság és óvatosság szült. kölcsönös bizalom kezelje. (Helyeslés.) Nem tagadhatom, hogy a jelen körülmények közt azon elhatározás, hogy a tisztelt képviselőház nézeteihez nem járulhatok, és a méltóságos főrendek azon tisztelt tagjaihoz kell csatlakoznom, kik a föliratot, ngy a mint van. elfogadhatónak nem vélik, komoly megfontolásomba került. Nem tagadom, hogy midőn oly országgyűlés létezik, melynek szervezete a törvényhozó test egyes tényezőinek a kormány közegeivel való közvetlen érintkezésére van építve, a viszonyok anomáliáját a két ház öszhangzásának kell pótolnia. Ha találtam volna módot, mely lehetővé tegye, hogy a képviselőház nézetei O Fölsége elé jussanak anélkül, hogy a felsőház azokat saját nézeteiként elfogadni kénytelen volna; ha tudnék módot, hogy eltérő nézeteinket nem csak lefelé, de fölfelé is constatálhatnók: részemről is óhajtottam volna, hogy a képviselőház fölirata a trón elé jusson. Van mindazáltal e tekintetben egy megnyugvásom, és ez az, hogy én is az országgyűlés feladásának megoldását egyátalán nem bizonyos tényezők nyomásától, vagy valamely véleményhez hozzájárulok számától és nyomatékától várom. Meggyőződésem az, hogy nem várok én, még pedig se felülről lefelé, se alulról fölfelé ezen országgyűlés teendői megoldására a pressiótól semmit, a eapacitatiótól mindent. (Elénk helyeslés.JlSem akarom ez által azt értetni, hogy egyes előadott beszédek és érvek képesek volnának termeinken belül capacitatiót előidézni. Meghatározott meggyőződéssel jövünk többé vagy kevesebbé mindnyájan tanácskozásunk szinhelvére. s részemről azt hiszem, hogy igaza volt azon angol parlamenti tagnak, ki megvallotta, hogy hosszú parlamenti életében csak kétszer szavazott pártja ellenére valódi meggyőződése szerint, s rövid idő múlva mindannyiszor belátta, hogy nagyot hibázott. Értem én a capacitatió azon nemét, mely az eltérő vélemények őszinte nyilvánítása, mellett a tartós közvéleménynek azon anyagot, nyújtja, melynek gondos felhasználása s természetszerű hatása kéI sőbbi törvényhozási intézkedéseknek biztos alapul i szolgálhat. Tehát, mltgos főrendek, a t. képviselőház följ iratát nem tekintem egyszerű jogóvásnak, mert én { azt gyakorlati kérelmekkel összekötöttnek látom : ' s mivel már az országgyűlés tekintélye érdekében J sem kívánhatom, hogy annak kérelmei és nyilatkozatai nem komoly s gyakorlati czélzatuaknak tekintessenek; mivel az 1848-diki törvények épen azon szakaszainak gyakorlati és rögtöni felélesztését, melyeknek életbeléptetését a t. képviselőház sürgeti, a hazára nézve üdvösnek és biztosnak nem tekinthetem: Cziráky gróf előadásához járulok. Teljesen érzem a pillanat, fontosságát; ritkán határoztam el magamat politikai életemben komolyabb és hosszabb megfontolással; de soha sem nvug-odtabb kebellel. , Szirmay Ferencz gr.: Nmélt. elnök, inéit. főrendek ! Nem gondolom félreismerni egybegyülésünk czélját, midőn ebben a nyílt eszmecsere s a. I tárgyhoz őszinte, hozzájárulás alkalmát, a parla| menti élet legékesebb diszét, a szabad szólást nem kevésbbé, mint a kijelentendő nézetek sérthetlen tiszteletben tartását azon mérvben föltalálván, a mint én mindezeknek meggyőző hatalmát keblemben érzem, csak is ezek folytán határtalan őszinteséggel szót emelek. Fölszólalok tehát, mélt. főrendek, tiszta meggyőződésem sugallatából; fölszólalok, mert időszerűnek tartom a szerény hallgatást erélyes szóval felváltani, midőn azon testületnek tekintélyét, melynek tagja lenni szerencsés vagyok, az inconsequentia súlyos bűnével látom fenyegetve. Oly országban,hol a jogfolytonosság a nemzet fő kincsének tekintetik, hol a jog oly remek eonsequentiával védetik, ott, mondom, tetteinkben, határozatainkban is legyen meg azon folytonosság, 8*