Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-14

58 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. a pari;

1 menti kormány alkalmazását tág alapokra fektetett választási rendszer mellett, melv az átalános szavazathoz közelít, gyakorlatilag nem ösnierem. Keni hivatásom az átalános szavazatjog politikai üdvös vagy káros volta iránt Ítéletet hozni, hanem azon országban, hol az átalános szavazattöbbség megalapíttatott, az a parlamenti kormány barátainak megbuktatására alapíttatott meg, és Injába igyekeznénk, legalább eddig, gyakorlati példa által bebizonyítani, hogy az átalános szavazati jog mellett a parlamenti kormány rendes működése, a lehetőségek sorába tartozik. (Helyeslés.) Hozzájárul az is , hogy a történet tanúsága szerint a parlamenti kormány, mint az itt igen helyesen megjegyeztetett. minden esetre institutiók eredménye, de nem institutió magában. Tudva van a méltóságos főrendek előtt, hogy épen a szabadelvű ujabb angol történetírók és politikai tekintélyek azon meggyőződésben vannak, hogy az úgynevezett hosszú parlament tulcsapongó követelményeivel tulaj donképen nem tett mást, mint hogy két századdal előbb a mostani alkotmány szellemi vázlatát határozott alakú követelésekkel megelőzte ; és mégis, midőn rideg külső formákban szándékoztak érvényesítetni azt, mit két század lefolyása után a politikai tényezők természetes jelleme és ereje önkényt, nyugodtan, biztosan, üdvösen kifejtett. a legszomorúbb belviszályoknak fő kútfeje nyilt meg. Van a franczia alkotmányok hosszú sorában egy, ha emlékezetem nem csal, az úgynevezett ÍH-dik év alkotmánya, melyről a franczia alkotmányos világnak egyik legkitűnőbb egyénisége és a parlamentarismus egyik fő támasza, Thiers megjegyzi, hogy az a maga szabatosságában tulajdónk épen a parlamenti kormányrendszer vezéreszméinek legtisztább foglalata. De minthogy mindazon föltételeket nélkülözte, melyeket a parlamenti kormány életereje igényel, minthogy csak külső alakzatban, de szellemi belső jogosultság nélkül teremtetett, gyorsan letűnt; és mindazon számos alkotmányok közt nem volt talán egy sem. mely a franczia nemzet részéről annyi közönynyel és bizonyos értelemben mondani lehet, annyi gúnynyal tekintetett, mint épen ezen szabályszerű mintaalkotmány. Biztos tanúság ez, hogy míg a törvény adja az egyes politikai jogokat, a természetes tényezők összeműködésefejleszti ki azokatalkotmánynyá; és hogy így, az alkotmányosság mezején, bizonyos formáknak csak annyiban van valódi értékök, bizonyos elvbeli kitételeknek valódi értelműk, hol és a mikor az életerős politikai elemekkel öszhangzásban levén, azok szellemét szintúgy fejlesztik egyrészt, mint a hogy más részről ismét azok hatása által fejlesztetnek , támogattatnak . élénkíttetnek. (Helyeslés.) Érzem , hogy kelletén tovább éltem vissza a m. főrendek türelmével, (Halljuk!) és azért csak még némely rövid észrevételekre szoiítkozandom. A képviselőháznak előttem legtöbbet nyomó indoka az, hogy a most létező viszonyok között nem csak a 48-ki törvények, hanem azon törvények is föl vannak függesztve, melyek hazai alkotmányunk régi alapkövét képezik, s melyekre . akármikép gondolkozzunk a 48-iki törvényekről , egyátalában az utóbbiak ellen fölhozni szokott ellenvetéseket alkalmazni nem lehet. Nagy nyomatékú ez indok; de más részről tagadhatjuk-e, hogy épen 1848 alatt és 48 után számos oly viszonyok fejlődtek ki, melyek e régi törvények életbeléptetése által egyátalában meg nem oldhatók, mert ezekre tekintettel se nem voltak, se nem lehettek'? hogy tehát ezen régi törvényeink életbeléptetése csak a 48-iki törvények alakzatában lehetséges"? és hogy ezért régi törvényeink elvei fölélesztése jelenleg az 1848-iki törvények alakjához levén kötve, nem lehet a felélesztést azoktól követelni, kik az 1848-iki törvényeket veszélyeseknek vagy károsoknak tartják ? A tisztelt képviselőház a jogfolvtonosság elvéből indult ki, és ez kétségtelenül oly elv, mely a méltóságos főrendi házban ép ugy, mint átalában a hazában legtöbb rokonszenvre talál; de bátorkodom azon kérdést föltenni : a tisztelt képviselőháztól ajánlott út biztosítja-e az alaki jogot és jogfolytonosságot? és oly alaki jogfolytonosság, mely az alakilag egyaránt érvényes törvényeknek egyes részét kiszemelve, némelvek fölélesztését lehetségesnek , másokét lehetlennek gyanittatja , ily jogfolytonosság nem tökéletes opportunitási politika-e ? (Elénk helyeslés.) Es ha a tisztelt képviselőház, figyelmezve a későbbi időkre . azon veszélyt kivallja elhárítani, hogy hivatkozás ne történhessék I a mostani eseményekre, ne mondassák, hogy a XIX. század második felében a törvényeknek a végrehajtó hatalomra vonatkozó része mindaddig nem állíttatott vissza, mior azok lénvegfes részét a nemzet meg nem változtatta: ha ezen veszélytől tartanak a képviselők, kérdem . ezen veszély nem áll-e fen akkor is. ha mondani lehet: íme, a XlX-dik század második felében voltak törvények, melyeknek életbeléptetését a jogfolytonosság nevében kívánta a nemzet, de megnyugodott, midőn azon törvények közöl kiszemeltettek azok, melyek az akkori többség nézeteinek megfeleltek, és nyugodtan föláldozta a többieket? (Éljenzés.) Meglehet, hogy e tekintetben az én véleményem a mgos főrendi tábla némely tagjainak véleményeitől eltér; de meggyőződések vezetnek legbiztosabban czélhoz a politika terén is. (Helyeslés.) Miután igénytelen nézetem szerint ezen I tiszta állásoknak jellemét az itt ajánlott politikai