Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-14

5(5 XIV. ORSZÁGOS ULES. gel, a hatalom és szigor minden eszközeivel keresz- 1 tülvíve, egyes országok, nemzetek, testületek jo- : erait méer utolsó nyomaiban is megsemmisítette, I hogy mig, mondom, Európaszerte ilyen állapotok j fejlődtek ki, azok e hazában megtörtek végkép a j nemzet szellemén és az uralkodó ház lelkiösmeretes vallásosságán. Es ezen tekintetben örömest használom föl az alkalmat, hogy régi alkotmányunknak a hála s kegyelet azon tributumát lefizessem, melylyel neki mindnyájan tartozunk. Mert, hogy az uralkodóháznak minden szándékos jogsértés iránti vallásos kételyei -a döntő pillanatokban újra meg újra föléledtek, azt főleg régi alkotmányunk természetének köszönjük: köszönjük pedig azért, mert azon alkotmány még inkább, mint akkori más alkotmányok, a nemzet jogait a magánjog kiváltságos formájában tüntetvén föl, oly időben, midőn a hatalom kezelői tisztább fölfogással, nagyobb kegyelettel viseltettek, ha magánjogokról, mint ha a népek politikai jogairól volt szó, ez utóbbiakat az előbbiek alakjával védte. Alkotmányunk ezen természetének köszönjük, hogy, ha formái késleltették is némileg haladásunkat, anyagi kifejlődésünket, de bebizonyította legalább, hogy, midőn a haladás korszaka megérkezett, az magyar és nemzeti volt és lehetett. (Tetszés.) Azon nézetből indulva tehát ki, mint említem, hogy ezen országgyűlés föladata nem egyedül az ország jogainak és törvényeinek helyreállítása, hanem összeegyeztetése az ország jogai helyreállításának azon nagy politikai föladattal, melyet O Felsége fölhivása, a viszonyok és a kor intő szükségei elénk szabnak, nem mellőzhetem el, hogy a 43-iki eseményeket, vagyis az akkori törvényeket ne elemezzem. (Halljuk!) Méltánylom és tisztelem én, méltóságos főrendek! mindazok indokait, kik a 48-iki törvények megítélésében az alakításukat kisérő és követő események megemlítését és eleme- | zését kerülni óhajtják; értem, tisztelem ebbeli érzelmeiket, indokaikat; hiszem, tudom, hogy pártés állás-különbség nélkül, vannak minden véle- j ményárnyéklat soraiban egyéniségek, kiknél a 48-iki események a legszomorúbb személyes emlékeket költik föl. Rakjuk le ezen szomorú személyes emlékeinket a haza békéjének szent oltárára, és gondosan őrizve keblünk belsejében fájdalmas benyomásaink kegyeletes érzelmeit, ne merítsünk belölök mást, mint a kölcsönös engedékenység, méltányosság és kölcsönös higgadtság megőrzésének komoly kötelességérzetét. (Elénk helyeslés.) Nem fogom én a 48-iki törvényeknek jogi jelleme irányában azon kérdést feszegetni, hogy ezen törvények külső nyomás alatt keletkeztek-e, vagy nem. Véleményem szerint fenálló törvények eredetét vizsgálni, vagy jogi jellemöket alkotási hiányaik alapján kétségbe vonni mindig veszélyes. Más részről meg fölötte nehéz meghatározni a fokot, hol a jogosult befolyás jogtalan anyagi nyomás terére csap át. így nem csak a 48-iki törvények, hanem más törvények is kétségbe vehetők. Midőn tehát a 48-iki eseményeket említem, nem szándékom, hogy e törvények alaki jogosságát támadjam meg. De midőn egy részről a 48-iki események emléke nem birhat arra, hogy a 48-iki törvények alaki jogosságát szem elől téveszszem. ugy másrészt ezen tekintetek nem birhatnak arra, hogy politikai következéseiket számba ne vegyem, midőn e törvények gyakorlati felelevenítéséről és életbe léptetéséről van szó. Mert nem egyedül a jogfolytonosság elvéről, nem jogfentartásról van az előttünk fekvő föliratban szó, hanem azon kívánságról, hogy e jogfolytonosság alapján az akkor alkotott törvények életbe lépjenek, mig minden ebbeli késedelmezés az ország jogainak sértéseként jellemeztetik. Azt hiszem, nem lehet szem elől tévesztenünk, hogy a 43-iki törvények legalább is oly átalános európai mozgalom befolyása alatt keletkeztek, mely a magyar törvényhozásnak és a magyar törvényhozás tényezőinek elhatározására is eldöntőleg folyt be. Ha nem tagadhatjuk, hogy hazánk nem levén chinai fallal Európa többi részeitől elválasztva, 1848-ban sem tudta magát az akkor uralkodó viharos szellem befolyása ellen biztosítani: ugy önesalódás nélkül nem hihetjük, hogy az akkor mindenhol alkotott intézmények Európaszerte bekövetkezett sorsától teljesen csak a magyar intézmények óvhatok meg. Es mégis, midőn Európaszerte látjuk, hogy az akkori viharos idők eredményei külső alakjokban sértetlenül sehol sem állanak fen, mi nem csak azok fentartását. de 17 évi szünetelés után ismét egész kiterjedésűkben való életbeléptetését sürgetjük. Nem akarom a 48-iki törvényekről állítani. hogy azok egyenesen az osztrák birodalmi összeköttetés ellen voltak irányozva; hogy azonban azok alakításában a birodalmi összeköttetés szükségének tekintetbe vétele, gyöngéden mondva, csak második sorban állott, hogy annak igényei legfeljebb csak átalános kitételekben óvattak meg, ezt — ugy hiszem — senki sem fogja tagadni, ki a 48-ki törvényeket ösmeri. Oly mozgalomnak, mint a 48-iki. akár vizsgáljuk azt rokonszenvvel, akár ellenszenvvel, nem csak nálunk, de világszerte, megvan a dolog természeténél fogva mindig a maca szellemi jogosultsága. De volt az 1848-diki mozgalomnak egy jellemző oldala, melyből, véleményem szerint, veszélyeit és meddő eredménytelenségét kifej'thetni.Ez eredménytelenség nagy részben abban gyökerezett, hogy az 1848-diki mozgalom minden