Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-136
636 GXXXVI. ORSZÁGOS ULES. A képviselőház jegyzőjét kérem bevezettetni. Paiss Andor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul): Nagymélt. eluök ! mélt. főrendek ! Az 1869-ik évi államköltségvetésről, a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságáról, a tiszavidéki vaspályatársaság tartozása törlesztéséről, a Lonjsko-polje terület ármentesitési költségei beszedéséről, a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hovaforditásáról és a polgári törvénykezési rendtartásról szóló, ő felsége által legkegyelmesebben szentesitett s a képviselőházban kihirdetett törvényeket hasonló kihirdetés végett van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Rajner Pál, ifj. Ráday Gedeon gr. és Majthényi László b. jegyzők (váltva felolvassák a szentesitett törvényeket) Elnök: Az imént felolvasott törvényczikkek a mélt. főrendek körében is illő tisztelettel kihirdettettek, és az országos levéltárban fognak megőrzés végett elhelyeztetni. Van szerencsém jelenteni, hogy miniszterelnök ur ő nmgától ma vett értesítés szerint ő felsége tegnap kelt legmagasb elhatározásával a magyar-horvát egyezmény teljesítéséül Bedekovics Kálmánt Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok tárcza nélküli miniszterévé kinevezni méltóztatott. (Éljenzés.) ügy hiszem, miniszterelnök ur őnagyméltósága az ujonan kinevezett miniszter urat a méltóságos főrendeknek be fogja mutatni: addig is az ülést néhány'perezre felfüggesztem. (Ot pereznyi szünet múlva:) A képviselőház jegyzőjét kérem bevezettetni, Paiss Andor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul): Nmélt. elnök! mélt. főrendek! A kisajátításról átalában, a Buda-Pest városok területén eszközlendő kisajátításról, a Pest városa által felveendő kölcsönről, az 1867. XXIII. törvényczikk 30-ik §-ának az 1869. év végéig leendő kiterjesztéséről szóló, ő felsége által legkegyelmesebben szentesitett s a képviselőház mai ülésében kihirdetett törvényezikkeket, hasonló kihirdetés végett, továbbá miniszterelnök ur ő nmlga által a képviselőház elnökéhez bemutatott, miniszterelnök úrhoz intézett legfelsőbb elhatározás hiteles másolatát, mely szerint ő cs. s apóst. kir. felsége Bedekovics Kálmán Várasd meg} r e jelenlegi főispáni helytartóját a központi kormányhoz tárcza nélküli miniszterré Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok részére kinevezni méltóztatott, felolvasás és tudomásul vétel végett, az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, van szerencsém tisztelettel átnyújtani. Bajner Pál jegyző (olvassa a legfelső elhatározási"). Andrásy Gyula gr. bevezeti Bedekovics Kálmánt. Hosszas éljenzés.) Elnök: ügy hiszem, a mélt. főrendek érzelmeinek vagyok hű tolmácsa, midőn az ujon kinevezett miniszter urat nevökben szivélyesen és tiszteletteljesen üdvözlöm, egyúttal pedig biztosítom a felől, hogy a mélt. főrendek oly férfiú kiueveztetésében, ki a Magj-arország és a Horvát-, SzlavonDalmátországok közt meglazult kötelékek szorosabb egybefüzése körül oly buzgón és sikeresen működött, mint ő, ujabb zálogát látják a testvéri érzelmek állandóságának, a melyet részökrol melegen ápolni mindenha szoros hazafiúi kötelességüknek tartandják. (Élénk éljenzés.) Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (pl vassá a szentesített, törvényeket). Elnök: Az imént felolvasott törvényczikkek a mélt. főrendek körében is illő tisztelettel kihirdettetvén, az országos levéltárban fognak megőrzés végett elhelyeztetni. Es most, egy örökké emlékezetes ülésszak befejezése előtt, legyen szabad a mélt. főrendekhez még egy-két szót intéznem beléletünkre vonatkozólag. (Halljuk!) Divattá vált e magas házat mulandó testületnek tekinteni, és ez akaratlanul is zsibbasztólag hat tevékenységére. Nézzünk tehát ez eszmének szemébe és tisztázzuk azt. Senki sincs oly mélyen áthatva a reform szükségétől, mint a mélt. főrendek magok. Tanúsították ezt minden alkalommal: emlékeztetem 1848-ra, midőn Bihar megye akkori főispánja indítványt tőn ez értelemben, mely egyhangúlag elfogadtatott ; az indítvány azonban, mint akkor sok egyéb, a mozgalom árjaiba temetkezett. Később, 1861-ben, sőt a jelen országgyűlés alatt is, ismételve sürgettetett, és a sürgetés csak akkor némult el, midőn a kormány részéről azon határozott biztosítás adatott, hogy törvényjavaslat fog az országgyűlés elé e részben terjesztetni. Ha ez bekövetkezik, az átalakulásnak meg kell történni, de történni minmagunknak, mint a törvényhozás alkotmány s törvény szerint egyenjogú factorának hozzájárulásával s beleegyezésévél. És ha akkor szükségesnek találtatnék az áldozat, az öntagadás, ugy hiszem, azon osztály, mely nyolez századon keresztül a magyar alkotmányt és ezen rokontalan nemzetiséget ezernyi veszélyek közt fen tudta tartani, azon osztály, mely 1848-ban megértve az idő intését, önként megosztotta jogait a néppel, később bajait, szenvedéseit, terheit megosztotta, vele már most egy vérré, testté lett, az áldozatkészséJ ) Lásd az Irományok 337 dik számát.
