Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-136
CXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 637 gét és az öntagadásnak általa szükségesnek vélt mértékét mindenesetre teljesitendi Addig is azonban, mig ez történni fog, ugy hiszem, élni kell azon joggal, melyet törvény és alkotmány számunkra biztositott, sőt teljesíteni azon kötelességet, mely e joggal szoros összefüggésben van. (Helyeslés.) Ne mondja senki, hogy ez felesleges, és a jelen viszonyok közt czélhoz nem vezet. Én a felső házaknak ätalában, és igy a főrendi háznak is feladatát nem a merev ellenállásban látom, hanem látom igen is a mérséklésben, a rögtönzés által elkövetett hibák helyreigazitásában. a hiányok pótlásában, mindenekelőtt pedig és mindenekfelett a törvényhozási kérdéseknek kellő, alapos és minden oldalról megvitatásában találom. (Élénk helyeslés.) A szabad vitatkozás, a discussió, mélt. főrendek, hatalom : nagyobb vagy lagalább tartósabb hatalom, mint azon két millió katona, mely most Európa békéjét fegyverben őrzi; a sajtó, mely kétségtelenül hatalom, tőle kölcsönzi erejét, és ezen erő hatványozottan áll az élö szó rendelkezésére, midőn az, meglehet, a napi közvélemény ellenében, de jog és igazság mellett küzd. (Elénk helyeslés.) E téren tehát a mélt. főrendek, ugy hiszem, élni fognak jogaikkal és teljesíteni kötelességeiket. Annál szükségesebb ez, minél inkább megvagyok győződve, hogy ritkán helyes azon törvény, mely a pillanatnyi lelkesedés vagy elcsüggedés benyomása alatt egyhangúlag hozatik. Valamint a gyrmek rendesen csak akkor fejlődik életerős embrré, ha hosszú és fájdalmas vajúdás után születik, ugy azon törvényes intézkedést szeretem részemről, mely a nép szükségleteiből merülve fel, a sajtó által előkészítve, a tövényhozás retortáin által alaposan megvitatva, végül az éles ellentétek kiegyenlítésével válik törvényes intézkedéssé : ez mély gyökeret hajt, s ez nem évtizedekre, hanem századokra számithat. Reform^ tehát egyrészt, de másrészt addig, mig ez bekövetkeznék, és pedig általunk és beleegyezésünkkel, élénk részvét azon jogban, melyet a törvény és alkotmány biztosit, és hű teljesitése azon kötelességeknek, melyek e joggal szoros összefüggésben vannak. E jelszóval veszek bucsut a mélt. főrendektől. (Éljenzés.) És már most engedjék meg, mélt. főrendek, hogy legmelegebb, legőszintébb hálámat fejezzem ki azon szívélyes rokonszenvért s azon meleg támogatásért, melyben itteni hivataloskodásom ideje alatt részesittettem. Sokat hányatott életem legszebb emlékeihez fogom sorozni azon órákat, melyeket a mélt. főrendek körében töltenem adatott. (Éljenzés.) Engedjék meg, hogy a hála adóját rójam le azok irányában, kik ez időben gyámolaim s istápjaim voltak. Mindenek előtt igen t. elnöktársam irányában, kinek szíves, előzékeny közreműködése a hivatalos viszonyt vele oly kellemessé varázsolta (Éljenzés)- a háznagy úr irányában, kinek éber figyelme mindenre kiterjedt, mit a ház méltósága és dísze, vagy tagjainak érdeke megkívánt (Éljenzés) • & r jegyzői karnak, bűmunkaés bajtársainknak (Éljenzés); végre a bizottságok azon tagjainak, kik különösen az utolsó időszakban, midőn egy kissé gőzerővel folyt a törvényhozás müve, ritka önfeláldozással és önmegtagadással működtek. Vegyék mindezekért forró hálámat, és engedjék meg, hogy azon ohajnok adjak kifejezést: adja az ég, hogy a kiegyezés nagy müve tartós sikerű legyen! adja az ég, hogy azon egyetértés, mely a szenvedés napjaiban erőnket képezte, most, midőn jobbra fordulnak állapotaink, ismét hanyatlásnak ne induljon! adjon a kormánynak erőt, türelmet és kitartást, hogy azon szerencsésen megkezdett müvet kiegészíthesse, és a mennyire ezt emberi műről mondani lehet, be is végezhesse! adjon végre a felséges királyi párnak ép erőt és hosszú életet! (Lelkesült tartós éljenzés) Simor János herczeg-primás: Nagyméltóságú országbíró űr ! szeretve tisztelt elnökünk ! Nem tüzetes küldetésből, hanem szivemnek sugallatából és a mélt. főrendeknek általam ismert rokon-indulataiból merítem azon kedves kötelességet, hogy excellentiádnak és általunk mélyen tisztelt elnöktársának is forró köszönetet és hálás elismerést jelentsek ki azon szilárd, férfias, egyenes lelkű," részrehajlatlan eljárásért és azon bölcs tapintatáért, melylyel e háznak tanácskozásait vezérlé és azokat a kívánt czélhoz juttatá. Excellentiád méltó önérzettel fog mindig emlékezni a jelen országgyűlésre, melynek azon dicső feladat jutott, hogy a király és a nemzet között aa ősi alkotmányos kötelékeket megújítsa, azokat szorosabbra fűzze, a hazának nyugalmát, jövőjét a törvény alapján megszilárdítsa. Excellentiád azon hazafiúi öntudatnak jobb és szebb részét viendi magával, hogy az országgyűlés által ártörvényeknek oly hosszú sora terjesztethetett ő császári s apostoli királyi felségének legmagasabb szentesítése alá, mely törvények a király iránti hűséget, az ország biztossága iránti gondosságot és azon törekvést tanúsítják, hogy mi a hazának szellemi és anyagi jólléte előmozdítására minden áldozatra készek voltunk. És ha az uj átalakítás buzgóságában a legjobb szándék ellenére is keletkezhetett törvény, mely valamely jogos igényt nem elégít ki: az alkotmányos életnek áldása épen abban rejlik, hogy min-