Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-132

624 CXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. A vasutak ugyanis azt létesitik, a mit mi könyvekből tanultunk és ex theoria tudunk is, de in praxi még nem gyakorlunk, mert a tenger széléről nagyon távol estünk, t. i. a vasutak utján feleslegünket oda lehet szállítani, hol legjobban fizetik azt, és szükségletünket onnét fedezhetjük, hol legolcsóbban kapjuk. És mi ennek következése ? Az, hogy most már nem csak az exportra — mi nálunk csak akkor lehetséges, ha mások az ínség martalékául estek — hanem állandó kivitelre szert tehetünk, mert nagy távolságra terjednek összeköttetéseink. Kiemelem itt Svájczot és Francziaországot. Svájczban oly lényeges változás állott be mindennemű viszonyokra nézve, melyek a mezőgazdaságra vonatkoznak, hogy ezek már most a gabonának termelésével nem igen fognak törődni, hanem a mi a gabonafélékkel és a liszttel való ellátást illeti, onnét hozatják azt, a hol sokkal olcsóbban kapják, mint önmagoknál előállítani képesek. De még egy igen nevezetes epocha küszöbén állunk t.i. a mi viszonyainkra nézve Francziaország irányában. Francziaország felnyitotta kapuit a mi gabonánknak nem csak esetlegesen rósz termés beálltával, de tette már rég azt rendszere sen: ott tudniillik a gazdasági viszonyok nagyszerű változások elé mennek. Francziaországban ugyanis ez eddigi agrár rendszerből átmennek a hústermelő rendszerre, a mi az ottani viszonyoknak sokkal inkább megfelel, különösen ha szükségletüket Magyarországból könnyen, biztosan és rövid idő alatt fedezhetik. Hogy pedig ezen irány különösen Magyarországra van fordítva, bátor vagyok felemlíteni egy körülményt, mely csak kevesek előtt van tudva, miután az még csak ez utóbbi hetek eseménye. Francziaországot t. i. Magyarországgal közvetlenül összeköti egy vasút, mely egy társaság kezében van, mely Genuánál megszakad, és mely csak készülő félben van-a Cornia hegylánczolat oldalában, Nizzáig. Ezen vasút kiépítését egy társaság vette át oly módon, hogy azt 1870-ig el fogja késziteni. Ha ez beáll, akkor Sziszekről, Barcsról, Budáról a vasútra tett szállítmányok szakadatlanul kétezer kilométer távolságra Marseilleig Ly onig,sőt Francziaország bármely pontjáig szállithatók. Ez az egész- kereskedelemre nézve nagy változást idéz elő, és különösen Magyarországra nézve állandósítani fogja a kivitelt és Magyarországot oly jóllétnek viszi elébe, melynek mindnyájan örvendeni fogunk. Mélt. főrendek! Előfognak állani más alkalmak, mikor államgazdasági kérdések szőnyegre kerülnek : akkor bátor leszek e tekintetben nézeteimet tovább fűzni. Félek, hogy már most is visszaéltem a mélt. főrendek türelmével; azért most csak egyszerűen kijelentem, hogy a határozati javaslatot pártolom. {Helyeslés.) Fiáth Ferencz b. : Ritkán szoktam a mélt. főrendek becses figyelmét és kegyes türelmét igénybe venni; de engedjék meg a mélt. főrendek, hogy ez alkalommal kivételesen tehessem ezt. Midőn oly vasútról tanácskozunk, mely azon vidéket érinti — s miért ne vallanám be — igen nagyon érdekli, melyben élek s hivataloskodom, melynek viszonyait tökéletesen ismerem : értem azon tért, mely a Balatontól a Dunáig, a Vértestől a molnári-i vonalig terjed, melynek belterjelöOD mértíöld, 300,000 lakossal, mely vidék eddig vasúttal nem birt: engedjék a mélt. főrendek, hogy ezen előttünk fekvő vasúti tervezet érdekében s ajánlatára szót emelhessek. Teendem ezt nem kicsinyes vidéki érdekből, hiszen jól tudom, hogy a magánérdeket a közjónak alá kell rendelnünk; de teszem országos, törvényes s nemzetgazdasági szempontból. A dolog természetében fekszik, de törvényeink értelmében is, hogy Pest-Buda országunk fővárosa, s ha nem egyedüli, bizonyosan főraktára, köttessék össze — mintegy az ország szive — a világkereskedelem egyéb piaczával: mert kell, hogy minden vér a szívhez folyjon, s hogy innét lüktessen hazánk minden vidékébe, ha azt akarjuk, hogy kereskedelmünk életképes, virágzó s biztos legyen, s köttessék össze a lehető legegyenesebb irányban sigy legrövidebben, legolcsóbban s így legelőnyösebben. Ezen kívánalmaknak az előttünk fekvő pályaterv tökéletesen megfelel. Székes-Fehérvárig létezik vasút, mely nagy forgalomnak örvend; ez pedig 10 mértföld azon egyenes vonalban, melyben Pest-Budát a mondott terv szomszéd vasiparos Styria fővárosával, Gráczj czal összekötendi. Fehérvárról a Sárréten, illetőleg Sétvölgyén Veszprém alá vezettetnék. Veszprém nagyobb vidéki város, mely egy évtizeddel ezelőtt még virágzó jóllétnek örvendett ismeretes kiterjedt gabonaüzle folytán, de ennek életerét elmetszette egy részről a Fehérvárról Somogyon át Kanizsára,másrészről szintén Fehérvárról Szönynek, Győrnek Bécsbe vezető vasút, s most hanyatlásának szomorú öntudatában, komorbusan tekint a kétes, hogy ne mondjam , vészterhes jövendő elé; ezen várost érintve, uj reményre, uj életre s hazánk iránt uj hálára serkenti. Innét minden komolyabb akadály nélkül a Torna völgyén a Bakonyt szeli keresztül, majd ismét Somlyó kies és dus rónáira ér, érintve Somlyót, Czellt, Molnárinál egyenes sarokban vágja keresztül a sopronyikamzsai pályát, s Szent-Gotkardig engedélyezte-