Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-131

CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 617 megjelöltetni: végrehajtható volna-e ezen törvény anélkül, hogy a végrehajtó hatalom végsőségekbe ne essék ? íme tehát, mgos főrendek, a polgári törvény­hozás még akkor is szélsőségekbe esik, midőn a vallás külső tárgyai iránt hoz törvényt! Jól tudom ugyan, mlgos főrendek, hogy van­nak helyek, hol a törvényjavaslati szakaszban megemlített gyakorlat tényleg fenáll; de azt is tudom, hogy az nem kényszerítő törvény ; hanem szabad beleegyezés utján jött létre; s nekem jelen­leg csak a törvény ellen van kifogásom, mert nem látom be, miért kellene ezen törvény által a nép vallásos alsó rétegeinél ellenszegülésekre, keserű kifakadásokra s botrányos jelenetekre okot adni, miért kellene a törvény rendelése által a felekeze­tek vallási érzelmeit és felekezeti jogait sérteni, mikor arra nincs szükség, mikor azt a haza jelen körülményei egyátalában nem javasolják ? A felekezetek, mlgos főrendek , vallási ke­gyelettel ragaszkodnak temetőikhez, mint jövendő nyugvóhelyeikhez ; ragaszkodnak például a katko­likusok azért, mert a temetők a templomoknak ki­egészítő részei, járulékai és régenteu a templomok­kal össze voltak kapcsolva, és össze vannak most is sok helyütt; minélfogva valamint a templom, ugy a temető is szent előttök; ragaszkodnak azért is, mivel a temetők épen ugy, mint a templomok, különös vallási szertartásaikkal a közönséges, profán használatból kivétetnek, azaz megszen­teltetnek, megáldatnak, s azért az egy felekezetbeli hivők, valamint életökben egy templomba jártak, ugy elhunytok után is együtt óhajtanak nyugodni, s erre épen ugy joguk van, mint az egyes csalá­dok feljogositvák magoknak mások kizárásával kü­lönös sírboltokat állítani. A felekezeteknek ezen jogát sérti a jelen tör­vény, Ezenkivül a temetők csaknem mindenült a felekezeteknek telekkönyvileg elismert tulajdona, mely részint adományozásból, részint alapítvá­nyokból vagy közhozzájárulásból eredeti, mire nézve én nem látom azt indokolva, hogy az állam vagy törvényhozás ezen felekezeti tulajdon hasz­nálata feleit ily mérvben rendelkezzék, milyent a kérdés alatti törvényszakasz tartalmaz. Tulajdo­nában mindenki, az egyes személy ugy, mint a jogi, fel van jogositva maga, mások kizárásával rendelkezni; a törvényjavaslati szakasz pedig, melyről szó van, sérti a tulajdonos felekezetnek ezen rendelkezési jogát. Ha ezekhez még meggondoljuk azon makacs ellenszegüléseket, súrlódásokat és keseritéseket, melyeket ezen törvény végrehajtása szülend, főleg a felekezetek vallásos alsó rétegeinél, és milyeneket láttunk egy pár évvel ezelőtt a Bánságban, midőn Á FŐRENDI HÁZ NAPLÓJA. 186%. egy görög-katholikus elhunytnak hulláját csend­őrök és katonaság közbejöttével sem lehetett a görög-keletiek temetőjében eltemetni a nép ma­kacs ellenállása miatt; ha meggondoljuk azon botrányos jeleneteket, melyek elő fogják adni magokat, midőn a más felekezetűek a keresztyén­ség jelvényét, a keresztet a temetőből kidobják vagy kivágják, mire példákkal szolgálhatnék sa­ját megyémből is; ha, mondom, ezeket átgondol­juk : nem látom át, miért kivan a törvényhozás okot adni arra, hogy a felekezetek alsó rétegei feljajduljanak és mondják: „íme. a törvényhozás már megfosztott minket saját felekezeti iskolánk­tól, mert felekezeti tanodánkat, midőn mi képe­sek nem valánk azt szegénységünk miatt kellőleg felszerelni, bezáratta s minket a közös iskolába kényszeritett ; most közössé teszi temetőinket; nincs egyéb hátra, mint hogy templomainkat is közöseknek nyilvánítsa." Csak izgató kell, mgos főrendek, s kész ezen kifakadásokra a nép felzen­dülése ; izgatók pedig hiányzani nem szoktak. Ezeknél fogva óhajtanám, hogy ezen sza­kasznak eredeti szerkezete oly módosítással állít­tatnék vissza, miszerint kimondatnék, hogy oly községekben, hol csak egy felekezeti temető van, más felekezetek részére ugyanazon temetőben külön alkalmas és tisztességes hely jelöltessék ki. Ez által a törvényhozás czéljának — mely nem lehet a felekezeti intézmények közösitése — elég volna téve, meg lennének kímélve a feleke­zetek jogai és vallásos érzelmei, ki lenne kerül­ve ellenszegülések, botrányos jelenetek, súrló­dások és elkeseritések lehetősége ; mihez képest a módosított eredeti szerkezet következő volna: „Különféle vallásfelekezetnek által lakott közsé­gekben, hol csak egy felekezetnek van külön te­metője, a létező temetőben másfelekezetbeliek szá­mára külön alkalmas hely jelöltessék ki. a Ajánlom e módosítványt a mgos főrendek szives figyelmébe. (Maradjon!) Szápáry István gr. : Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! A temetők legnagyobb részt ado­mányozás utján kerültek az egyház birtokába, s az egyház fegyelmi eszközül használta fel azt, hogy hiveit szentelt helyre el nem temettette. Megval­lom, hogy ha mi az egyházat fegyelmi eszközeitől megfosztjuk, ez által nem a társadalmi béke fenn­tartására, hanem lerombolására működünk. En tehát óhajtom, hogy a magas kormány által ott, a hol még eddig temetők nincsenek, valami közös temetkezési hely rendeltessék , de az egyház tulajdonával ne történjék intézkedés. Meg kell je­gyeznem, hogy a mennyiben a magas kormány kivánatát fejezte ki a ház előtt, hogy ezen törvény­javaslat egészen keresztül menjen e házban, én e 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom