Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-131

618 CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. helyen, miután az semmi elhatározással nem bir, a szerkezet mellett szavazok, Ujfalussy Miklós főkapitány : Ha vissza­tekintünk Magyarország történetébe, azt fogjuk találni, hogy midőn egész Európában a vallási egyenetlenkedés dúlta a nemzetek boldogságát, talán — azt lehet mondani — egyedül Magyaror­szág volt azon ország, melyet a sorsnak ezen csa­pása vagy egészben vagy legalább nagy mérték­ben megkímélt, mert nem csak a magyar nemze­tet, hanem e hazának minden ajkú lakóit a türel­messég szelleme élesztette. Midőn ezt történelmileg felhozni bátor vagyok, visszatekinthetünk a tör­vényhozás alkotásaira, és a múlt századoktól a jelen korigjelesen az 1608., 1647,1790., 1840, 1844. s 1848. évekről azt tapasztaljuk, hogy Magyarország karai és rendéi mindig a legszabadabb gondolkozá­suak és legtürelmesebbek voltak az ezen hazában együtt lakó vallásfelekezetek irányában. A mai napon egy igen fényes példáját láttuk annak, hogy az ősök szelleme nem halt ki keblünkből és kö­vettük azoknak magasztos példáját, és én meg va­gyok győződve, hogy ezt követni fogja a nemzet mindenkor. Méltóztassanak nekem megbocsátani azon ál­talam mélyen tisztelt tagjai e háznak, kik velünk ellenkező nézetben voltak : én nem kárhoztatólag szólok az ő nézeteik ellenében, midőn a magyar történelem és jus publicumnak azon cselekvényeit felhozom; de ha azt tapasztaljuk, hogy ily szellem uralkodott a régibb és legújabb időben, megval­lom, nagyon feltűnőnek tetszenék, hogy midőn egy igen nevezetes tárgyban, a 12. §-náí, oly nagy bölcseséget és türelmességet méltóztattak tanúsí­tani, most e en sokkal csekélyebb ügyben mon­danának ki egy homlokegyenest ellenkező nézetet. Hiszen, mélt. főrendek, ha már némi kevés differentiák vannak is az élők közt, az Istenért, óv­juk meg magunkat, hogy halálunk után ne legye nek köztünk differentiák, és engedjük meg. hogy az édes anyaföld közösen fedhessen bennünket, és azon sok nyomort, melyet e világon átéltünk. Az előttem szólott szatmári püspök úr őmél­tósága azt kérdezte, hogy a protestánsok nem fog­nák-e rósz néven venni, ha az ő temetőjükben egy nagy kereszt fogna a kath. halott feje felett álla­ni ? Azt hiszem, igen jól ismerem a protestáns hit­felekezetet Magyarországban, és merem azon né­zetemet kimondani, hogy alig lesz protestánsé ha­zában, ki azt rósz néven fogná venni, hogy ha fa kereszt áll temetőjében. De a mint ez áll, ugy megfordítva is azt lehet mondani, hogyha egy kath. egyén egy egyszerű fejtől való fát a ka­tholikus temetőben meglátna, ez sem fogna semmi olyast mondani , mi akár a halottat , akár az élőket megsértené. (Helyeslés.) Még csak egy alázatos kérésem van a mélt. főrendekhez : hogy a mint egyetértés vezetett ben­nünket ezen egész országgyűlés alatt, ugy ennek vég napjaiban ne hasonoljunk meg, és a mint egyek voltunk, ugy egyek maradjunk is végig. Ekkor meg lehetünk győződve, hogy e haza becsületes, loyalis, bármily rendű, rangú, vallású népe a mi jó példánkat az egyetértésben követni fogja; és az Isten csak ugy áldhatja meg e hazát és csak ugy eszközölhetjük ennek boldogságát, ha az ezen országgyűlésen alkotott nagyszerű törvények mind Isten, mind a föld népe által megszentségesittet­nek. {Helyeslés. Maradjon a szerkezet!) Vay Ádám gr. : Nagymélt. elnök! mélt. fő­rendek ! Valóban, alig hittem volna, hogy e hazának van oly fia, kinek örök nyugalmát megzavarhatná az, hogy a hazát vele egyenlően szerető keresztyén felebarátja temetőjében vele közösen nem fekhe­tik, és valóban hiszem, hogy nem sokat kivannak azok, kiknek szive vég perczökig e hazáért dobogott, ha temetkezési helyet kérnek tőle. Kivánom tehát, hogy oly hitsorsosoknak, kik egyénenkint laknak e haza valamely községében, és nem képesek ma­goknak külön sírkertet szerezni, adja meg nekik e haza örök nyugalomra a helyet, a földet, melyért életökön át küzdöttek. Ajánlom az előttünk fekvő §. elfogadását. Elnök : Miután az indítvány támogatva lett, szavazni kell rá. Méltóztassanak tehát azok, kik a szatmári püspök úr indítványát pártolják, felkel­ni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 23-dik s a többi szakaszokat végig.) Elnök : Ha nincs, ki szót kívánna emelni, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott tör­vényjavaslatot a 9-dik i§-ra nézve elfogadott mó­dosítással , magokévá teszik, és azt mind béltartal­mára, mint szerkezetére nézve elfogadják, ezt fel­állás által nyilvánítani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és erről a képviselőház értesíttetni fog. Ha az állandó bizottság a svájczi szerződés­ről szóló jelentését esti 7 óráig beadná, ez esetben kérném a mélt. főrendeket, hogy esti 7 órára ösz­szeüljenek; miután azonban erre nincs kilátás, a legközelebbi ülés csak holnap déli egy órakor lesz megtartható. Az ülés végződik délután 2% órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom