Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-131
CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 601 CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. deczember 5-kén Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : A házbeli személyzet állandósítására vonatkozó tervezet benyujíatik. A vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat tárgyaltatik s elfogadtatik. A képviselőház átk üldiasvájczi posta- és kereskedelmi szerződést e a székes-fehérvár-gráczi vasútról szóló határozatot. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Festetics tíyö rgy gr. Az ülés kezdődik déli 12 órakor. Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Majthényi László báró honti főispán jegyző úr fogja vezetni, a szólani kívánók neveit ifj. gr. Ráday Gedeon jegyző' úr jegyzi. Mindenekelőtt van szerencsém bemutatni a Szápáry Antal gr. háznagy úr által kidolgozott szervezési javaslatot a főrendi ház személvzetének a ház tegnap hozott határozata értelmében állandósítása iránt. Majthényi László b. jegyző {olvas sa. a javaslatot '). Elnök: A tegnapi határozat alapján az igazoló bizottságnak fog átadatni véleményes jelentés végett, melyet ez természetesen még ez ülésszak alatt nyujtand be. Napirenden van a főrendiház hármas bizottságának a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat feletti véleményes jelentése 2 ). Cziráky János gr.: N agymélt. elnök ! mélt. főrendek! Mielőtt az előterjesztett törvényjavaslat felolvasásához hozzáfognánk, tekintve, hogy az *) Lásd az Irományok 303-dik számát. 2 ) Lásd az Irományok 291-dik számát. PŐREKDIBÍZ NAPLÓJA. 186 5 / 8 . országgyűlésnek vég stádiumában az idő minden tekintetben igénybe van véve, tiszteletteljesen vagyok bátor csak azon észrevételt tenni, hogy a törvényjavaslat már több nap előtt kinyomatván és közkézen forogván, csak azon kérdés támadhatna, vajon a szellem, mely abban foglaltatik, igényli-e, hogy átalában az elvet és a lényeget illetőleg vitatkozás alá vétessék ? Megvallom, mélt. főrendek, e részben egészen eltérő nézetben vagyok, és ugyanazon nézetet tette magáévá ez ügyben működött bizottság is, mely t. i. csak az egyes részletekbe bocsátkozott, az elvre és lényegre nézve azonban csak azon egyes szakaszoknál tette meg észrevételeit, mely szakaszoknak meggyőződése szerinti változtatását szükségesnek látta. Ezen törvényjavaslat az 1848. XX. t.-cz-nek, mely a törvényesen bevett vallások egyenlőségét és viszonosságát tárgyazza, bővebb körülírása, magyarázata és sok tekintetben gyakorlati alkalmazása; és azt hiszem, senki sincs e teremben, ki, habár részleteire nézve eltérő nézetben van is, lényegét és elvét tekintve ezen törvénynek, nem óhajtja azt, hogy ezen elv, mely szükséges, hogy irányadó legyen minden eljárásunkban, itt is a maga alkalmazását ne nyerje. Ezen egyes észrevételeket pedig az egyes előforduló szakaszoknál megtehetni, de az egész törvényjavaslatot, azt gondolom, átlengi azon szellem, mely mint átalános elv az 1848. XX. t.-cz.-ben van megállapítva. Ennek következtében vagyok bátor javasolni, hogy az átalános tárgyalást mellőzni, és felolvasottnak venni méltóztassanak ezen munkálatot, mely ugy 76
