Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

566 CXXVII. OSZÁÖOS ÜLÉS. heim László báró ő méltósága előadta nézetét, lelkiismeretem nem engedi, hogy a mit e §-ra nézve érzek világosan,ünnepélyesen ki ne jelentsem. Én ezen jelen §-ban a legveszélyesebb elvet látom, mert ezen §. tulajdonkép a felekezeti iskolák kisajátításáról rendelkezik ; ezen §. nem más, mint egy fedezett üteg, mely minden felekezeti iskolákat bizonyos körülmények közt szétröppent. Itt azon határozat van foglalva, hogy bármely virágzó állapotban van a felekezeti iskola, mihelyt más hitfelekezethez lartozó 30 gyermek számára külön iskola kívántatik felállíttatni, azon községet azon szomorú alternatívába hozza, hogy vagy uj nevezetes áldozatot kell hoznia egy uj iskola felállítására, vagy pedig abba, gyakran talán vérző szívvel, beleegyezne, hogy felekezeti iskolája, felekezeti jellegéből kisajátitva, közösnek nyilvánittassék. Oly rendelkezés foglaltatik ebben, mely a kisebbséget a többség fölé helyezi. Részemről tehát meghajlok, mélt. főrendek, mert köteles vagyok, a többség nézetei előtt; de lelkiismeretem sugallatát követve, megvallom, ezen intézkedésbe, mert igazságtalan és méltánytalan, soha bele nem nyugodtam volna; és ha itt a törvényhozó teremben a többség határozata előtt meghajolni köteles vagyok is; de méltóztassanak megengedni, hogy e tekintetben a „vae victis" nem mindig fog a termen kivül is hangzani,' és én e tekintetben igen félek, hogyha a törvény ezen rendelkezése irott malaszt nem marad, általa a viszálkodásnak bő magva hintetik el. Elnök : Ha nincs, ki szót kívánna ellene emelni, marad a szerkezet. Ifj. Ráday Gedeon jegJZ& (olvassa a törvényjavaslat 45— 51. §§-ait.) Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat a 53. §-át.) Nyáry Gyula b. jegyző : Az 53. §. annyiban szenvedett változást, hogy e kitétel: „az illető iskolai szék megengedheti" helyett: „az illető közvetlen iskolai hatóság megengedheti" fogadtatott el. Itt tehát csak az a különbség, hogy az „iskolai szék" helyett „iskolai hatóság" ajánltatott. (Maradjon !) Elnök: Tehát megmarad az eredeti szerkezet. Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa az 04— 57. %%-kat.) Nyáry Gyula b. jegyző: Az 57. §. második pontja után következik: „Hogy az iskolások a vallásoktatásban szorgalmasan részt vegyenek, és egyházaiknak az iskolás.gyermekekre fenálló rendeletei szerint egyéb vallási kötelességeiket is teljesítsék, arra az iskolai elöljáróság is felügyel." Haynald Lajos érsek: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Az 57-ik szakaszhoz következő hozzáadást indítványozza a bizottmány: „Hogy az iskolások a vallásoktatásban szorgalmasan részt vegyenek és egyházaiknak az iskolás gyermekekre nézve fenálló rendeletei szerint egyéb vallási kötelességeiket is teljesítsék: arra az iskolai elöljáróság is ügyel." Ezen módositvány, melyet a bizottmány a községi iskolákra nézve javai, maga magát ajánlja, magamagát megvédi. Áz állíttatott a másik részről nagyon gyakran, s épen a közoktatási miniszter ur ő excja által is, hogy igenis azt akarja a törvényhozás elérni ezen törvény életbe léptetése által, hogy vallásos nemzedék neveltessék az iskolában, és ismét mondatott, hogy az iskola ne csak oktasson, hanem neveljen is. Ha ez igy van, a mint n eg is vagyok az igen t. közoktatási miniszter ur nemes szándéka őszinteségéről győződve: akkor nem szabad az eszközöket kifelejteni ott, hol czélt akarunk érni. A vallásos nevelés egyik főfeltétele pedig a szokásos ájtatosságok gyakorlata, s erre az iskolásoknál mindenütt különös tekintet vagyon. Hogy az iskoláknak eddigi belszervezetére ez irányban változtatást nem akar előidézni a törvény, azt a n. m. cultusminiszter ur maga is kijelentette, azt mondván, hogy csakis az lesz a különbség a vallás-felekezeti s a közös iskolák között, hog}~ a vallásoktatásra az elsőkben némileg valamennyi tanítók vannak hivatva, közösekben pedig kizárólag a felekezetek papjai. Ha tehát a törvény más tekintetben változást tenni nem akar, mint a t. miniszter ur állítja, akkor maradjon meg az, mire eddig is különös figyelem forditatott az iskolákban, t. i. a vallásgyakorlatra való iskolai felügyelet. Erre nézve t. i. meg volt szabva, hogy a vallás-tanításra való rendes eljárás s az ájtatosság-gyakorlatoknak, a templomjárásnak, katholikusoknál a gyónásnak stb., pontos végzése főfeltétel legyen arra, hogy valaki jó osztályzatot nyerhessen s az alsóbb osztályból a felsőbb tanosztályba felbocsáttathassék. Megrendelni, hogy ez a közös-iskolai igazgatók s elöljárók fölügyeletének is tárgya legyen: azt azon szándék érvényesítésére szükségesnek tekintem, a mely a n. m. miniszter ur állítása szerint alapul szolgált ezen törvényjavaslat készitésének is, hogy t. i. a jövő nemzedék vallásosán neveltessék. Minek elérhetésére vezető azon eszközt is tehát, mely a bizottmány módosításában kijelöltetett, a törvényjavaslatba beillesztetni óhajtván, ajánlom a bizottmány módositványának elfogadását. Eötvös József b. vallási miniszter: Én részemről ugy vagyok meggyőződve, hogy az 57. szakasz ezt tökéletesen magában'foglalja, kimondván, hogy a gyermekek hit- és erkölcstani oktatása-