Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

554 CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. sen helyeslem ezen elvet; de meggyőződésem, hogy minél értelmesebb valaki, annál vallásosabb is lesz, s az által, ha a népnek éri elmét kifejteni módot nyújtunk, a vallásosságnak is jó szolgálatot teszünk. (Helyeslés.) Megvallom, nem szívesen emlékszem meg azon merész állításról, mely itt mondatott, hogy ezen közös iskolák által megmételyeztetek a gyermekek vallásos érzülete. Még azon idő is eljöhet, mélt. főrendek, midőn a jelen nemzedék tudatlanul felnővén, számon kérhetné az államtól, hogy a XlX-ik században mért nem gondoskodott az ő taníttatásáról. Hogy lesznek egyesek, kik e törvény üdvös voltát be nem látják, s hogy azokra az kényszert gyakorland: az bizonyos ; de hát hol a törvény, aaely azokra, kik kötelességüket teljesiteni elmulasztják, kényszert ne gyakorolna? Hisz épen azért törvény. Ezeknél fogva én e törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiéiben változatlanul elfogadom. (Szavazzunk /) Szápáry István gr.: Én a lelkiismereti szabadságot csak a felekezeti iskola által látom megóva és fentartva. ürömmel üdvözlök tehát minden oly törvényjavaslatot, mely a kormánynak azon hatalmat adja, hogy a hol iskolák nincsenek, iskolák állíttassanak, a hol felekezeti iskolák nincsenek, állam segélyével is, ha az 5% pótlékból ki nem telik, iskolák fentartassanak; de hogy akkor, midőn érett megfontolásra időnk sincs, egy oly uj eszme becsúszhassak, mint a közös iskola, ezt azért sem pártolhatom, mert addig, mig a katholikusok autonómiája behozva nincs, nekünk praejudicál, és másrészt nem vagyok megnyugtatva az iránt, hogy a jelen változott viszonyoknál fogva akár az államhatalom, akár az ujonan felállítandó iskolahatóság túlkapásai által az egyesülési jog oda ne magyáraztassák, hogy a felekezeti vagyon elkobozható. (Szavazzunk!) Pauer János püspök: Nagymélt. elnök. mélt. főrendek ! A szőnyegen levő törvényjavaslat minden oldalról történt fejtegetések által annyira ki van mentve, s annak, a felfogások szerint. fény- és árnyoldala annyira meg van vitatva, hogy most már, midőn többen a mélt. főrendi ház tagjai közül a szólástól elálltak, én is szólási jogom érvényesítésétől, a mennyire az a törvényjavaslatra vonatkozik, önként elállók; de, megengedik a mélt. főrendek, van egy kis észrevételem, nem a törvényjavaslat szövegére, hanem az e közben felmerült vitatkozások s eltérő nézetek elemezése alkalmával egy előttem szólott mélt. főispán úr által idézett, s háromszáz évvel előbb hozott törvényezikk értelmezésére nézve, s vétenék a történelmi igazság ellen, ha az idézett czikk értelmezését illetőleg, észrevételemet mellőzném, a nélkül, hogy a mélt. főrendek türelmével viszszaélnék. A mélt. főispán úr, elemezvén egyes nézeteket, beszédében az 1548. VI. törvényezikkre hivatkozott, abból azon következést vonván, vagyis annak oly értelmezést tulajdonítván, mintha az a püspökök részéről kötelesség-mulasztást tartalmazna, s ez a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat életbeléptetésére is érvül szolgálna. Nem emlitem, mélt. főrendek, azon szabályt, miszerint a régi törvényeket azon szempontból kiindulva kell magyaráznunk, a melyben az akkori törvényhozók voltak ; nem emlitem, hogy ily esetekben magunkat szellemileg mintegy át kell helyeznünk ama századok viszonyai- s gondolkozásmódjába, a melyben az akkor élők voltak; de ezen szabályokat mellőzve is felemlíthetem, sőt bátran állithatom is, hogy az idézett 1548. Vl-ik törvényezikk szavaiból bármily kötelességmulasztást kimagyarázni nem lehet épen úgy, mint ama szintén régi törvény szavaiból (Sz. István II. 34.), miszerint néhány község templomot építeni, a király azt ruhával s egyházi eszközökkel, a püspök pedig könyvekkel ellátni tartozott, kötelességmulasztásra vonatkozó magyarázatot rendesen következtetni nem lehet. Azonban a felhozott törvény szövegében s alkotása körülményeiben sok tanulság rejlik. Én legalább soha meg nem szünendem uramat Istenemet kérni, hogy távoztasson el szeretett hazámtól s nemzetemtől mindenkor oly időket, minőkben az akkor élők voltak. Es ugy hiszem, hogy széles e hazában nincs senki, ki hazájának boldogságát őszintén szivén hordozza, ki velem ezen érzületben ne osztoznék. Mert azon időkben e helyen s hazánk fővárosában török uralkodott s hazánk területe csekély földre szorítkozott; a püspökök javai pedig legnagyobb részben a török uralom alatt voltak, s ezen időkben olykor a magyar egyház alig három-négy főpásztor által kormányoztatott. A felhozott törvényezikkre nézve tehát ezeket kívántam csak némi felvilágosításul az előttem szólott mélt főispán úr megjegyzésére válaszolni. Cziráky János gr.: Nagymit. elnök. mélt. főrendek! Nem fogok visszaélni a méltóságos főrendek türelmével, csak igen röviden leszek bátor ez ügyben nézeteimet előterjeszteni. Mindenek előtt pedig, mint a kiküldött hármas bizottság elnöke, kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy mindazok, mik ezen törvényjavaslatnak egyes pontjaira vonatkoznak, egyátalában ezen törvényben felállított elvekkel összeütközésben nincsenek, ezek egyedül egynehány tétel felvilágosítására szolgálnak, mely felvilágosítást annyival is inkább