Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-126
CX XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 553 kaknak anyagi szempontból van kifogásuk. Kifogásuk van, mert sokalják azon 5%-t, melylyel az adóval ugy is túlterhelt nép esetleg ismét terheltetni fog. Elmondatott, hogy a népoktatás országos érdek. Felhozattak példaképen a vasutak, melyek az államnak, és igy a közvetlen nem érdekelt polgároknak is vagyonából nyernek segélyt, mint országos érdeküek. De én tovább megyek. Senki nem vonja kétségbe, hogy a véderő országos érdek, és roppant költséggel tartatik fen, azon czélból, hogy ez által az államot, birtokainkat, vagyonunkat, magunkat kifelé megvédjük. Hát befelé ne védjük magunkat, és sajnáljuk erre az 5%-t? Hogyan s mi által védjük pedig mindezt leginkább és legjobban meg befelé ? Meggyőződésem szerint az által, ha a műveltséget az állam polgárai között a lehető legszélesebb körben terjesztjük. Mi által veszszük elejét az itt emlegetett socialista tendentiáknak, a sokféle forgalomzavarnak ? Ennélfogva én teljes szivemből belenyugszom a törvényjavaslat azon részébe, mely esetleg 5%-t rendel az egyenes adó után még pótadókép fizettetni. Egyébiránt nem is szólaltam volna fel, ha a törvényjavaslatból oly dolgokat nem hallottam volna idézni, melyek felfogásom szerint nincsenek benne; s miután egyfelől elismerem, hogy igen túlszárnyaltattam a közoktatás terén szerzett ismereteimben azok által, kik előttem szólottak, lehetetlen, hogy azt is ki ne fejezzem, miszerint talán ezen törvényjavaslat szövegét meg én ismerem jobban, mint sokan, kik hozzá szólottak. (Derültség.) Ugyanis Wenckheim László báró első helyen azt állította, hogy mig egyfelől az állam a közös iskolákra 5%-ot követel, másfelől a hitfelekezetek a magok iskolájára nézve ezt nem követelhetik. A törvényben az van, hogy mindenkinek betudatik a hitfelekezeti iskolákra tett áldozata, s hogy csak azon esetben, ha ez az 5° o-t meg nem üti, fizeti az illető az 5% erejéig fenmaradt összeget községi iskolára. Ennélfogva természetes, hogy a községi iskolákra nem adózik az, ki a hitfelekezeti iskolára akar adózni, hogy ha azon községben ily í iskola felállítására szükség van. Továbbá azon eszmezavart látom a „községi iskola" kifejezésnél, a mely már azelőtt is hallatta magát, hogy t. i. községi iskolának tekintetik mindenféle vallásfelekezeti iskola is, mely a községben van. Ez a törvény világos szövege szerint tökéletes tévedés. Hivatkozom a törvény V-ik czimében foglalt két első szakaszra : tessék azt megnézni : itt meg van magyarázva, hogy községi iskola csakis a közös iskola, és igy minden félreértés ki van zárva. Továbbá az mondatott itt: vigyázzunk, mert igaz, hogy most oly egyének kezeibe van letéve a A FŐRENDIHÁZ NAPLÓJA. 186 ä /skormány, kiknek b. Wenkheim László őméltósága is kész bizalmat szavazni; de jöhet oly idő, midőn anarchia lesz. Na, márkérem, ha anarchia lesz, akkor bizony semmiféle törvény sem fog az önkénynek határt szabni, ezen érv tehát szerintem nem nyom semmit. Fontosabb ellenvetés az, hogy nincs minden felekezetnek autonómiája. Mért nincs ? nem tudom; miért ne legyen? aztmégkevésbbé tudom. Már kérem, vannak eszmék, melyeket a korszellem hoz magával, s melyek előbb-utóbb érvényre kell, hogy emelkedjenek. Ily eszme az autonómia eszméje is: ez már csak idő, mig pedig a legrövidebb idő kérdése. Nem lehet ez indok arra, hogy az ember ily üdvös törvényt azért megakaszszon. Megvallom átalában, hogy én más szempontból focfom fel ezen dolgot, mint itt sokaktól hallottam. Átalában én azt találom, hogy a törvényhozás termében nagyon is sokat szólunk speciális felekezeti szempontból. Attól távol akarom magamat tartani, bár nem tagadom, hogy a hitfelekezeti szempontból nekem is voltak némi aggodalmaim a közös iskolák felállítása miatt. De most tökéletesen megnyugtatott az, a mit a prirnás ő herczeg sége által felhozott példából tanultam, t. i. hogy Hollandban is állíttattak volt közös népiskolák: és mi lett az eredmény ? Az, hogy a hitfelekezeti iskolák sokkal jobbakká váltak, s rövid időn 17,000-el szaporodott bennök a tanulók száma, mig a községi iskolák tanonezok hiánya miatt magoktól elaludtak. Nem is vagyok képes felfogni, mit tegyen ez ? Mert, a hol felekezet nélküli iskola van, átalában vallásról szó sincsen; tehát semmit magára a vallásra kellemetlent vagy sértőt nem hallhatnak a tanulók; ott van egyesek visszaélése s helytelen magaviselete ellenében pedig az államnak közvetlen felügyeleti és intézkedési joga. Átalában megvallom, a vallásosság kifejtésére első helyen hivatva látom az illető vallásfelekezetek lelki pásztorait, a vallás gyakorlatára hivatva látom a templom helyiségeit. Még egyet. E törvény ellen felhozatott még érvül, hogy a népre ez által egy oly ujabb teher erőszakoltatik, mely ellenszenvet fog szülni. Én, kérem, sokkal többre becsülöm népünket és magasabb fogalmam van róla, sem hogy hihetném, miszerint a a nép többsége szívesen ne fogadna oly törvényt, mely neki gyermekei kiművelésére módot nyújt, és hogy azért a teher viseletétől viszszariadna. E szerint tehát ez épen a hitfelekezeti iskolák érdekében nagyon üdvös intézvény, mert serkenti a hitfelekezeteket iskoláik gondozására. Még egy megjegyzésem volna. Mondatott, hogy az iskola nem egyedül az értelem kifejtésére való, mert mit ér az értelem vallás nélkül ? Teíje70
