Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

d52 CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. felekezetnek szabadságát és buzgalmát nem szorítja meg. Azt pedig, hogy ott. hol felekezeti iskolák nincsenek és nem is állíttatnak, közös községiek állíttassanak, a felhozott indokoknál fogva helyeselnem kell. Ellenben nem tagadhatom, hogy az átalános tankötelezettség elvének gyakorlati keresztülvitele eleinte nem kis nehézségekkel lesz összekötve, mert népünk a közoktatás nagy fontosságától és hasznától még eléggé áthatva nincs, és gyermekeiben munkasegédeit és kenyérkeresőit is szeretvén látni, azoknak hosszas iskolázásába nehezen fog belenyugodni. El kell ismernem továbbá azt is, hogy az iskolai ezélokra engedett megadóztatás, mely szükség esetén az egyenes adók 5 százalékáig is terjedhet, a vállainkat amúgy is súlyosan nyomó közterheket tetemesen fogja növelni. De egy részről a czélnak szentsége nem engedi, hogy ezen nehézségektől visszariadjunk, és hogy a jó népnevelés sarkalatos elvei felett ily nehézségek miatt magunkkal transigáljunk, midőn meg lehetünk győződve, hogy az eleinte alkalmazandó szigort csakhamar azoknak meleg hálája fogja követni, kik ellen azt használni kellett,- más részről remélhető, hogy a törvény által maximumként igénybevétetni engedett adóztatásra csak kivételesen fog szükség lenni, mig rendszeresen az egyenes adóknak 1—2 százaléka is elég leend a kitűzött czélra, és vigaszt találhatunk abban, hogy a közjó érdekében a haza oltárára tett minden áldozat közt épen ez lesz az, mely legdúsabb kamatokkal és leggazdagabb szellemi nyereménynyel fog a nemzetnek rövid idő múlva visszapótoltatni. Mindezeknél fogva tehát — fentartva magamnak a m. főrendek központi bizottmánya által tervezett módosítások iránti igénytelen nézeteimnek a vitatkozás folytán nyerendő felvilágosításokhoz képestleendő végleges megállapítását — az előttünk fekvő törvényjavaslatot lényegben, irányban s egyes intézkedéseinek létegét illetőleg én is pártolom. Cicerónak azon reánk igen illő mondatát tartván szem előtt: „Quod munus reipublicae adferre május meliusquepossumus, quam si docemus et erudimus juventutem, kis praesertim moribus atque temporibus?" (Elénk helyed-.'s) Zichy Henrik gr.: Nagymélt. elnök,] mélt. főrendek ! Ezen törvényjavaslat fő alapja azon jogból hozatik le, melyet a kormány a népnevelésre gyakorolni hivatva van. A népnevelésre gyakoioíliató beavatkozási joga a kormánynak különböző országokban különfélekép magyaráztatik. Tudjuk, hogy Angliában és Amerikában csak a fő felügyeleti jog a kormányé; oly országokban, melyek központosított kormánynyal birnak, nagy mértékben befoly a kormány a népnevelés ügyére; és ha gát nem vettetik az ily beavatkozásnak, eljutnánk az iskolákkal a phalansterekhez, de már is látjuk sok helyt, a kis földi polgárt már hat éves korában politikai pályáját, mint császári vagy királyi iskolagyermek megkezdeni, és harmincz éves korában mint kiszolgált mozgó landwehr befejezni. (Mozgás.) Én a miniszter bölcseségében és tapintatosságában bizom, és bizoni, hogy az ily abnormitások a mi honunkban nem lesznek, s bizom legfőkép azon önkormányzati hajlamban, mely mi nálunk a testületekben és vallásfelekezeteknél létezik, hogy ezt nem fogják megengedni. A felekezetekre nézve alkalmazva látom az iskolák felállithatásának jogát, ugy mint testületekre nézve; de jól tudjuk, hogy autonómiával birnak protestáns atyánkfiai, birnak a görög-keleti hitűek, és alkalmasint élvezni fogják a mózes-vallásuak is; csak mi szegény katholikusok vagyunk páriák ez országban, nem dicsekhetvén autonómiával. Hogy fogadhatjuk el ezen törvényjavaslatot, a hol kilátásba tétetik, hogy vallásfelekezeti iskolák nem, hanem közös községi iskolák fognak állíttatni ? Minden más vallásfelekezetnek van hatalma a maga erszényét belátása szerint iskolák éstanitóképezdék felállítására használni, csak a katholikusoknak nem. Mi nem bírunk autonómiával, a mi pénzünk, fündatióink nincsenek kezünkben, kezeink megvannak kötve. A mig tehát autonómiánk meg nem adatik, e törvényjavaslatra nem szavazhatok. (Szavazzunk !) Tisza Lajos főispán: Ha elállnak, a kik utánam fel vannak jegyezve, én is elállók a szótól. (Elállnak!) Cziráky János gr.: Én csak igen röviden kívánom szavazatomat indokolni. Tisza Lajos főispán: Akkor én is igen röviden előadom nézetemet. Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Én nem vagyok képes oly ékesszólással, mint ez itt több részről történt, a tárgyhoz szólni, de nem is akarok annak hosszas fejtegetésébe ereszkedni, hanem röviden el akarom mondani ezen irányban meggyőződésemet. En elvontan átalában a hitfelekezeti iskoláknak nem vagyok barátja; hanem miután mint vallás s közoktatási miniszter úr ő excellentiája elmondotta, a fenálló viszonyokat ignorálni nem lehet, és ily fenálló viszonyok itt az országban vannak, s azokat tekintetbe kell venni: épen azt tartom ezen törvényjavaslat fő érdemének, hogy a fenálló felekezeti iskolák sérelme nélkül gondoskodik az iránt, miszerint az állam ezélja, minden polgára számára a kellő oktatást biztosítani, eléressék. Ezen törvényjavaslat ellen igen so-