Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-122
514 CXXII. OSZÁGOS ÜLÉS. bet napját üli. Ez nem annyira egyházi, mint valódi nemzeti ünnep reánk nézve, mely felséges asszonyunk és királynénknak nevenapja : azon fejedelemnőé, a ki a házasság szent frigye megkötése első szempillanatától fölkarolta nemzetünk sorsát, ki irántunk való hajlandóságának tanúbizonyságát adandó, édes magyar anyanyelvünket tökéletesen magáévá tette {Elénk éljenzés), és irántunk való anyai szeretetének leggyengédebb zálogátadandó, legkegyelmesebb urunkat királyunkat szivének legmagasztosabb kincsével, magzatával ajándékozta meg e hon területén. {Elénk éljenzés.) Oly nap ez, mélt. főrendek, melyen a magyar haza tág területén nincs egy magyar sziv, mely a hála, tisztelet és hódolatteljes«szeretet érzelmeitől élesztve ne dobogna föl, az egek és föld urához azon áhítatos imával fordulva, hogy legfelségesebb aszszonyunk, királynénk, hazánk védangyalának életét az isteni gondviselés minden legmagasztosabb áldásaival halmozva, az emberi lét lehető leghoszszabb határáig terjeszsze. {Zajos, hosszas éljenzés.) Tudom én, mélt. főrendek, a népnek ezen imájához áhítatos fohászukkal hozzá fognak járulni, és igy nincs egyéb hátra, mint hogy felkéljük ő nagyméltóságát, a belügyminiszter urat, egyébként is e háznak érdemdús tagját, legyen szíves ebbeli, tétovázást nem ismerő szivünk ár adózását és üdvkivánatunkat őfelségének legkegyelmesebb asszonyunk királynénk trónja zsámolyához letenni. (Zajos éljenzés.) Elnök: A mélt. főrendek egy szívvel és lélekkel elfogadják az indítványt, s nem annyira az illem és szokás, mint ez esetben szivünk legbenső sugallatát követve, felszólítják a belügyminiszter urat, hogy hódolatteljes és szívből eredő üdvkivánataikat legkegyelmesebb asszonyunk színe elé juttatni méltóztassék. Wenckheim Béla b. belügyéi*: Kedves kötelességemnek fogom ismerni a mélt. főrendek kivánatát felséges asszonyunknak tudomására juttatni. (Éljenzés.) Elnök: A képviselőház jegyzője van itt üzenettel. Paiss Andor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé áll): Nagymélt. elnök ur! mélt. főrendek ! A Magyarország és Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok között fenforgottközjogi kérdések kiegyenlitése tárgyában létrejött egyezmény beczikkelyezéséről szóló s a képviselőház által folyó évi november 15-én tartott ülésben elfogadott törvényjavaslatot, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi határozattal együtt, van szerencsém tárgyalás s alkotmányszerü hozzájárulás végett tiszteletteljesen átnyújtani. Majthényi László b. jegyző (olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát). Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Bátor vagyok tiszteletteljesen figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy ezen kérdés, érdemében, már itt tanácskozás alá vétetett, s Zólyom vármegye főispánjának indítványára azon elvek elfogadtattak , melyek ezen munkálatban le vannak téve. Jelenleg tehát egyedül csak ezen munkálat szövegezése s szerkezete kerülhet tanácskozás alá. Én tehát bátor volnék, visszapillantva azon körülményre, hogy minden tekintetben óhajtandó, hogy ezen munkálat minél előbb végleges szentesítés alá bocsáttassák ; tekintve továbbá azt, hogy ennek következtében már a múlt ülésben a Magyarország, Horvátország s Fiume közti kérdésnek tisztába hozatalára az illető küldöttségi tagot megválasztottuk, ma pedig a helyettes tag megválasztása történik meg: én tehát, tekintve a körülményeket, arra kérném a mélt. főrendeket, hogy ezen munkálatnak kinyomatását mellőzve, annak szakaszonkinti tárgyalását azonnal megkezdjük: mert itt csak szerkezeti kérdések fordulhatnak elő- (Helyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek hozzájárulnak ezen indítványhoz, miután e kérdés érdemileg csakugyan meg van vitatva, s az országos bizottság által előterjesztve, mindkét ház érdemleges tárgyalásán keresztül ment, jelenleg csak a szövegezésről lehet szó. Méltóztassanak belenyugodni abba. hogy ez azonnal pontonkint felolvastassák. Majthényi László b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot. : ) Elnök: Mélt. főrendek! Az imént felolvasott törvényjavaslat, mely utólag mindenesetre ki fog nyomatni és a mélt. főrendek közt kiosztatni, ugy hiszem, teljesen megfelel azon megállapodásoknak, melyek e részben a két ház között lérejöttek. Különösen csak a Fiúméra vonatkozó kitétel képezi a különbséget, mely az előbbi szövegezés és e most felolvasott között van. Méltóztassanak tehát a mélt. főrendek közül azok, kik e most felolvasott szöveghez hozzájárulnak, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot magokévá teszik azon béltartalomban és szerkezetben, melyben azt a képviselőház közölte, s ebbeli megállapodásukat a képviselőháznak jegyzőjök, b. Nyáry Gyula által tudomására juttatják; egyúttal értesíteni fogják a képviselőházat, hogy a választást eszközölték, tehát a választott nevét is közölni fogják. Hogy pedig a póttag neve is tudomására juttathassák a képvise*) Lásd az Irományok 251 dik számát.