Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-122

514 CXXII. OSZÁGOS ÜLÉS. bet napját üli. Ez nem annyira egyházi, mint va­lódi nemzeti ünnep reánk nézve, mely felséges asszonyunk és királynénknak nevenapja : azon fe­jedelemnőé, a ki a házasság szent frigye meg­kötése első szempillanatától fölkarolta nemzetünk sorsát, ki irántunk való hajlandóságának tanú­bizonyságát adandó, édes magyar anyanyelvünket tökéletesen magáévá tette {Elénk éljenzés), és irán­tunk való anyai szeretetének leggyengédebb zálo­gátadandó, legkegyelmesebb urunkat királyunkat szivének legmagasztosabb kincsével, magzatával ajándékozta meg e hon területén. {Elénk éljenzés.) Oly nap ez, mélt. főrendek, melyen a magyar haza tág területén nincs egy magyar sziv, mely a hála, tisztelet és hódolatteljes«szeretet érzelmeitől éleszt­ve ne dobogna föl, az egek és föld urához azon áhítatos imával fordulva, hogy legfelségesebb asz­szonyunk, királynénk, hazánk védangyalának éle­tét az isteni gondviselés minden legmagasztosabb áldásaival halmozva, az emberi lét lehető leghosz­szabb határáig terjeszsze. {Zajos, hosszas éljenzés.) Tudom én, mélt. főrendek, a népnek ezen imájá­hoz áhítatos fohászukkal hozzá fognak járulni, és igy nincs egyéb hátra, mint hogy felkéljük ő nagyméltóságát, a belügyminiszter urat, egyéb­ként is e háznak érdemdús tagját, legyen szíves ebbeli, tétovázást nem ismerő szivünk ár adózását és üdvkivánatunkat őfelségének legkegyelmesebb asszonyunk királynénk trónja zsámolyához le­tenni. (Zajos éljenzés.) Elnök: A mélt. főrendek egy szívvel és lé­lekkel elfogadják az indítványt, s nem annyira az illem és szokás, mint ez esetben szivünk legbenső sugallatát követve, felszólítják a belügyminiszter urat, hogy hódolatteljes és szívből eredő üdvkivá­nataikat legkegyelmesebb asszonyunk színe elé juttatni méltóztassék. Wenckheim Béla b. belügyéi*: Kedves kötelességemnek fogom ismerni a mélt. főrendek kivánatát felséges asszonyunknak tudomására jut­tatni. (Éljenzés.) Elnök: A képviselőház jegyzője van itt üzenettel. Paiss Andor képviselőházi jegyző (az el­nöki szék elé áll): Nagymélt. elnök ur! mélt. fő­rendek ! A Magyarország és Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok között fenforgottközjogi kérdések kiegyenlitése tárgyában létrejött egyezmény be­czikkelyezéséről szóló s a képviselőház által fo­lyó évi november 15-én tartott ülésben elfogadott törvényjavaslatot, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi határozattal együtt, van szerencsém tárgyalás s alkotmányszerü hozzájárulás végett tisztelettelje­sen átnyújtani. Majthényi László b. jegyző (olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát). Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Bátor vagyok tiszteletteljesen figyel­meztetni a tisztelt házat, hogy ezen kérdés, érde­mében, már itt tanácskozás alá vétetett, s Zólyom vármegye főispánjának indítványára azon elvek elfogadtattak , melyek ezen munkálatban le vannak téve. Jelenleg tehát egyedül csak ezen munkálat szövegezése s szerkezete kerülhet ta­nácskozás alá. Én tehát bátor volnék, visszapil­lantva azon körülményre, hogy minden tekintet­ben óhajtandó, hogy ezen munkálat minél előbb végleges szentesítés alá bocsáttassák ; tekintve to­vábbá azt, hogy ennek következtében már a múlt ülésben a Magyarország, Horvátország s Fiume közti kérdésnek tisztába hozatalára az illető kül­döttségi tagot megválasztottuk, ma pedig a helyet­tes tag megválasztása történik meg: én tehát, te­kintve a körülményeket, arra kérném a mélt. fő­rendeket, hogy ezen munkálatnak kinyomatását mellőzve, annak szakaszonkinti tárgyalását azon­nal megkezdjük: mert itt csak szerkezeti kérdések fordulhatnak elő- (Helyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek hozzájárulnak ezen indítványhoz, miután e kérdés érdemileg csak­ugyan meg van vitatva, s az országos bizottság által előterjesztve, mindkét ház érdemleges tárgya­lásán keresztül ment, jelenleg csak a szövegezés­ről lehet szó. Méltóztassanak belenyugodni abba. hogy ez azonnal pontonkint felolvastassák. Majthényi László b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot. : ) Elnök: Mélt. főrendek! Az imént felolvasott törvényjavaslat, mely utólag mindenesetre ki fog nyomatni és a mélt. főrendek közt kiosztatni, ugy hiszem, teljesen megfelel azon megállapodások­nak, melyek e részben a két ház között lérejöt­tek. Különösen csak a Fiúméra vonatkozó kitétel képezi a különbséget, mely az előbbi szövegezés és e most felolvasott között van. Méltóztassanak tehát a mélt. főrendek közül azok, kik e most fel­olvasott szöveghez hozzájárulnak, felállani. (Meg­történik.) A mélt. főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot magokévá teszik azon béltarta­lomban és szerkezetben, melyben azt a képviselő­ház közölte, s ebbeli megállapodásukat a képvise­lőháznak jegyzőjök, b. Nyáry Gyula által tudo­mására juttatják; egyúttal értesíteni fogják a kép­viselőházat, hogy a választást eszközölték, tehát a választott nevét is közölni fogják. Hogy pedig a póttag neve is tudomására juttathassák a képvise­*) Lásd az Irományok 251 dik számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom