Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 503 Csak arra vagyok kénytelen felelni, mit Wenckheim^Liászló b. ő méltósága szíves volt előterjeszteni. 0 méltósága az én szavamra provocált, a mennyiben azt mondottam, hogy ezen ügyet inkább az interconfessionalis törvénynél kellett volna tárgyaim; de mivel azt mondtam, hogy én ezen ügy sürgős előterjesztését kívánom, mert égető kérdésnek tekintem: erre őméltósága azt jegyezte meg, hogy ezen nézetet nem helyesli, mert ezen ügyet inkább magán dolognak tartja. Erre bátor vagyok felelni, hogy három millió ember lelki nyugalma nem magán dolog, nem, különösen ott, hol a jogegyenlőség és viszonosság 3 millió lélekre nézve biztosítva volt már 20 év előtt. Hogy ez csak papiroson, mint irott malaszt, létezzék* azt hiszem, sem a mostani kormány, mely az 1848. törvény alapján áll. sem az osztó igazság nem kívánhatja. Tomcsányi József főispán: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! A szőnyegen fekvő tárgy olyan, mely nem ma kerül először tárgyalás alá. Azt lehet mondani, nem évtizedek, de évszázadok óta arról van szó, t. i., hogy a vegyes házasságokban "a sz. szék ítéljen-e vagy nem"? Oly régi vita ez. hogy, ha e tekintetben visszamegyünk az előbbi országgyűlésekre és átlapozzuk azok irományait: nem lesz országgyűlés, mely e tárgy felett a maga nézetét nem nyilvánította volna; és nem kétkedem azt is kimondani, hogy ezt a jelen törvényhozás is tenni fogja: mert meg vagyok győződve, hogy a jelen törvényhozás szintén a haladásnak, a liberalismusnak elveit fogja követni, mely elvek azonban nem csak ki nem zárják, de épen magokban tartalmazzák főleg azt, hogy minden ember saját bitvallása és hitelvei szerint ítéltessék meg. De, kérdem én, ha ez oly nagyfontosságú kérdés, hogy azt annyi országgyűlés, mely vele foglalkozott, és tüzetesen foglalkozott, mindeddig nem volt képes kielégitőleg megoldani: hogyan akarjuk azt most itt egy perrendtartás megvitatása alkalmával per tangentem elintézni, midőn még magának a kormánynak sem volt szándékában ily elvi kérdést így mellesleg eldönteni ? Igaza lehet Bihar megye főispánja Őméltóságának, igaza lehet a másik résznek is, én erről még csak vitatkozni sem akarok; de nem látom be, s mindenek előtt elhamarkodásnak tartanám a törvényhozás részéről, ha a perrendtartás kérdésénél valiásfelekezeti kérdéseket így per tangentem intézne el: mert valahányszor törvényhozás ilyet tett, elég oka volt azt megbánni; de, azt hiszem, a képviselőház maga is épen ily ne nyúlj hozzámnak tekintette ezen dolgot, midőn azt keresztül bocsátotta. Különben az igazságügyminiszter ő excját bátor vagyok fölkérni és fölhívni, hogy nem volt-e akárhány ily kérdés, melyet a bizottságban ezen törvényjavaslatban óhajtottunk módosítani, és pedig ugy, hogy mindnyájan egyező szavazattal óhajtottuk, de tekintetbe véve azt, hogy törvénykezési rendszerünk megváltoztatása oly égető kérdés, nem tartottuk tanácsosnak a jelen törvényjavaslat törvénynyé emelését egyik vagy másik elv elvetése vagy elfogadása által megakasztani, vagy talán ezen országgyűlésről egészen le is szorítani. Ha van kérdés, mely hevességgel, sőt talán animositással fog tárgyaltatni, és alkalmul, sőt ürügyül fog szolgálni az egész törvénykezési rendszer javításának hátravetésére: ezen kérdés bizonyosan az lesz. Ne mondja nekem azt senki, hogy itt per tangentem elismertetnek a szent székek: nem itt ismertetnek el, hanem régibb törvényeinkben és az ususban ; esés csak azon „ne nyúlj hozzám"-ot tanúsítja, hogy meghagyandó a régi, míg kellő előzmények nélkül a radicalis reformot lehet megkezdeni. Ennélfogva a szerkezet megtartása mellett vagyok. Elnök: Ha nincs, ki a kérdéshez hozzá szólni kívánna, talán a vitát befejezettnek tekinthetnők és szavazás által dönthetnők el a kérdést. Mielőtt azonban a szavazás megtörténnék, méltóztassék talán jegyző úr még egyszer fölolvasni az indítvány azon részét: mivel pedig annak első része, azt hiszem, szavazás nélkül elfogadtatik, talán csak második része lesz fölolvasandó. Rajner Pál elöaíló (olvassa Tisza Lajos módositványát). Elnök: A mélt. főrendek, kik a fölolvasott módositványt elfogadják, méltóztassanak ezt fölállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) Jó lesz az ellenpróbát is megtenni: méltóztassanak azok, kik élnem fogadják, fölállani, (Megtörténik.) A többség a szerkezet megtartása mellett szavaz. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 37-ik g-f.) Rajner Pál előadó: A jogügyi bizottság az első bekezdésnek utolsó szavait, hogy t,i. azon birtokbiróság ítél, melynek területén az örökhagyó halála idején lakott, nem tartotta elég szabatos kifejezésnek; attól tartott, hogy főkép beteg embereknél halál esetében,sokszor bekövetkezett esetében, hogy ha vagy valamely városban vagy fürdőben tartózkodnak hosszasabb ideig, az illető ezen tartózkodási helye is lakás gyanánt fog magyaráztatni. Ennélfogva szabatosabb kifejezést, ugyanazt, mit a megelőző 36. szakasz használ, vél a bizottság