Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 503 Csak arra vagyok kénytelen felelni, mit Wenckheim^Liászló b. ő méltósága szíves volt elő­terjeszteni. 0 méltósága az én szavamra provocált, a mennyiben azt mondottam, hogy ezen ügyet inkább az interconfessionalis törvénynél kellett volna tárgyaim; de mivel azt mondtam, hogy én ezen ügy sürgős előterjesztését kívánom, mert égető kérdésnek tekintem: erre őméltósága azt jegyezte meg, hogy ezen nézetet nem helyesli, mert ezen ügyet inkább magán dolognak tartja. Erre bátor vagyok felelni, hogy három millió ember lelki nyugalma nem magán dolog, nem, különösen ott, hol a jogegyenlőség és viszonosság 3 millió lé­lekre nézve biztosítva volt már 20 év előtt. Hogy ez csak papiroson, mint irott malaszt, létezzék* azt hiszem, sem a mostani kormány, mely az 1848. törvény alapján áll. sem az osztó igazság nem kí­vánhatja. Tomcsányi József főispán: Nagyméltó­ságú elnök úr, méltóságos főrendek ! A szőnyegen fekvő tárgy olyan, mely nem ma kerül először tárgyalás alá. Azt lehet mondani, nem évtizedek, de évszázadok óta arról van szó, t. i., hogy a vegyes házasságokban "a sz. szék ítéljen-e vagy nem"? Oly régi vita ez. hogy, ha e tekintetben visszame­gyünk az előbbi országgyűlésekre és átlapozzuk azok irományait: nem lesz országgyűlés, mely e tárgy felett a maga nézetét nem nyilvánította volna; és nem kétkedem azt is kimondani, hogy ezt a je­len törvényhozás is tenni fogja: mert meg va­gyok győződve, hogy a jelen törvényhozás szin­tén a haladásnak, a liberalismusnak elveit fogja követni, mely elvek azonban nem csak ki nem zárják, de épen magokban tartalmazzák főleg azt, hogy minden ember saját bitvallása és hitelvei szerint ítéltessék meg. De, kérdem én, ha ez oly nagyfontosságú kérdés, hogy azt annyi ország­gyűlés, mely vele foglalkozott, és tüzetesen foglal­kozott, mindeddig nem volt képes kielégitőleg megoldani: hogyan akarjuk azt most itt egy per­rendtartás megvitatása alkalmával per tangentem elintézni, midőn még magának a kormánynak sem volt szándékában ily elvi kérdést így melles­leg eldönteni ? Igaza lehet Bihar megye főispánja Őméltósá­gának, igaza lehet a másik résznek is, én erről még csak vitatkozni sem akarok; de nem látom be, s mindenek előtt elhamarkodásnak tartanám a törvényhozás részéről, ha a perrendtartás kérdé­sénél valiásfelekezeti kérdéseket így per tangen­tem intézne el: mert valahányszor törvényhozás ilyet tett, elég oka volt azt megbánni; de, azt hi­szem, a képviselőház maga is épen ily ne nyúlj hozzámnak tekintette ezen dolgot, midőn azt ke­resztül bocsátotta. Különben az igazságügyminiszter ő excját bátor vagyok fölkérni és fölhívni, hogy nem volt-e akárhány ily kérdés, melyet a bizottságban ezen törvényjavaslatban óhajtottunk módosítani, és pedig ugy, hogy mindnyájan egyező szavazat­tal óhajtottuk, de tekintetbe véve azt, hogy tör­vénykezési rendszerünk megváltoztatása oly égető kérdés, nem tartottuk tanácsosnak a jelen törvény­javaslat törvénynyé emelését egyik vagy másik elv elvetése vagy elfogadása által megakasztani, vagy talán ezen országgyűlésről egészen le is szo­rítani. Ha van kérdés, mely hevességgel, sőt talán animositással fog tárgyaltatni, és alkalmul, sőt ürügyül fog szolgálni az egész törvénykezési rendszer javításának hátravetésére: ezen kérdés bizonyosan az lesz. Ne mondja nekem azt senki, hogy itt per tangentem elismertetnek a szent székek: nem itt ismertetnek el, hanem régibb törvényeink­ben és az ususban ; esés csak azon „ne nyúlj hoz­zám"-ot tanúsítja, hogy meghagyandó a régi, míg kellő előzmények nélkül a radicalis reformot lehet megkezdeni. Ennélfogva a szerkezet megtartása mellett vagyok. Elnök: Ha nincs, ki a kérdéshez hozzá szól­ni kívánna, talán a vitát befejezettnek tekinthet­nők és szavazás által dönthetnők el a kérdést. Mi­előtt azonban a szavazás megtörténnék, méltóztas­sék talán jegyző úr még egyszer fölolvasni az in­dítvány azon részét: mivel pedig annak első része, azt hiszem, szavazás nélkül elfogadtatik, talán csak második része lesz fölolvasandó. Rajner Pál elöaíló (olvassa Tisza Lajos módositványát). Elnök: A mélt. főrendek, kik a fölolvasott módositványt elfogadják, méltóztassanak ezt föl­állás által nyilvánítani. (Megtörténik.) Jó lesz az ellenpróbát is megtenni: méltóztassanak azok, kik élnem fogadják, fölállani, (Megtörténik.) A többség a szerkezet megtartása mellett szavaz. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 37-ik g-f.) Rajner Pál előadó: A jogügyi bizottság az első bekezdésnek utolsó szavait, hogy t,i. azon birtokbiróság ítél, melynek területén az örökha­gyó halála idején lakott, nem tartotta elég szaba­tos kifejezésnek; attól tartott, hogy főkép beteg em­bereknél halál esetében,sokszor bekövetkezett eseté­ben, hogy ha vagy valamely városban vagy für­dőben tartózkodnak hosszasabb ideig, az illető ezen tartózkodási helye is lakás gyanánt fog magyaráz­tatni. Ennélfogva szabatosabb kifejezést, ugyanazt, mit a megelőző 36. szakasz használ, vél a bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom