Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

504 CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. alkalmazandónak, t. i. „hol az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt." (Helyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek e módositványtelfogadják. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 38—46 szakaszokat.) Rajner Pál előadó: Ezen 46-dik szakasz szoros összefüggésben van a 76. és 77. §§-al. A módosítás jelentőségének megmagyarázására elegendőnek tartom kijelenteni, hogy itt azon viszkeresetek esetében, melyeket a 76. §. említ, az alperesnek előjog engedtetik, hogy ha ellenbeszédben adja elő azon viszkereseteket, akkor azok a fő ügygyei együtt tárgyalandók, habár nem is adja elő az ellenbeszédben, de azon esetben is csak a 76. §. említett szerkezetre nézve adatik meg neki a j°gi űo

gy választhat saját biróságot és felebbezhet a harmad birósághoz, és ott indíthat pert a felperes ellen. Ezt helytelennek tartja a bizottság, miután előjogra senkit kényszeriteni nem lehet; itt pedig az által, hogy az mondatik, hogy támasztandó, követeltetik az alperestől, hogy ez előjagával éljen. Módosításra volt tehát szükség, mely magában foglalja azt, hogy ha az alperes e joggal élni nem akar, akkor fenmarad neki az eljárás a rendes bíróságoknál. A módosítás tehát következő: „Viszkeresetek, ha a 76. §-ban említett kellékekkel bírnak, a mennyiben a fő ügygyei közös megoldást nem nyerhetnének, (a 77. §.) azon bíróság előtt is támaszthatók, mely előtt a fő ügy van folyamatban." (Helyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek tehát e módositványt elfogadják. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 41—52.% okai.) Rajner Pál előadó: Ezen szakasznál a jogügyi bizottság az a) pontban, a „bármely" szó után e szavakat kívánja beigtatni: „rendes polgári." Ennek jelentősége az, hogy a törvényjavaslatnak is ugyanez volt szándéka, de világosan kifejezve nincs, hogy egy kivételes bíróságnak más polgári ügyekben határozatát a felek magok ki nem köthetik: ilyen bírák lehetnek egyházi székek, váltó törvényszék városi törvényszék és a többi, mert azok más dolgokkal vannak elfoglalva. Hogy tehát e szakasz világosabb legyen, véleményezi ama szavak beigtatását a bizottság. (Helyeslés.) Elnök: Ezen módosítás is el van fogadva. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az 53—56. szakaszokat). Rajner Pál előadó: Az 56. szakasz b) pontjánál azon akadályok szolgálnak akadályul, melyek a házasság megkötésénél döntők. De magában véve is sógorsági viszony már távolabbi viszony lévén, mint a rokoni viszony, elegendőnek tartotta a jogügyi bizottság, ha ez a sógorságnál másod izig határoztatik meg, a rokonságnál maradna negyed izig. így tehát azon szó után „vagy" beigtatandó volna: „másod Íziglen." Elnök : Méltóztatnak elfogadni e módosítást? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (oh ássa az 57. szakaszt). Rajner Pál előadó: A biróküldés jogát a bizottság királyi jognak ismervén, ezen szakaszt ekként véli módositandónak : „a biróküldés jogát ő cs. és apóst. kir. felsége az igazságügyminiszterium által gyakorolja." (Helyeslés.) • Elnök: A mélt. főrendek ezt is elfogadják. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az 58—77-ik szakaszt). Rajner Pál előadó: Már a 46-ik szakasznál volt szerencsém előadni az okokat, melyek ezen szakasznak következő módositását ajánlják: t. i. a második sor elején e szó: „bír" után következő szavak beillesztendők: „amennyiben az ellenbeszédben terjesztetett elő;" továbbá a 4-ik sorban azon szavak helyett: „hogy viszont követelése" jön: „hogy ezen viszonkövetelése." (Elfogadjuk!) Elnök: A mélt. főrendek ezt is elfogadják. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az 78 — 83. szakaszt). Rajner Pál előadó : E szakasz a jogügyi bizottság kebelében, azt lehet mondani, aggályokat ébresztett. Sokan ugyan is attól tartottak, hogy ezen szakasznak rendelete nem csak a bírói önkénynek, hanem bírói félrevezetésnek is sok alkalmat fog nyújtani. Tartottak továbbá attól; hogy különösen csekélyebb sommás perekben a távollévő fél inkább alá fogja magát annak vetni, hogy elmai'asztaltassék, semhogy kisebb összeg kedvéért talán egy igen fáradságos, költséges utat 'tegyen, csupán azért, hogy ott személyesen képviselje a maga ügyét. Miután azonban ez az első kísérlet a közvetlenség, nyilvánosság és szóbeliség eszméje körül, mindamellett, hogy a bizottság azon véleményben van, hogy ez nem illik egészen bele a mostani perrendtartás keretébe, még sem akarta ezt lényegesen megváltoztatni, hanem a lehető legszükségesebb esetekre akarta szorítani, és e szerint a 3-ik sorban ezen szó után : „czéljából" ezt kívánja beigtatni: „mulhatlanul." Elnök: A mélt. főrendek elfogadják? (Elfogadjuk !) Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az 84—89. §-at.) Rajner Pál előadó: Itt, mélt. főrendek, te-