Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

502 CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. megtörténhetik, hogy ugyanazon szerződésben egyik fél szigorúbb feltételeknek vetette alá magát, mint a másik. Ha ily szerződés a biró elé kerül, igen természetes, hogy az mindenik felet azon feltételek szerint fogja elitélni, a melyekre ma­gát kötelezte. Ebben semmi jogsérelmet nem lá­tok ; sőt ellenkezőleg a jogsérelem akkor követtet­nék el, ha egyik vagy másik félre oly feltételek kényszeríttetnének, a melyek a szerződés értelmé­ben reá nézve nem birnak kötelező erővel. Ismétlem, mélt. főrendek, nem a kormány akaratával történt, hogy e kérdés jelenleg vita tárgyává lett; de miután azt már most a kormány hallgatással nem mellőzheti, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a bihari főispán úr indítványát, mint a mely a katholikus vallás dogmái, a katho­likus vallású honpolgárok s a vallási jogegyenlő­ség ellen semmi jogsérelmet magában nem foglal, a kormány nevében elfogadom. Radvánszky Antal főispán: Tökéletesen igaza van a kalocsai érsek ő excjának, hogy a szőnyegen lévő indítvány szerint, az elvált pro­testáns fél, elvált katholikus házastársa irányában, előnyben volna, azért, mert az uj házasságra lép­hetne, mi ettől megtagadtatik; de nincs igaza ő excjának abban, hogy ez által a reciprocitás meg volna sértve, mert hogy a katholikus elvált fél más házasságra nem léphet, ez nem az államnak, hanem az egyháznak rendelete, s miképen áll ezen fél egyháza irányában , az az ő dolga. Egyébként környülállásosan felelt meg ő excjá­nak fentebbi ellenvetésére Borsod megyének főis­pánja ő nméltósága, s én az általa mondottakhoz csak azt jegyzem még meg, hogy ő excája a ka­locsai érsek tegnap ünnepélyesen kijelentette, mi­szerint a katholikus egyház nem kivan suprematiát gyakorolni egy másik egyház felett. Kérdem, nem gyakorol-e suprematiát a katholikus egyház, ha azt követeli, hogy dogmái kötelezettséggel bírjanak a más hitfelekezetüekre is? A tárgy genesisére tekintve, a szőnyegen levő' kérdésnek mostani discussiója onnan eredt, hogy az 1790. 26. törvényczikkely az által megsértetett, hogy az 1839. esztendőben kibocsátott pápai breve következtében az egyházi rend az érintett törvény ellenére tettleg megtagadta a vegyes házasságok­nak megáldását s az egyházi szertartások kiszol­gáltatása melletti egybe adatását, s ez által idézte elő a most is fenálló izgatottságot. Mik ép tehette ezt az egyházi rend, előttem mai napig is meg­foghatatlan: mert felfogásom szerint az által, hogy a vegyes házasságoktól az áldást megta­gadta, megsértette nem csak a fenérintett törvényt, de megsértette még a kanonokát is : mert a IV. karthágói zsinat azt rendeli: „Sponsus et sponsa cum benedicendi sünt a sacerdote a pa­rentibus suis offerantur;" a házasság reformatiójáról szóló decretum a házasság megáldását ekkép rendeli: „Conjuges hortatur sancta synodus, ne in eadem domo co­habitent ante sacerdotis in ecclesia benedic­tionem;" a tridenti zsinat, melynek a oecumenicum és orthodox jellemében és jellegében kételkedni sen­ki sem fog, a házasságok megáldását ekkép kö­veteli : „Si quis benedictiones et alias cerimonias, quibus ecclesia in nuptiis utitur, damnaverit, ana­therna sít." Ezen kanonok szerint tehát a házasságok megáldandók lennének, mi a vegyes házasságok­tól jelenleg megtagadtatik, s e részben az egyház­rend maga-magavál jön ellenmondásba, mert a vegyes házasságokat bűnösöknek tartja, s azért el­tagadja tőlök az áldást, s azokat a templomban egy­házi szertartások mellett egybe adni vonakodik, de az elválást mindamellett kizárólag még is ma­gának vindicálja. Sokkal alaposabban adta elő az előttem szóló igazságügyminiszter úr ő nagyméltósága, hogy a szőnyegen levő javaslat, melyet Bihar megye főis­pánja ő méltósága beadott, parányit sem ütközik a katholikus egyház elveibe, s hogy az mint a kí­vánt czélboz vezető legbiztosabb expediens lenne elfogadandó : minek következtében a miniszter ur ő nagyméltóságának véleményéhez járulván, ké­rem a nagymélt. főrendeket méltóztassanak ezen javaslatot elfogadni. Prónay Gábor b.: Nagymélt. elnök úr, mélt. főrendek ! Megvallom, részemről, mint pro­testáns, fölöslegesnek tartom a vitát még tovább folytatni, mert miután a vallási és közoktatási miniszter ő excja azon nyilatkozatot tette, hogy még ez országgyűlés folyama alatt szándékozik — magától értetik, a viszonyosság és jogegyen­lőség alapján szerkesztett — törvényjavaslatot elő­terjeszteni: a mostanit meddő vitának: tartom, mert hiszem és meg vagyok győződve, hogy Ő excájá­nak törvényjavaslata, miután a jogegyenlőség és viszonosság elvére lesz fektetve, meg fog azon vá­rakozásnak felelni, melyet épen ezen elv szem­pontjából a protestánsok iránta táplálnak. Ré­szemről tehát ezt meddő vitának tartanám. Mélyen tisztelem részemről a kalocsai érsek ö excellentiájának dogmatikai szempontból előter­jesztett nézetét. Zólyom megye érdemes főispánja szintén bizonyos tekintetben protestáns dogmati­kai szempontból vette fel a dolgot, mert habár a protestáns nem is tekinti a házasságot szentség­nek, mégis a dogma szempontjából indul ki, ha a házasságot fölbonthatónak tekinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom