Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 491 Elnök : Következik a jelentés második része. Rajner Pál jegyző (olvassa a jelentésnek a perek előadására és azokban bíráskodásra vonatkozó pontját.) Elnök: Nekem, mint elnöknek a tárgyhoz szólanom nem lenne ugyan szabad; de ez esetben engedjék meg a mélt. főrendek, hogy részemről én is köszönetemet fejezzem ki a mélt. főrendek jogügyi bizottságának , hogy a képviselőház figyelmét épen e pontra volt szíves irányozni. Én részemről az előadás egész kérdését in­kább az ügyrendre véltem volna tartozandónak; de miután a törvényjavaslatban helyet foglalt, én is határozottan a mellett nyilatkozom, hogy a főrendi ház jogügyi bizottságának javaslata szerint a miniszteri előterjesztés első fogalmazásában áll­on meg. Ezt már most annál inkább szükséges­nek tartom, miután a képviselőház jogügyi bizott­ságának a képviselőház által elfogadott javaslatá­hoz képest a birói működés csakugyan az elő­adástól lenne függővé téve. Szerintem pedig dynamikus felfogása az em­beri tevékenységnek e két egészen különböző mű­tétet egymástól függésbe helyezi. Száz jogképzett ember közt 90 fog találkozni, ki az előadás müvét pontosan teljesitendi, mert ehhez szorgalmon kívül csak ép felfogás szükséges; de ezer ember közt alig fog találkozni egy, ki azon tulajdonokat, me­lyeket Fehér megye érdemes főispánja tegnap oly szépen ecsetelt, a törvénytudományt, a független­séget, tárgyilagosságot, részrehajlatlanságot egyesí­tene magában. Lehet tehát valaki igen jó előadó, a nélkül, hogy szükségkép jó biróis legyen; más­részt lehet valaki jó biró. bár az előrehaladott kor gyengéi által az előadásban gátolva van, E két működést tehát egymástói feltételezni, egy­mástól mereven függővé tenni az állam a per­lekedő feleknek érzékeny hátrányával látnám ösz­szekötve lenni. Minden kornak megvannak saját­ságai. Az emberi előhaladottabb kornak megvan azon sajátsága, só't gyengéje, hogy épen azon tu­lajdonok, melyek az előadáshoz szükségesek, jó­formán hiányzanak, De azért, ha a szem gyengüJ, ha a kéz reszket, az emlékező tehetség hanyatlani indul, az ítélő tehetség rendesen a hosszas tapasz­talás nyomán élesbül, és az által, hogy az éltesb ember az élet örömei és bajai által már nincs oly élénk közvetlenséggel érintve, felfogása tárgyila­gosabb és részrehaj latlanabb. (Élénk helyeslés.) És ne vettessék nekem ellen, hogy ez pénz­ügyi nehézségekbe ütközik, sokba fogna kerülni. Azt tartom, hogy először nem is fog ez sokba ke­rülni, mert azon férfiak ellátásáról az állam min­denesetre gondoskodni tartozik, pedig szolgálataik­hoz mérten az igazság és méltányosság alapján, tehát gondoskodni oly módon, mint azt a segéd előadók tiszti dijai semmikép sem igényelnék. De ha csakugyan kerülne a kincstárnak egy-két ezer forintjába, lehet-e ezt latba vetni azon legfőbb kin­csekkel szemben, melyeket épen Fehér megye ér­demes főispánja tegnap érintett, a honpolgárok becsülete, vagyona és élete felett hozandó alapos és igazságos Ítélettel ? — Én ugy hiszem, legszomo­rúbb neme a gazdálkodásnak az, mely az igazság ügyén kezdi a takarékosságot, és hogy az ál­lam háztartásában legnagyobb pazarlás a fu­karul dotált igazságszolgáltatás. Tekintsünk szét, azon országok, azon nemzetek, során, me­lyekben aránylag legmagasabb az igazság- és ne­velésügyi budget, és azt fogjuk találni, hogy ezek egyszersmind a legboldogabbak is. Ezeknél fogva még egyszer hálámat fejezem ki a jogügyi bizottságnak, s javaslatának elfoga­dását a mélt. főrendeknek melegen ajánlom. (Élénk helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyér: Tel­jes mértékben helyeslem ő nagyméltóságának a mélyen tisztelt elnök úr nézetét, és szívesem ele­get tettem volna azon kivánatoknak, melyeket ő nagyméltósága az igazságügy érdekében kiemelt, ha az átmenet nehézségei nem állottak volna uíamban. Én sok tekintetben nem tartom czélszerünek azt, hogy ugyanazon biró egy személyben referens és itélő is legyen. A legfőbb okok egyike az, hogy a per elő­adásához egészen más szellemi kellékek kívántat­nak, mint a helyes itélethozáshoz. Ámde, ha ezen nézetből kiindulva az előadás és az itélethozás teendőit egymástól el akarjuk különiteni, a követ­kezetesség parancsánál fogva ezen elvet nem csak a fölebbviteli forumoknál, hanem már az első bí­róságoknál is érvényre kellene emelnünk. S en­nek mi volna természetes corollariuma? Az, hogy minden bíróságnál körül-belül két annyi referenst kellene alkalmaznunk, mint ítélő bírót, miután kétségbe nem vonható, hogy a pereknek extrahalása minden esetre több physikai időt igé­nyel mint azok eldöntése, Mindamellett, hogy ha a nemzet meg akarna az írásbeli rendszer mellett maradni, én az ügy iránti kötelességemnek tartottam volna, már most életbe léptetni ezen intézkedést, vagy inkább azt a törvényhozótest előtt javaslatba hozni. Azonban ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen rendszer csak ideiglenes, és majd, midőn a nemzet a gyöke­res reformokhoz fog nyúlni, akkor, saját geniusá­nak s a tudomány és tapasztalás követelményei­nek megfelelöleg, nem fog az írásbeli perlekedés! 62*

Next

/
Oldalképek
Tartalom