Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-120
CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 491 Elnök : Következik a jelentés második része. Rajner Pál jegyző (olvassa a jelentésnek a perek előadására és azokban bíráskodásra vonatkozó pontját.) Elnök: Nekem, mint elnöknek a tárgyhoz szólanom nem lenne ugyan szabad; de ez esetben engedjék meg a mélt. főrendek, hogy részemről én is köszönetemet fejezzem ki a mélt. főrendek jogügyi bizottságának , hogy a képviselőház figyelmét épen e pontra volt szíves irányozni. Én részemről az előadás egész kérdését inkább az ügyrendre véltem volna tartozandónak; de miután a törvényjavaslatban helyet foglalt, én is határozottan a mellett nyilatkozom, hogy a főrendi ház jogügyi bizottságának javaslata szerint a miniszteri előterjesztés első fogalmazásában állon meg. Ezt már most annál inkább szükségesnek tartom, miután a képviselőház jogügyi bizottságának a képviselőház által elfogadott javaslatához képest a birói működés csakugyan az előadástól lenne függővé téve. Szerintem pedig dynamikus felfogása az emberi tevékenységnek e két egészen különböző műtétet egymástól függésbe helyezi. Száz jogképzett ember közt 90 fog találkozni, ki az előadás müvét pontosan teljesitendi, mert ehhez szorgalmon kívül csak ép felfogás szükséges; de ezer ember közt alig fog találkozni egy, ki azon tulajdonokat, melyeket Fehér megye érdemes főispánja tegnap oly szépen ecsetelt, a törvénytudományt, a függetlenséget, tárgyilagosságot, részrehajlatlanságot egyesítene magában. Lehet tehát valaki igen jó előadó, a nélkül, hogy szükségkép jó biróis legyen; másrészt lehet valaki jó biró. bár az előrehaladott kor gyengéi által az előadásban gátolva van, E két működést tehát egymástói feltételezni, egymástól mereven függővé tenni az állam a perlekedő feleknek érzékeny hátrányával látnám öszszekötve lenni. Minden kornak megvannak sajátságai. Az emberi előhaladottabb kornak megvan azon sajátsága, só't gyengéje, hogy épen azon tulajdonok, melyek az előadáshoz szükségesek, jóformán hiányzanak, De azért, ha a szem gyengüJ, ha a kéz reszket, az emlékező tehetség hanyatlani indul, az ítélő tehetség rendesen a hosszas tapasztalás nyomán élesbül, és az által, hogy az éltesb ember az élet örömei és bajai által már nincs oly élénk közvetlenséggel érintve, felfogása tárgyilagosabb és részrehaj latlanabb. (Élénk helyeslés.) És ne vettessék nekem ellen, hogy ez pénzügyi nehézségekbe ütközik, sokba fogna kerülni. Azt tartom, hogy először nem is fog ez sokba kerülni, mert azon férfiak ellátásáról az állam mindenesetre gondoskodni tartozik, pedig szolgálataikhoz mérten az igazság és méltányosság alapján, tehát gondoskodni oly módon, mint azt a segéd előadók tiszti dijai semmikép sem igényelnék. De ha csakugyan kerülne a kincstárnak egy-két ezer forintjába, lehet-e ezt latba vetni azon legfőbb kincsekkel szemben, melyeket épen Fehér megye érdemes főispánja tegnap érintett, a honpolgárok becsülete, vagyona és élete felett hozandó alapos és igazságos Ítélettel ? — Én ugy hiszem, legszomorúbb neme a gazdálkodásnak az, mely az igazság ügyén kezdi a takarékosságot, és hogy az állam háztartásában legnagyobb pazarlás a fukarul dotált igazságszolgáltatás. Tekintsünk szét, azon országok, azon nemzetek, során, melyekben aránylag legmagasabb az igazság- és nevelésügyi budget, és azt fogjuk találni, hogy ezek egyszersmind a legboldogabbak is. Ezeknél fogva még egyszer hálámat fejezem ki a jogügyi bizottságnak, s javaslatának elfogadását a mélt. főrendeknek melegen ajánlom. (Élénk helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyér: Teljes mértékben helyeslem ő nagyméltóságának a mélyen tisztelt elnök úr nézetét, és szívesem eleget tettem volna azon kivánatoknak, melyeket ő nagyméltósága az igazságügy érdekében kiemelt, ha az átmenet nehézségei nem állottak volna uíamban. Én sok tekintetben nem tartom czélszerünek azt, hogy ugyanazon biró egy személyben referens és itélő is legyen. A legfőbb okok egyike az, hogy a per előadásához egészen más szellemi kellékek kívántatnak, mint a helyes itélethozáshoz. Ámde, ha ezen nézetből kiindulva az előadás és az itélethozás teendőit egymástól el akarjuk különiteni, a következetesség parancsánál fogva ezen elvet nem csak a fölebbviteli forumoknál, hanem már az első bíróságoknál is érvényre kellene emelnünk. S ennek mi volna természetes corollariuma? Az, hogy minden bíróságnál körül-belül két annyi referenst kellene alkalmaznunk, mint ítélő bírót, miután kétségbe nem vonható, hogy a pereknek extrahalása minden esetre több physikai időt igényel mint azok eldöntése, Mindamellett, hogy ha a nemzet meg akarna az írásbeli rendszer mellett maradni, én az ügy iránti kötelességemnek tartottam volna, már most életbe léptetni ezen intézkedést, vagy inkább azt a törvényhozótest előtt javaslatba hozni. Azonban ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen rendszer csak ideiglenes, és majd, midőn a nemzet a gyökeres reformokhoz fog nyúlni, akkor, saját geniusának s a tudomány és tapasztalás követelményeinek megfelelöleg, nem fog az írásbeli perlekedés! 62*