Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-120
492 CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. rendszerhez ragaszkodni, hanem behozza azon nyilvánosságot, mely a nemzet jellemében fekszik és melynek levegőjében e nemzet fölnevekedett. Én, mivel erről meg vagyok győződve, s mert közel jövőben látom, hogy az Írásbeli rendszer megszűnik, és a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség fogja felváltani, a midőn minden perben a fél önmaga lesz saját ügyének előadója : kérdem, méltóságos főrendek, mit fogna akkor a kormány a most tömegesen alkalmazott referensekkel tenni? Epén azért lehetetlen volt a kincstár súlyos megterheltetése nélkül oly intézkedéssel, mely csak pár esztendőre fog szolgálni, o excellentiája különben igen alapos kivánatának egész mértékben eleget tenni. A mire a fenforgó viszonyok közt reá állhatok : az, hogy azon átalános szabály alól, mely szerint a biróságok tagjai egyúttal előadók is, fontos okok esetében kivétel engedtessék. Ezt a mélt. főrendek bizottsága előtt is már kijelentettem s most ismételni bátorkodom; sőt hajlandó volnék egy lépéssel tovább is menni, a mennyiben gyakorlatilag kivihetőnek fognám találni : tudniillik az ügy rendtartásba felvenni oly intézkedést, hogy mivel tagadhatlanul a szellemi erők tulterheltetésével jár s az itélethozásra hátrányos befolyást gyakorol az, hogy a biró ugyanazon ülésben, a melyben mint referens működik, s összes figyelmét saját ügyei foglalják el, más ügyek fölött Ítéljen is: tehát minden biró azon ülésben, a melyben mint itélő van alkalmazva, az előadás kötelezettség" tői ment legyen. Továbbá, mivel több oldalról aggodalmak s nem egészen alap nélkül nyilvánultak a fölött, hogy az előadó mintegy praeoccupálja birótársait, ha az ügyben kész vélcménynyel áll elő : igyekezni fogok, a mennyiben kivihetőnek látnám, az ügyrendtartásban arról is gondoskodni, hogy az előadó biró azon perben, melynek előadása reá van bizva, szavazattal ne birjon, vagy hogy legalább szavazatát utóbb térj eszsze elő. Ezáltal, ugy hiszem, egyelőre elég lenne téve a magasabb érdekeknek ; de nem vagyok képes kielégíteni a bírák egyéni érdekeit, vagyis az itélő s az előadó bírákra nézve külön-külön kategóriákat felállítani. Kérném tehát a mélt. főrendeket, méltóztassanak a javaslatot ugy , a mint van, ideiglen elfogadni. Ugy hiszem, hogy 2 — o év múlva a szóbeliség és nyilvánosság rendszere életbe lesz léptetve, és akkor ezen nehézségek magoktól elesnek. (Elfogadjuk!) Elnök : En ugy tudom , a jogügyi bizottság egyedül azon dispositiót kívánta az eredetileg beadott törvényjavsslathoz képest helyreállíttatni, mely nagyméltóságodat felhatalmazza, hogy ideiglenes esetekben az előadástól abirót dispensáljaés segédbirót állítson. Ez amúgy is kivételes eset leend, mert gyér azon birák száma, kik egyátalában az előadásra képtelenek. Ha jól fogtam fel a jogügyi bizottság javaslatát, ez rejlik benne, s én e mellett emeltem szót. Az előadás kérdése különben az ügyvitel körébe tartozik, s az igen vitatható thesis, a mint azt nagyméltóságod maga is felemlítette. Egyelőre azonban ugy hiszem, ha ez a főrendi bizottmány javaslata folytán, a mint nagyméltóságod maga is ajánlotta, az ügyrendbe fölvétetik, ugy hiszem, ez a jelen időszakra teljesen elégséges. (Helyeslés.) Rajner Pál jegyző (olvassa a jelentésnek az ítéletek kihirdetésére s az ingatlanok árvereztetésére vonatkozó pont-jait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Mielőtt a részletes tárgyalásra mennénk át, egy sürgős tárgy elintézésének szükségére bátorkodom figyelmeztetni méltóságtokat: ez a képviselőháznak a fiumei kérdésben hozott határozata, melylyel az erre vonatkozó kegv- kir. leiratban foglalt javaslatot elfogadta. Rajner Pál jegyző (olvassa a kir. leiratot s a képviselőház határozatit. ') Cziráky János gr.: Midőn a Magyarország és Horvátország között fenlétező viszályoknak kiegyenlítése hosszabb tanácskozások folytán szintoly nagy tapintattal, mint bölcseséggel és kitartó tevékenységgel működő országos bizottságnak legnagyobb részben sikerült, melynek érdemdús tagjai iránti hálánkat és elismerésünket a ház közértelemmel ki is nyilatkoztatta, fenmaradt egyedül Fiume városát illetőleg azon nehézség, hogy ezen kérdés elintézésére nézve e részben a mindkét fél közti kölcsönös egyezkedés nem sikerült, és e részben ő császári apóst, királyi feiségének,mint közös urunk, kirágunk és fejedelmünknek közbenjárása vétetett igénybe. Ennek természetes következményeit tapasztaltuk, midőn a múltkor meghallgatott kegy. királyi leirat következtében ő felsége atyai szándéka felől értesültünk, mely szerint ezen differentia is, mely még eddig teljesen és tökéletesen ki nem egyenlittctett, minden illető feleknek arányos közbejöttével oldassák meg. E részben t. i. nemcsak Magyarország és más részről Horvát- és Szlavonországok, hanem a vita tárgyátképező Fiume városa küldöttei igyekeznek közös és együttes tanácskozások utján ezen kérdést is tisztába hozni, mely kérdésnek tisztába hozatalától azonban az egyezmény többi *) Lásd a: Irományok 245-dik számát.
