Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

486 OXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. egyházilag is jogérvényesen köttethessenek, mind a katholikus plébános, mind pedig a nem-katholi­kus lelkipásztor előtt. De ennél tovább sem Ma­gyarországon sem máshol a világ bármely or­szágában nem ment mert nem mehetett, a katho­likus egyház, mely épen hitelvénél fogva abba bele nem egyezhetik, hogy a vegyes házasságbeli váló-ügyek fölött más biró Ítélhessen, mint épen a katholikus egyházbiró. Ez egyházamnak hitelve és épen azért böl­csen át fogják látni a méltóságos főrendek, hogy tő­lem, mint az egyház érdemetlen szolgájától, akkor, midőn egyházamnak ezen elvét kimondom, a val­lásos hűség megkívánja, s esküdt kötelességem parancsolja, -hogy azon indítványt, mely tegnap itt a vegyes házasságbeli bíróságokra nézve téte­tett, el ne fogadjam, hanem azt kérjem, hogy a vegyes házasságokra nézve is az eddigi joggya­korlat tartassék fen. Ezekben voltam szerencsés a méltóságos fő­rendeknek nézeteimet előadni. Tisza Lajos föispál!: Csak egy pár szót vagvok bátor szólani. Nagymélt, elnök! mélt. főrendek! En azt hi­szem, ma folytatjuk a tárgyalást, ott, a hol tegnap elhagytuk, folytatjuk tehát a jogügyi bizottság je­lentésének h) pontjából felmerült vitatkozást. En megvallom, ezúttal szorosan is csak oda akarok szorítkozni előadásomban, hogy ezen lap pontban kifejezett óhajtását a jogügyi bizottságnak ma­gáévá tegye-e a ház vagy pedig ne ? A mi azután későbben ő excja a herczeg prímás által a 22., ille­tőleg a 36. §. tárgyalásánál előfordulható vitatko­zásból itt felhozatott, arra föntartom magamnak sze­rény észrevételeimet megtenni azon a helyen. A többire nézve már tegnap b. Prónay kife­jezte azt, hogy azon óhaj, mely ott a jogügyi bi­zottság által kifejeztetett, és a háznak elfogadás végett ajánltatik, hogy t. i. a magyarországi két evangélikus hitfelekezet számára is alakíttassanak egyházi bíróságok, hogy, mondom, a miprot. hit­elveinkkel nem egyezik meg az, nem kívánatos a mi részünkről, és ugyanazért b. Prónay ennek megváltoztatását illetőleg módosítást ajánlott; én szintén szerény szavaimmal pártoltam az ő nézetét. Fölmerült azonban azon nézet, hogy a jogügyi bizottságnak beadott ezen munkálata oly egész, melyen már most változtatni nem lehet. Megvál­toztatását eszközölhette volna a jogügyi bizottság, mielőtt a munkálatot beadta, de most már ezt esz­közölni lehetetlen. Tagadhatlan, hogy ezen érvelés tökéletesen helyes, és én annak megadom magamat. Hanem miután a parlamentális gyakorlat az, hogy ha a ház kiküld egy bizottságot, s miután jelentését meghallgatta, határozatot hoz a felett, hogy azt vagy egészben elfogadja, vagy némely pontjait más alakban, változtatva fogadja el; és miután azon hitben vagyok, hogy ezen jelentésre is fog ilynemű határozat a házban létre jönni : bátor va­gyok, ezen pontra nézve, fogalmazott indit­ványnyal föllépni, és kérni a házat arra, hogy, ha majd ilynemű határozatot hoz, az e pontban kife­jezett elvet ne tegye magáévá, de azt egyszerűen mellőzze. {01 •ássa:) „Azon esetben, ha a méltóságos főrendek a jogügyi bizottság által benyújtott ja­vaslatban lefektetett elvek iránt határozni kivannak, s azokat egészben vagy részben elfogadják és ma­gokévá teszik, méltóztassék kimondani azt, hogy ezen h) alatti pontot a jogügyi bizottság fogalma­zása szerint magokévá nem teszik, és a következő fogalmazást fogadják el : r Heh^eseltetik azon elv, hogy az egyházi bí­róságok egyelőre fentartassanak; a mennyiben pe­dig az Erdélyben lakó jnotestánsok és unitáriusok egyházi bíróságai a törvényjavaslatban megemlítve nincsenek, ezen hiány utólagos pótlása eszközöl­tessék." E szerint azon h) pontból azon óhaj marad ki, hogy a magyarországi protestánsok számára szerveztessék ilyen egyházi bíróság. Nem. akartam többet változtatni ezen pontban, mert mindenki meggyőződését tisztelem. Nem akarom felmeriteni azon kérdést sem, hogy az erdélyi evangélikusok­nál és unitáriusoknál helyes-e vagy nem, hogy ilynemű bíróság áll fen. En csak arra kívánom rábírni a házat, hogy azon óhajtást ne fejezze ki a maga részéről. Fontosabb e kérdés, mint egyelőre látszik: mert. ha a törvényhozásnak egyik ténye­zője ezen óhaját kifejezi, ez morális pressio a kor­mányra nézve, hogy ennek folytán intézkedjék, hogy a felsőháznak ezen legjobb szándékból szár­mazott óhajának eleget tegyen, s az eredmény az lenne, hogy a kormány épen azon institutiót igye­keznék ennek fotytán életbe léptetni a mi javunk­ra, mely mi nálunk ellenszenvre találna. Ennélfogva bátor vagyok ennek kihagyását indítványozni, és indítványom elfogadását a nagy­méltóságú háznak ajánlani. Radvánszky Antal főispán: Kerülni akar­tam, hogy a discussio ne vitessék által a confessio­nalis térre; de miután herczeg primás ő főmltsága ezen térre már lépett, szabad legyen nekem is, ha­sonlólag confessionalis nézetekből indulva ki, rö­videden válaszolnom azokra, mik ő herczegsége által előhozattak : nem azért, mintha szándékom volna capacitálni, mert igen jól tudom, hogy az ilyen tárgyban csak nehezen és ritkán sikerül a capacitátió, egyébként merészség is lenne tőlem

Next

/
Oldalképek
Tartalom