Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-120
CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 487 hinni azt, hogy olyan tekintélyt, mint ő főmlgát, kinek óriási nagyságú lelki tehetségei még herczegi rangjánál is magasabb fokozaton állanak, csekély parányiságom capacitálni akarná]; hanem egyedül azért, hogy az utókor a naplóból lássa, hogy azok, mik egy részről felhozattak, más részről nem maradtak megjegyzés nélkül. A házasság a kath. egyházban szentségnek taríatik, s azon deferentiánál fogva, melylyel minden vallásnak tanai iránt viseltetem, tisztelettel fogadom az egyháznak ezen elvét, s a szentségre vonatkozólag csak azt akarom megjegyezni, hogy tudtommal azon kérdés még nincs eldöntve az egyházban : „quis sit administer sacramenti matrimonialis, an sacerdos, vei partes matrimonium contrahentes ?" Ha e részben netalán hibás volna nézetem, hivatkozom azon forrásra, melyből azt merítettem. Az egyháznak egy elismert tudós tekintélye, a nyitrai püspök ő mlga három érdekes munkát bocsátott ki a világba: az elsőt „De primatu pontiíicis" ; a másodikat „De matrimoniis puris;" és a harmadikat „De matrimoniis mixtis u . Második rendű munkájában, ha, jól emlékezem, a kötet közepe táján emliti meg azt, hogy a fentebbi kérdés : „quis sit administer sacramenti matrimoniahV az egyházban ekkoráig még- nem bozatott tökéletesen tisztába. Ezt azonban csak mellékesen említem meg-. De ha a házasság szentség-, mi akkor annak ellentéte, a coelibatus ? Nemde nem. visszásnak tetszik-e, hogy azon szentségbeli élvezetből kizáratnak épen azok, kik hirdetik az Isten igéjét s magok osztogatják az egyháznak szentségeit?Ha szentség a házasság, hogy tűrhette az egyház oly sokáig a régi szászoknál a többnejüséget'? hogy tűrhette a középkornak hosszú századain keresztül a „jus primaenoctis"-t'? (Mozgás) hogyan tűrhette az egyház ezen gyalázatos privilégiumot a szentségnek lealacsonyitására? s hogy engedhette meg. ha a házasság szentség, hogy ezen szentség épen házasságtöréssel inauguráltassék? Mindezeknek daczára azonban a házasság a kath. egyházban szentségnek tartatik, s mivel ez az egyháznak tanja, fejet hajtok előtte; de szabad legyen megjegyeznem azt, hogy a házasság körüli eljárások nem igazolták a házasság szentségét. Nekem a kath. egyházról az a fogalmam, hogy az alapelveinél fogva s hite szerint elérte a tökéletességnek legfőbb fokozatát, oly annyira, hogy elveiben mitsem lehet többé változtatni, s tanjai örökkévaló változhatatlan igazságok. Ha ez áll, akkor állani kell annak is, hogy a szentségek körüli fogalmainak és elveinek, igy tehát a házasság körüli doctrinának s a házasság körüli eljárásnak a világ minden részeiben egyenlőnek kellene lenni. Már pedig a történelem bizonyítja, hogy a kath. egyházban a házasságra vonatkozó elvek, jelesen pedig a házasság körüli eljárások nem voltak egyenlők, s változtak. Hajói emlékszem II. Miklós pápa voltazelső, ki a felek kölcsönös beleegyezésébe helyheztette a házasság lényegét s ez által némileg már elismerte a házasságnak szerződési természetét. A tridenti zsinat a házasságkötésnél csak a papnak jelenlétét tette szükségessé. XIV. Benedek pápa pedig egy bullájában 1741-ben a vegyes házasságok kötésénél épen csak a protestáns papnak jelenlétét tartotta elégségesnek, mi arra mutat, hogy a, házasságot szentségnek nem tekinthette. A fuldai püspök. Henrik 1764-ben azt rendelte, hogy vegyes házasságból született gyermekek, a fiuk atyjok, a leányok pedig anyjok vallását kövessék. Nem kereste tehát az ecclesiae reconciliatiót abban, hogy a vegyes házasságból származott gyermekek mindnyájan biztosíttassanak a katholikus egyház részére. Nem függesztette fel tehát a vegyes házasságok megáldhatását a reversálisok kiadásától, a mint az most történik. íme ezen adatok elegendőleg bizonyítják, hogy a házasság körüli elvek és eljárások nem voltak mindenütt egyenlők, s hogy változtak. Pedig ha a házasság szentség, a rá vonatkozó elveknek s a házasság körüli eljárásnak is mindenütt egyenlőnek, egyöntetűnek s változatlannak kellett volna lenni, mi épen a vegyes házasságoknál nem tapasztaltatott, mert az ezek körüli eljárásnál az uniformitás legkevésbbé létezett. A házasság a katholikusnál szentség, a protestánsnál nem az, s azért, alázatos indítványom szerint, meo- van felelve a kath. egrház elvének, ha vegyes házassági válóperekben a kath. fél felett a sz. szék hoz ítéletet, valamint ismét meg van felelve a protestáns egyház elvének is, ha az evangélikus fél felett saját vallásának elvei szerint hoz Ítéletet saját bírája, mert a reciprocitásnak esakug-van nem felelne meg', ha az evangélikus tél a katholikus egyház dogmájának servitusa alá helyheztetnék. Ezeket válaszképen rövideden megemlítvén, bocsánatot kérek, hogy herczegségeddel, mint a haza első tekintélyével bátorkodtam vitatkozásba bocsátani; de valamint a jó Isten megengedte, hogy a hatalmas sasok mellett a legkisebb madarak is egyenlő joggal hasitgassák s élvezzék a levegőt , ugy a parlamentális téren is mindenkinek szabad a véleménynek nyilvánítása, s azért megbocsátható, hogy e háznak első tekintélyével mert eszmecserébe bocsátkozni e háznak legcsekélyebb tagja.
