Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 485 lag az egyházat illeti, és hogy a kath. egyház abba soha bele nem egyezhetik, hogy ezen intézkedési jogától megfosztassék. Azt azonban az ország a szent székektől jogosan megkövetelheti, hogy teljes biztosságot nyújtsanak az igazság kiszolgáltatására nézve. De saját tapasztalásom szerint is biztosithatom arról a mélt. főrendeket, hogy Magyarországban a szent székek ezen kötelességöknek megfelelnek. A szentszéki birák honfiak, s azok voltak még azon szomorú időszakban is, a melyről ő excellentiája Fehér megye főispánja tegnap emlékezett, midőn minden birói törvényszékeken számos idegenek ültek, a lefolyt 50-es években : még ezen években sem tudott semmiféle idegen ember a szentszéki bíróságokba bejutni, a magyarországi házassági ügyek fölött még ekkor is mindig magyar honfiak bíráskodtak. A szent székek birái továbbá a törvényeket, melyek szerint ítélni tartoznak, jól értik. Az egyházi törvényt tanulniok kell és tudják. A sz. székek függetlenségüket lefelé ugy, mint fölfelé mindenkor fen tudták tartani, és épen az ujabb időkből is tudnék a mélt. főrendeknek felhozni példát, midőn egy püspök készebb volt a legnagyobb kellemetlenségeket eltűrni, mintsem meggyőződése szerint nem Ítélni. Hogy pedig a szent székek soha kétféle mértékkel nem mértek, más mértékkel a szegénynek, más mértékkel a gazdagnak, azt nyilt homlokkal állithatom a mélt. főrendek előtt. De ezen bíróságok a legolcsóbbak is. Még mai nap is fenáll a szent székeknél azon intézkedés, hogy hivatalból tartanak ügyvédet és fizetik a szegény peres felek számára. De a szentszéki bíróságok nem is kiváltsagosak, nem is kivételesek, mert házassági ügyekben az egyházi törvényeknek, melyeket mi katholikusok megtartani köteleztetünk, csakis egyházi bíráskodás felel meg. Ezen ügyekben tehát a szentszéki eljárás a rendes bíráskodás, és kivételes bíróság ezen ügyekben a világi, a polgári lenne, mely azokra az egyháztól semmi fölhatalmazást nem nyert. És ez, mélt. főrendek, nem csak a kath. egyháznak elve. A görög kel. egyházjog is magának az egyháznak vindicálja házassági ügyekben a bíróságot ; s ez nem is lehet máskép, miután a főelvben, abban, hogy a házasság szentség, a keleti egyház mi velünk tökéletesen egyetért. De nálunk Magyarországban prot. atyánkfiai is igénybe vették a házassági ügyek fölötti saját bíráskodást. Tudvalevő dolog, hogy II. József császár idejéig nem a világi biróságok Ítéltek a protestáns házassági ügyek felett, hanem saját bíróságaik. József császár reájok octroyálta, épen ugy, mint mi reánk, házassági törvényét s őket is megfosztotta saját egyházi bíróságaiktól. A katholikusok reclamálták jogaikat, ugyanezt tették az evangélikusok is, s hogy az evangélikusok is igénybe vették József császár halála után mintjárt a házassági ügyekben való bíráskodást, tanúsítja az 1791-diki 26-dik t. ez., különben ezen t. ez. 11-ik §-ába be nem igtattatott volna a következő határozat : „Universae causae matrimoniales evangelicorum utriusque confessionis propriis ipsorum consistoriis díjudicandae relinquantur." Osszehangzásban ezen törvénynyel csakugyan ben is foglaltatik a consistoriumoknak szervezete s a házassági törvény is azon protestáns egyházi alkotmányban, melyet a két evangélikus hitfelekekezet zsinata 1791-ben elkészített és ugyanazon évi október 13-dikán legfelső helyre jóváhagyás végett beterjesztett. Miért nem lett ezen előbb idézett törvénynek sikere ? azt nem tudom ; de bár mily okból is történt, hogy protestáns atyánkfiainak ezen törvényes joga nem érvényesíttetett, ezen mulasztás a katholikus egyház iránti eljárásnak zsinórmértékül nem szolgálhat. Az állam csak ugy bizonyítja részrehajlatlan igazságszeretét minden bevett vallásfelekezet iránt, ha minden bevett vallásfelekezet elveit, vallási meggyőződését egyaránt tiszteletben tartja. (Helyeslés.) S épen azért én azon indítványt, mely a végre tétetett, hogy protestáns atyánkfiai is házassági ügyeikben saját biróságokat kapjanak, teljesen pártolom, s kívánom, hogy a fenidézett törvény életbe léptettessék. De midőn nyiltan, meztelen őszinteséggel eddig elmondottam a szőnyegen forgó tárgy körül véleményemet, ugy, a mi a második indítványt, t. i. a vegyes házasságokból eredő való perek fölötti bíráskodást illeti, engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy nézetemet s egyházamnak elvét erre nézve is szintazon Őszinteséggel nyilvánítsam. (Halljuk!) A katholikus egyház a vegyes házasságokat épen ugy felbonthatatlanoknak tekinti, mint a tisztán katholikus házasságokat; de épen azért, mivel a vegyes házasságokat épen ugy íelbonthatlan szövetségeknek hiszi és tartja, a bíróságot azokra nézve is ugyanazon hitelvnél fogva igényli, melynél fogva a tisztán katholikus házassági ügyek is más, mint egyházi biróság alá nem tartozhatnak. Az egyház Magyarországban épen azért, hogy a különböző hitfelekezetek között a békés egyetértést fentartsa, az engedékenységnek legvégső határáig, a meddig csak elvénél fogva mehetett, elment, t. i. megengedte — a mi azután országos törvénynyé is vált — hogy a vegyes házasságok nálunk nem csak polgárilag, hanem