Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-119
CXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. 467 CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. november 12-én Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : A képviselőház átküldi határozatát a horvát egyezmény s Fiume tárgyában. A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalás alá vétetvén, átalánosságban elfogadtatik s föelveinek tárgyalása megkezdődik. A kormány részéről jelen vannak.' Andrásy Gyula gróf, Eötvös József báró, Horvát Boldizsár, Wenckheim Béla báró. Az illés kezdődik d. e. 11 órakor. Elnök : Az ülést megnyitom. Mindenekelőtt ámult ülés jegyzökönyve fog hitelesités végett fölolvastatni. Rajner Pál jegyző (olvass a a nov. 9-dikén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Rajner Pál, barsi főispán urat kérem föl; a szólani kívánók neveit Nyáry Gyula báró fogja j'egyezni. Napirenden van a jogügyi bizottság véleményes jelentése, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Rajner Pál jegyző (olvassa a jelentést a szerkezeti módositványok fölötti pontokig. x ) Elnök: Ha a inéit, főrendek megengedik, talán a bizottság jelentésének most következő része egyelőre felolvasottnak volna tekinthető, miután az amúgy is a részletes tárgyalásnál föl fog olvastatni. (Helyeslés) Magának a tanácskozásnak könynyitésére azt volnék bátor a házszabályok alapján ajánlani, hogy a mélt. főrendek a most hallott jelentések alapján,méltóztassanak mindenekelőtt a fölött nyilatkozni : vajon a fölolvasott törvényjavaslatot átalánosságban, elvben és lényegben a részletes tárgyalás alapjául elfogadják-e, vagy nem ? Ha a mélt. főrendek elfogadják, akkor megyünk pontonkint az elvi kérdéseken keresztül, és akkor a házszabályok szerint a bizottsági előadó ur indokolni fogja a javasolt módositványokat. Ha a J ) Lásd az Irományok 244-dik számát, mélt. főrendek ebbe belenyugosznak, méltóztassanak átalánosságban nyilatkozni a fölött: vajon a polgári perrendtartás iránt hozzánk terjesztett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják-e ? Szögyény László főispán: Nagym. elnök! Mélt, főrendek ! Minden állam helyes belelrendezésének egyik legfőbb, leglényegesb kelléke az igazságszolgáltatásnak kielégítő állapota, elanynyira, hogy, noha a közszeílemnek világszerte észlelhető mai áramlata szerint a politikai jogok és szabadságok utáni vágy már szinte azon legszélsőbb határhoz közeledik, mely kell, miként áttörhetlenül felállítva legyen, nehogy az állami és társadalmi rend vég-bomlásnak induljon : mégis az e részbeni jogos kívánalmaknak betöltését is sokkal készebbek az emberek türelemmel bevárni, mint az élet, egyéni szabadság és biztonság, becsület , vagyon és tulajdon legfőbb biztosítékait képező bírói intézmények czélszerü, törvényes rendezését hosszasabban nélkülözni. Az igazságszolgáltatásnak minden részletében elméleti legtökélyesb állapota iránt talán a jogtudomány sincs még egészen tisztában magával: mig a gyakorlati téren a törvényhozások különböző utakat követnek. így a szóbeliség és közvetlenség elvének a bíróságok minden fokozatán való következetes keresztülvitele bír pártolókkal, bír ellenekkel. Az egy- vagy két-fokozatu, a csupán birtokon belüli, vagy birtokon belüli és kivüli felebbezés, satöbbi perorvoslatok neme és száma, a választott vagy nevezett birák alkalmazása, sőt még az iránt is: vajon az elméleti jogelvekből kiinduló codificált polgári törvénykönyveket, vagy az időnkint alkotott törvényeknek tárgyuk szerinti öszszeállitását illeti-e. gyakorlati használás szemoy
