Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-116
460 CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. kasz megállhatott akkor, midőn a kamat is megvolt az örökváltságért adandó kárpótlásban. Miután azonban a kamat kihagyatott a képviselőház által, okvetlenül kellett gondoskodni arról, hogy a törvényhozás mondja ki, jár-e ezen kötelezvények után kamat jövőre nézve? mert hogy a múltra nem jár, a ií-ik szakaszban már benne van ; azonban, hogy fog járni a jövőre nézve, és mely időtől fogva jár? ki kell mondani, különben könynyen félreértés támadhat, hogy a kötelezvények kamatszelvények nélkül fognak kiállíttatni. Mely esetben ezen kötelezvények körülbelül majdnem semmit sem érnek. Mert, tudjuk, a börzén a kötelezvények értéke mindig azon kamattól függ. melyet jövedelmeznek; épen azért kell itt. a 7-dik szakaszban gondoskodni arról. hogy az időpont meghatároztassék, melytől fogva ezen kötelezvények után kamatok járnak. Az állandó bizottság azon nézetét, hogy az 1866. nov. 1-től járjon, vagyis a közkötelezvények kamatszelvényei ezen időről szóljanak, mint igazságost, a kormány elfogadja. A többi csak stylaris módosítás, mely lé- ! . yégben nem tér el a kormány javaslatától, hanem csak specialitásokra terjed ki, melyek által kimond»tik, hogy ezen kötelezvények szintúgy, mint aföldlehermentesitésiek, szabályszerű kisorsolás alá esnek és kisorsolás után az országos pénztárban szintúgy, mint a földtehermentesitési kötelezvények, beváltatnak. Ezt azonban kitenni a kormány felfogása szerint felesleges volt, minthogy kimondatott, hogy ugy tekintetnek. mint a többi kötelezvények. Azonban ha félreértés kikerülése kedvéért a törvény világosabb szövegezése kívántatik, a kormány nem csak nem akadályozza, hanem köszönettel fogadja. Elnök : Ezen módosítást, mely teljesen indokolva van, elfogadják-e a mélt. főrendek ? (Elfogadjuk!) Tehát a szöveg e szerint igazittatik ki. Ifj. Ráday Gedeon gr jegyző (olva ssa a 8-ik szakaszt, utána a bizottság módosításait.) Tomcsányi József főispán.- Megvallom, mélt. főrendek! én egészen más nézetben vagyok az iránt, hogy kit illet tulajdonképen az örökváltság; azonban minthogy a képviselőház így fo gadta el, én elleninditványt tenni e tárgyban nem akarok. De még is ezen szakasz — ha netalán az állandó bizottság által tett módosítás el nem fogadtatnék — azt hiszem, szerfelett megszaporítaná a pereket, mert többnyire azok, a kik azóta vettek telkeket, vonatkozva arra, hogy a váltsági birtok a váltság lefolyta alatt változott, ezen körülményre rendesen figyeltek, s a hol adásvevési szerződés köttetett az úrbéri telkekre nézve, bizony igen kevés lesz, a ki az adásvevési szerződésben a múlt váltságdíj iránt vagy a jövőben fizetendő váltsägdij iránt említést ne tett volna. Annálfogva ha már most ezen szerződés máskép rendelkeznék, mint ezen törvény, és ámbár tudom azon axiómát, hogy „lexpublica derogat juri privato", mégis bizonyos re-i ényekeí táplálna az emberekben, minek folytán számos perek támadnának. Azért óhajtanám, méltóztatnának az állandó bizottság indítványát elfogadni, és világosan kimondani: „a mennyiben az adásvevési szerződéi mást nem határozott volna." Ugyanis ez, mélt. főrendek! azt jelenti, hogy a hol az adásvevési szerződés mást határozott, ott a törvénynek ezen szakasza nem áll. Horvát Boldizsár igazságügyniiniszter : A kormány czéljával ezen módositvány semmi ellentétben nem áll. Mert a kormány szükségesnek tartotta, mihelyt kimondotta, hogy az úrbéri örök váltságért adandó kárpótlás kit illessen, meghatározni, hogy azon esetekben minő szabályok legyenek fölállitva, midőn birtokváltozások történtek, mielőtt az úrbéri váltságnak elég lett volna téve. A kormánynak nem volt szándoka kizárni a magán szerződéseket, és ezekre nézve természetesen áll, hogy „contractus contrahentibus legem ponit.' ; Azonban, ha a mélt. főrendek szükségesnek találnák ezt világosabban a törvényben kifejezni, minthogy az nem áll ellentétben a kormány szándokával, só't inkább a törvényt világosabbá teszi : a kormány egész készséggel elfogadja, Elnök : Méltóztatnak a bizottsági javaslatot elfogadni? (Elfogadjuk!} Tehát elfogadtatnak. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 9-dik szakazt és rá tett módositványt.) Tomcsányi József főispán: Azt találtuk a bizottságban, hogy tökéletesen szükségtelen itt ezen kitétel: „értékesíteni és a befolyt eladási árt: u mert ha kimondja a törvény, hogy azokat illeti, és egymás közt felosztják azt, hogyan értékesiti egyik és a másik, nem tartozik ide. A törvényben elégséges az, hogy magok közt felosztják. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: A kormány nevében van szerencséin kijelenten , hogy ezen módositványt tökéletesen indokoltnak tartom: különben azt gondolhatnák a felek, hogy okvetlenül értékesíteni kell a közös kötelezvényt, és in natura nem osztható fel, ami épen távol volt a kormány szándokától. Annálfogva ezen módositványt teljes készséggel elfogadom. Elnök: A mélt. főrendek tehát elfogadják az állandó bizottság javaslatát ? (Elfogadjuk !) El van fogadva. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 10., 11. 12-dik szakaszokat és a 12-dik szakaszra tett módositványt.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Azt hiszem, csak sajtóhibából maradt ki ezen „i* betű.
