Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-105

428 CV. OESZÁGOS ÜLÉS. sületi jótékonyság alakított és tart fen : ennélfogva ugy hiszem, fölösleges volna azon hozzátétel, melyet ő exja kivánt. Cziráky János gr.: Csak azért voltam bátor felszólalni, mert ezen pont csak intézeteket emlit; az pedig nem intézet, a mi egyes társulatoktól keletkezik; itt pedig g) betű alatt csak kórházak említtetnek meg, egyes szegényekről pedig, kik nem kórházakban tartatnak, hanem magán helyeken iáknak és ápoltatnak, nincsen szó ; pedig ezen magán intézetek szintén oly jótékony intézetek, mint a hatóság által alapítottak; ennélfogva ezek számára is szeretném a jövedelmi adómentességet biztosítva látni. Azonban, ugy hiszem, hogy ő excellentiájának szóbeli biztosítása a törvény rendeletének ezen hiányosságát pótolni fogja. Elnök: A törvény szelleme minden esetre az, hogy olyan magán társulatnak ápoló intézete is, mely nyerészkedési czélt nem tűzött ki magának, adómentes legyen. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 6-dik szakaszt): Itt a nyomtatványból kimaradt: „kiválólag arany, ezüst.... termelő bányák..." Lónyay Menyhért pénzügyér: Ezen szavak : ,,a kiválólag arany- és ezüst-termelő bányák" tévedésből jöhettek ide. Az eredeti szerkezetben az állott ugyan, hogy csupán csak az arany- és ezüst-termelő bányák részesülnek ezen kedvezményben, s az alsóház pénzügyi bizottsága is igy fogadta el a szerkezetet; azonban a képviselőház ezen kedvezményt a réz-, ólom-, dárdány-, higany-, kékeny- és álany-termelő bányákra is kiterjesztetni kívánta, s e szerint is állapította meg ezen pontot: ennélfogva az a valódi szerkezet, a melyet most méltóztatott felolvasni. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 7—24-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2ö-diket.) Cziráky János gr. : Csak egy kis felvilágosítást kérek. Eddig a kilenczedből folyó jövedelem megállapításánál az eddigi gyakorlat szerint 3 évi átalány vétetett alapul, most azonban ez 6 évre vétetik föl. Óhajtanám tudni, mi okból történik ezen eltérés? Lónyay Menyhért pénzügyér: Ugy tudom, ezen jövedelem megszabásánál átalában megtartatott és figyelembe vétetett az eddigi eljárás. A mi pedig az okot illeti, hogy miért vétetett a kilenczednél 6 évi átalány, az ipar és más haszonhajtó üzlet jövedelménél pedig 3 évi átalány a jövedelem megbkálására alapul ? erre nézve van szerencsém megjegyezni, hogy a kilenczed és hasonló szolgálmányoknak jövedelme a dolog természete szerint mindig feltételeztetik a terméstől, és miután ez nem egyforma minden évben, hanem igen is változó; egyik évben bő termés van s igy a kilenczed jövedelme is nagyobb, más években pedig talán épen semmi termés, s igy semmi jövedelem sincs: ennélfogva szükséges volt hoszszabb időt felvenni az átlagos jövedelem kiszámítására, mert igy a jövedelem mindenesetre igazságosabban állapittathatik meg, mint két vagy három évnek eredménye után. Hat év alatt szűkebb és kevesebb termést adó évek inkább fordulnak elő, melyek egymást kiegyenlítik; tehát az átalány megállapítására inkább szolgálhat 6 év, mint csak 3 év. Ellenben a részvénytársulatok, iparés kereskedelmi üzletek és más haszonhajtó foglalkozásoknak jövedelmét czélszerübb rövidebb átalány szerint kimérni, minthogy az ipar- és más kereskedelmi üzletek rövid idő alatt nagy változásokon mehetnek keresztül: azért azoknál 3 évi átalányt elegendőnek tartok. Sőt azt hiszem, hogy idővel, ha a jövedelmi adó iránt részletes törvényjavaslat fog előterjesztetni: legczélszerübb lesz a vállalatoknál s egyéb társulatoknál csak egy évnek eredményét venni fel a jövedelem megszabásának alapjául. Jövőre nézve ezen elvet óhajtom életbe léptettetni; most azonban, miután az eddigi gyakorlat ezen utóbbiakra nézve 3 év szerint volt megállapítva, a dézmánál pedig a 6 év czélszerübb, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak ezen szakaszt, ugy a mint van, megtartani. (Maradjon!) Cziráky János gr.: Bocsánatot kérek, én csak azon kérdést tettem, miért van most e részben különbség, a mennyiben eddig a kilenczedre 3 év volt fölvéve, ezután meg 6 év lesz bejelentendő ? Egyébiránt nagyméltóságod azon nézetében, hogy ez igy czélszerübb lesz, nem ütközöm meg ; de a kérdés csak az volt, miért kelljen a szolgálmányokat most más módon bejelenteni ? és nem az, hogy a kereskedők 3 vagy hány évet jelentsenek be. (Maradjon!) Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 26—34. szakaszokat, melyekre nem történik észrevétel. Olvassa a 35-diket.) Cziráky János gr.: Teljes meggyőződésemnek sugalmát követve a két utóbbi szakasz ellen határozottan kell nyilatkoznom. Itt ugyanis elvkérdés rejlik, a mely, azt hiszem, ugy- a mint itt rendeltetik, az egyéni szabadságot mértéken tul korlátozza. Azt tartom, hogy minden honpolgár szabad elhatározási jogának teljesen biztosítva kell lenni. Megengedem, hogy minden honpolgár a honvédelemre köteles; ezen tul is megyek, megengedem, hogy az esküdtszéki eljárásra is köteles; de azt, hogy akarata, óhajtása, vágya ellenére kényszeríteni lehessen valakit, hogy reclamationälis bizottságban beteket töltsön, hogy idejét arra szentelje, hogy ülésekre eljárjon, a melyekben, nem vizsgálandó és kérdés alá nem vonandó okok-