Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-105
CV. ORSZÁGOS ÜL ÉS. 429 ból, részt venni nem kivan, azt én az egyéni szabadsággal egyátalán megegyeztethetőnek nem tartom, és igen óhajtanám tudni, hogy más országokban, melyek magokat szabadoknak]és alkotmányosoknak vallják, vannak-e hasonló rendelkezések ? Én ezen két szakasz kihagyását indítványozom. Lónyay Menyhért pénzügyér: A választás kettő közt van: vagy az egész eljárást az illető pénzügyi közegekre kell bizni s megnyugodni abban, hogy ők eszközöljék a jövedelmi adó kiszabását ; vagy pedig azon módot kell elfogadnunk, mely nem csak ezen törvényjavaslatban foglaltatik, hanem melylyel mindenütt találkozunk, a hol a jövedelmi adó kivetéséről van szó, azon eljárással tudniillik, miszerint a jövedelmi adó kivetésénél mindig a vidéki megbízható és az illető adóköteleseknek vagyoui állapotáról kellő tudomással biró lakosoknak közreműködése szokott igénybe vétetni. És én azt hiszem, hogy sokkal helyesebben jár el a törvényhozás, ha ilyen kényes kérdésben, mint a jövedelmi adó kivetése, azon eljárást fogadja el, mely a kivánt czélnak leginkább megfelel, azon eljárást t. i., mely szerint a vidék független állású lakosai vannak hivatva arra, hogy egyrészt az államot a jövedelmek eltagadása folytán való megkárosodástól, másrészt pedig az egyeseket adó általi túltermeltetéstől óvják meg, a mennyiben talán a pénzügyi közegek nagyobb adót rónának reájok, mint a mennyi jövedelmöknek megfelel, s átalában arra felügyeljenek, hogy az eljárás minden irányban igazságos és méltányos legyen. (Helyeslés.) Ha pedig már azon elvet mondtuk ki, hogy a jövedelmi adónak kivetése az illető hatóság, megye és város megbizottainak községek kiküldötteinek jelenlétében történjék: okvetlenül gondoskodni kellett a törvényben arról is, hogy azon egyének, a kik ezen czélra megválasztatnak, a bizottsági tagságot el is vállalják. Ez volt indoka annak, hogy ezen törvényben kimondatott, hogy a ki bizottsági tagnak választatik, ezen megbízatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Egyébiránt a 35. szakaszban a személyes szabadság is meg van óva, mely szerint oly esetben, ha valaki valamely alapos ok- és körülménynél fogva valósággal akadályoztatik a bizottsági részvételben, az illető törvényhatóság ezt tekintetbe fogja venni és őt ezen polgári kötelességének teljesítése alól fel fogja menteni, ü nagyméltósága méltóztatott a katonai kötelezettséget hasonlatba hozni. Én azt hiszem, ez nem oly terhes kötelezettség, mint a katonai; azonkivül pedig én azon nézetben vagyok, hogy az államnak jogában van minden hazai czélokra, különösen pedig oly czélra, mint a jövedelmi adónak megállapítása, a honpolgároknak közreműködését nem csak igénybe venni, sőt követelni, hogy annak megállapításában részt vegyenek, ha csak alapos okok miatt mentességet nem nyernek. Én ebben nem a személyes szahadságnak korlátozását, hanem egy nevezetes polgári kötelesség teljesítésének kimondását találom. (Helyeslés.) Egyébiránt, ha ezen szakaszt kihagyni méltóztatnak, miután a jövedelmi adónak kivetését biztosítani kell, s miután a jövedelmi adónak kivetése nem oly kellemes kötelesség, melyre sokan önként és szívesen vállalkoznak: okvetlenül szükséges lesz az egész törvényjavaslatot megváltoztatni, s a kivetést egészen a pénzügyi közegekre, illetőleg adóhivatalokra bizni. Miután azonban ezt nem tartom czélszerünek, s a képviselőház is azon rendszert fogadta el, mely a javaslatban foglaltatik: ebből természetesen következik, hogy ha a rendszert akarjuk, akarnunk kell az eszközöket is. Ennélfogva bátorkodom méltóságtokat tisztelettel felkérni: méltóztassanak ezen szakaszokat megtartani. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 36—59dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a QO-dikat.) Cziráky János gr.: Itt az áll, hogy a bizottságnak jogában van, hogy ha a jövedelmi adójavaslatot csekélynek találja, fölebb emelheti; de kérdés : le is szállíthatja ? Lónyay Menyhért pénzügyér: Az természetes : mert az egész tárgyalásnak az a folyama, hogy az egyik fél, t. i. a pénzügyi közegek, illetőleg az adóhivatal kiküldöttei egy bizonyos, adatokra alapított összeget fognak megnevezni, melyben az illető adóköteles adóját kivánják megállapittatni; ezután az ellenfél, illetőleg az adóköteles vagy megbízottja fog tlőállani és fel fogja hozni azon okokat, melyeknél fogva az adóhivatal által kiszabott összeget lejebb szállitandónak tartja. Ezeknek meghallgatása után az adókivető bizottság fog határozni a felhozott indokok kellő megfontolása mellett, s természetesen jogában van a kivetni javasolt adót ugy felébb emelni, mint alább szállítani. Ez egyezik meg a bizottság azon jogával, miszerint végzéseket hoz. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 61—12-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7?>-dikat.) Cziráky János gr.: Ugyanazon indító okokból, melyekből a 34 — 35. szakaszokat mellőzendőknek találtam, ezen szakasz ellen is ellenvetésem van, a mennyiben pénzbirsággal szoríttatnának az illetők oly kötelezettség teljesítésére, melyre valakit legfölebb megkeresni ex nobili officio igenis lehet, de hogy arra valakit kényszeríteni lehessen, az meggyőződésemmel teljesen ellenkezik. (Maradjon !)
