Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-102
CII. OR SZAGOS ÜLÉS. 411 Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (végig olvassa a törvényjavaslatot). Zichy Ferencz gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt főrendek! Itt az utolsó szakaszban, alkalmasint csak tévedésből, hiba történt, a mennyiben az itt előadott szakaszokban létező eljárás nem csak a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, hanem kiterjed a belügyek miniszterének hatáskörére is. Szükséges volna tehát, hogy a pénzügyminiszter után a belügyminiszter is említtessék meg, ilyképen: „Végrehajtásával a pénzügyminiszter, illetőleg a belügyminiszter bizatik meg. a Elnök : Méltóztatnak elfogadni ezen módositványt ? Wenckheim Béla b. belügyminiszter : Nézetem szerint ezen módositást el lehet fogadni, a mennyiben más törvényjavaslatoknál is. ha több szakminiszter hatáskörébe tartozik a végrehajtás, mindazon szakminiszterek meg szoktak emlittetni. Lónyay Menyhért pénzügy miniszter : Itt az van, hogy ezen törvénynek végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, és miután átalában mindenütt, hol a reám bizott teendőkhöz a belügyminiszter is járul, ez a törvényben mindenütt meg van említve, ennélfogva nézetem szerint kétség nem foroghat fe;i. Nekem nincs észrevételem, ha ez bele tétetik is ; hanem mivel ezen törvény végrehajtásával kitünőleg a pénzügyminiszter bizatik meg és kétség nem lehet az értelemre nézve: én a módositást fölöslegesnek tartom. (Maradjon!) Elnök : Méltóztatnak a szerkezetet megtartani? (Megtartjuk.') Tehát méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind tartalmára, mind szerkezetére elfogadják, ezt felállás által nyilvánitani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot mind tartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, miről a képviselőházat báró Nyáry Gyula jegyző úr értesiteni fogja. Napirenden levő következő tárgy a személyes kereseti adóra vonatkozó véleményes jelentése a pénzügyi bizottságnak. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a jelentést.' 1 ). Elnök : Most kérem a törvényjavaslatot fölolvasni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a személyes kereseti adóra vonatkozó törvényjav islatot.) Cziráky János gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Ezen adónem is azon adók közé tartozik, melyek az ujdonadórendszernek elveivel teljességgel nincsenek öszhangzásban. A személyes kereseti adó a közép korból fenmaradt fejadónak mely haracs név alatt Török- és Bosnyák ország') Lásd az Irományok 197-dik számát. j ban még most is szedetik, s némelykor nagy elége| detlenségekre szolgáltat alkalmat, és más országok ban nem igen szokott divatban lenni, maradványa. Nekem egyébiránt, miután már több év óta szedetik, és reményem van, hogy ezen adónem nem fog soká fenállani, az ellen nincs észrevételem, hogy ez adó addig, mig állandó és igazságosabb alapra fektetése sikerülend, megmaradjon. Én csak felvilágosítást óhajtanék, és ezen felvilágosítást illetőleg azon férfiakhoz fordulok , a kik keblünkből megválasztva, a pénzügyi bizottságban tanulmányozásuk tárgyául tűzték ki e tárgyat. Tudom, hogy ezen személyes kereseti adó létezett eddig az egész birodalomban, nem csak Magyarországon, hanem az osztrák tartományokban is. Most csak azon felvilágosítást szeretném nyerni, vajon a lajtántuliak ugyanazon kategóriák szerint fizetik-e ezen adót, mint mi ? micsoda különbségek léteznek? és vajon vannak-e ott könnyítések? vagy nálunk ? vagy ellenkezőleg terheltetések? Ezekre nézve óhajtanék egy kis tájékozást. Zichy Ferencz gr.: A mennyiben kötelességünkké volt téve e kérdést tanulmányozni, épen ezen pontra nézve meg tudtuk magunknak szerezni az adatokat. Előre bocsátom, hogy a mennyiben a nagyméltóságú főrendek pártolják a törvényjavaslatot, e törvényjavaslat pedig csak a folyó évre szorítkozik, e tekintetben lényeges kivételt képez a többi pénzügyi törvények közt. miután ezek 1869 végéig terjednek. Ennélfogva fellehet tenni, hogy e törvényjavaslatra nézve a pénzügyminiszter úr nagyszerű változtatásokat fog tenni már a jövő évre nézve, és igy egész /esztelenséggel mondom el véleményemet, és azon különbséget, melyet ő nm. Cziráky gróf hangsúlyozott. Amint 1850-ben a személykereseti adó behozatott Magyarországba, ugyanakkor azon átalános elv mondatott ki, hogy a magyarországbeli megadóztatás ugyanazon alapokra lesz fektetve, mint a melyek Ausztriában léteztek és ő felségének többi országaiban. Ezen személyes kereseti adóra nézve azonban lényeges változtatás történt, mert a mi itt a személyes kereset után hajtatott be, az itt át lett változtatva azon török módra, melyről ő exja szólt, t. i fejadóra. Ezt némely adatokkal bővebben be fogom bizonyitani. Az összes ausztriai tartományokban, i kivéve azokat, kik az azelőtt itt létezett törvénynél fogva a személyes kereseti adó alól ki voltak véve, az adózók összes száma 797,321 főrement. Ebből esett Magyarországra — azaz Szent István koroi nájának minden országaira, ide értvén Erdélyt, [ Tót- és Horvátországot — tehát esett MagyarorI szagra 277,945 egyén. Ha azon minta, melynek i értelmében a lajtántuli országokban megadóztat52*
