Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-102

412 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tak s egy főre esett 9 frt 17 kr, Magyarországban is meg lett volna tartva, és ugyanazon egyének, kik ott esnek kereseti adó alá, nálunk is meg lettek volna adóztatva, az összes kereseti adó 2.548,700 fi „ra rúgott volna. Ez azonban nem igy volt, hanem Magyarországban az ebbeli adó átalában 1852-től fogva 1863-dik évig fölment ötmillió háromszázhatezer forintra, igy tehát Magyarország e tekintetben súlyosabban meglőn adóztatva 108%-kal. Az okot, miért történt ez, könnyű kimutatni. Az ausztriai tartományokban, vagy a lajtántuli tartományokban e czim alatt egyenes kereseti adó alá lettek véve nem mások, mint ügyvédek, jegyzők, az úgynevezett notaerek, az egészségügyi doktorok, kik ezen kategóriába esnek, továbbá gyárosok, iparosok, kézmivesek, továbbá kereskedők, végre halászok és hajósok. Mind az, a mi a segédszemélyzetet illeti, továbbá az asszonyok, végre a család tagjai, e kategóriába nem esnek. Ez Magyarországban egészen másképen van, s a mint ő excja a pénzügyminiszter úr szíves volt e tekintetben nekünk a tegnapi napon átnyújtani mindazon rendeleteket, melyek Magyarországban divatban vannak, az ezek szerint személyes kereseti adó alá tartozókat elő fogom sorolni. Ezek: a zsellérek, kertmivelők, mesterlegények , és több mások, különösen a gyárakban dolgozó segédmunkások, kereskedelmi, iparüzleteknél alkalmazottak, ezen családoknak 16 éves tagjai, egy szóval mind azok, kik két kézzel dolgoznak, és e tekintetben keresetűket napról napra keresik és kiérdemelhetik, mind azok ebbeli adó alá vettetnek. Igy tehát Magyarországban ezen adó nem egyéb mint fejadó. Ez a mostani rendszerrel, a mostani elvekkel többé nem fér össze; most e tekintetben változást óhajtunk; és e tekintetben a pénzügyminiszter urnak annyival kevésbbé nem akarok észrevételt tenni, minthogy ezen adónem kizárólag a jelen évre szorítkozik. Lónyay Menyhért pénzügyér: Bátor vagyok ezen tárgyra nézve megjegyezni, hogy mind azon alapos adatok, melyeket ő excja felhozni méltóztatott, indokolják azt, hogy helyesen van az előttünk fekvő törvényjavaslatban azon intézkedés javaslatba hozva, hogy ez az egyenetlen kivetési rendszer és maga ezen adónem, mint jelenben kezeltetik, csak ezen év végéig tartassák fen, annyival inkább, mivel a magyar korona országaiban az egyenetlenül van kivetve, mert Erdélyben a személyes kereseti adó még terhesebb, mint Ma gyarországban , s átalában azon különbség, mely ő felségének a magyar koronához tartozó és többi országai közt ezen adóra nézve létezik, onnan ered, hogy 1848 előtt már ezen személyes kereseti adó létezett, de mivel azután is nevezetes jövedelmet hozott azt később is fen kivánták tartani; ez azonban nem szolgál indokul arra, hogy ez jövőre is ily alakban megmaradjon. Azonban méltóztassanak tekintetbe venni a mélt. főrendek, hogy ilyen átmeneti korszakban, midőn úgyis töméntelen a teendő, pénzügyi szempontból mindazon reformokat keresztül vinni, melyeket óhajtanánk, majdnem lehetetlen; különösen lehetetlen ezen adónemre nézve mindaddig, mig a jövedelmi adóról, melynek kiegészítő részét képezi a kereseti adó , a minisztérium a törvényhozás elé tökéletesen átgondolt rendszert és törvényjavaslatot nem terjesztett elő. Ily körülmények közt legezélszerübb volt megtartani a jelen adózási rendszert, miután jelen viszonyaink között ezen több millióra menő kutforrását az államjövedelemnek nem nélkülözhetjük. Valamennyi adónem között ez kivan mielébb reformot, mert ez valóban, tekintve különösen Erdélyt, egyenetlenül van kimérve. Egyébiránt már a képviselőház is kimondotta, hogy csak a jelen év végéig kivánja ezen adónemet fentartani, miután átalában a kereseti és a jövedelmi adóra nézve valószínűleg a jövő költségvetés előterjesztése alkalmával kivan intézkedni. Ennélfogva ugy hiszem, a mélt. főrendeket megnyugtatja azon körülmény, hogy a minisztérium is azon nézetben van, miszerint ezen személyes kereseti adó, ugy a mint jelenleg fenáll, csak ezen év végéig lesz fentartandó. Elnök :7Ugy hiszem, a nyert felvilágosítások után a mélt. főrendek a jelen törvényjavaslatot elvben és lényegben elfogadják; (Helyeslés) és most részletes tárgyalás végett jegyző úr még egyszer felolvassa a törvényjavaslatot. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot szakaszonhint.) Elnök: Nincs észrevételük a mélt. főrendeknek ? (Nincs!) A kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind lényegében, mind szerkezetében elfogadják, méltóztassanak ennek felállás által kifejezést adni. (Megtörténik.) A személyes kereseti adóra vonatkozó törvényjavaslat elfogadtatott, s e képviselőház erről jegyző úr által szokott módon fog tudósíttatni. Egyéb tárgy nem levén . . . Cziráky János gr.: Bátor vagyok megemlíteni, hogy excellentiád a múlt ülés alkalmával kijelenteni méltóztatott, hogy a naplóbirálókra nézve a szavazati jegyek ezen ülés alkalmával hozassanak be. Nem tudom, most méltóztatik-e a tárgyra nézve intézkedni'? (Mozgás.) Elnök: Miután ugy látszik, hogy a szavazati