Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-101
Cl. ORSZÁGOS ÜLÉS. 405 deli, hogy oly telkek, melyek tulajdonosaik által költséges munkálatok által tétettek használhatókká, 15 évi adóimmunitással bírnak. Erről a 7-dik szakasz rendelkezik. A 9-dik szakasz rendeli, hogy ha birtokrendezés, tagosítás, legelőelkülönités. erdőki hasitás vagy uj telepitések folytán a birtokváltozásokkal az eddigi mivelési ágak egészben vagy részben változnak, az érdekelt község uj adómunkálatot tartozik késziteni az uj birtokkihasitástól számítandó 0 hónap alatt. Ezen határidő elmulasztása esetében, vagy a község kérelmére, vagy az illetékes pénzügyi közegek által, a község költségén fog készíttetni az uj adómunkálat. Méltóztatnak tudni, hogy itt még egy másik eset is fordulhat elő: tudniilik oly területek, melyek igen csekély adó alatt voltak, de melyek vizvezetéki, vagy egyéb munkálatok által tökéletesen megváltoztattak. Ezen körülmény különösen a Tisza-szabályozás vidékén fordulhat elő, hol több ezer hold, mely ezelőtt nádas volt s holdjától 6 kr. fizettetett, repczefölddé változtatik át. Ez sem a 7, sem a 9-dik szakasz alá nem esik; más fokozat alá kellene tehát jönnie, mert igy, mig az adórendszer át nem változtatik, ezen jótéteményt élvezni nem fogják. Ez esetben megtörténhetnék, hogy két szomszéd község egyikében, mivel ily commassatio történt, a birtokos ezen jótékonyságtól megfosztatnék, noha ezen átváltoztatáshoz tetemes költséggel járult; a szomszéd határban pedig birtokátváltoztatás nem történvén, az eddig élvezett jótéteményben tovább is részesülnének. Hogy ez ne történjék — mivel ezt a bizottság igaztalannak tartja — szükséges, hogy a törvény ezen esetről is gondoskodjék. Ennélfogva ezen uj szakaszt kívánja közbevettetni a bizottság: „Azon uj adómunkálatoknál, melyek a 9. szakasz értelmében készítendők, a mivelési stb. az eddigieknél magasabb adófokra ne emeltethessenek." Lónyay Menyhért pénzügyér. Nagymélt. elnök! mélt. főrendek ! Az indítványban kifejezett eszme ellen nincs észrevételem, mert én is méltányosnak tartom azt, hogy ha az, a ki eddig terméketlen területet, folyamszabályozás vagy csatornázási munkálat által, termékeoynyé tétetett, 15 évig adómentes legyen; de fordulhat elő eset, a mint ez egy nevezetes részénél az országnak csakugyan elő is fordul, hogy a vízszabályozási és csatornázási munkálatok folytán oly területek, a melyek eddig csekély hasznot hoztak, például legelőkül használtattak s igy csekély adóval terheltettek, ha a tagosítás behozatott, ezen területek ép ugy tekintetnek, mint minden más szántóföld ; mivel pedig azon nevezetes áldozatok által lettek termékenyekké, melyeket a birtokos hozott, méltányos, hogy ha a kivetésnél tekintet volt az egészen terméketlen területekre, tekintet legyen az elébb emiitettekre is. Nincs tehát észrevételem az indítvány ellen; csak is egy körülményt vagyok bátor felemlíteni: hogy ugyan azon különböztetést méltóztassanak itt tenni, a mely a 7-dik szakaszban foglaltatik, s ezen különböztetés az, hogy a munkálat csakugyan költséges volt legyen : mert például az, a ki csekély munkával tette földjét haszonhajtóbbá, nem érdemli meg ezen kedvezést. A javaslóit szerkezet „más munkálatok" kifejezése alatt mindent lehetne érteni, még azt is, ha valaki csekély, talán egy pár forintba kerülő árkot huzat: méltóztassanak tehát itt bizonyos határt szabni. Talán legezélszerübben akként volna módosítandó ezen szakasz, hogy ott, a hol a szerkezetben ez áll: „vagy más munkálatok folytán," ez tétetnék: „vagy más oly költséges munkálatok által változtak, melyeknek létesítésére azon földterületnek a földadósorozati munkálatban megállapitott tiszta jövedelmének legalább ötszörös tétele igényeltetik." Ez nem épen sok, de mégis elegendő : mert ha valaki földjét nem csatornázási vagy vízszabályozási, hanem bármely más munkálat által, mely öt évi jövedelmének felel meg, tette termékenyebbe, megérdemli, hogy a tagosítás folytán keresztül viendő munkálatban, jövedelme kiszámításánál, a mivelési ág megváltozása folytán, adója felébb ne emeltessék. Ezen módositványhoz tehát a magam részéről is hozzájárulok. Zichy Ferencz gr.: Semmi észrevételem nincs. Ezt igazságosnak tartom, nehogy félreértésekre szolgáltasson alkalmat. Elnök: Azon esetben, ha senki sem kivan szót emelni, méltóztassanak azok, kik a miniszter ö escellentiája által módosított indítványt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a módosított szerkezetet elfogadták. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 13. é-14. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 15-diket.) Zichy Ferencz gr.: Nincs észrevételem e szakasz ellen, csak egy clarificatiót kérnék, hogy mindennemű félreértésnek eleje legyen véve. Itt a becslés helytelenségével indokolt kérvényekről van szó. De arra nézve nem tudtunk magunknak határozott véleményt alkotni, s azért útba igazítást kérünk pénzügyminiszter úr ő excjától: hogy t i. ott, a hol a legvilágosabb igazságtalanság történt, és a hiba kétségtelen : minő dispositio létezik a reclamatióra és a pótlásra nézve? mely időre mehet ez vissza ? Mert ha arról nem is lehet szó, hogy az adó kezdetére mehessen vissza, az a kérdés, hogy nem mehet e vissza azon időpontra, midőn a kérvény benyujtatott ? vagy ettől is elöl*
