Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-101
402 CL ORSZÁGOS ÜLÉS. kőzik: tehát ezen aránytalanságon legelőbb lesz szükséges segiteni.Mindamellett én a tett indítvány t, mely szerint az adó nem a földsorozati munkálat szerint kiszámított, de mindig a valódi évi tiszta jövedelem után vettessék ki, el nem fogadhatom. Ezen szakasznak értelme ugyan is az, hogy a földadósorozati munkálatban kivetett tiszta jövedelem után fizettetik ezen évre az adó. A kívánt módosítás bizonytalanná tenné az adóösszeget, mi által nyerhetnének egyesek, kiknek jövedelme nem tesz annyit, mint a mennyi megalapittatott; ezekre bizonyára kedvezmény lesz; azonban az adózók legnagyobb részére terhes lenne ily intézkedés, miután a valódi jövedelem nevezetesen nagyobb, mint a földadósorozatban foglalt átalános jövedelem. Az adótétel körülbelül harmincz százalék, mi nagy; hanem a tapasztalás azt bizonyította, hogy ezen jövedelmi kiszámitások átalában nem túlzottak. Ha vannak is egyes vidékek, hol megközelítik a valódi jövedelmet, sőt egyes rosztérmésü években túl is haladják, az országnak legnagyobb részére a valóságos jövedelemnek az adó nem teszi harmincz perczentjét, hanem ha lehet a birtok valóságos értékének felszámítására a két legbiztosabb tényt fölvenni, t. i. a vidéken divatozó haszonbérleti tételeket, vagy a rendes eladási árakat : a földadósorozati munkálatba fölvett tiszta jövedelemnek nem harmincz, hanem tizenöttől egész busz százalékára is megy a valódi terheltetés. Tehát ha nyerne is egyik-másik erdőbirtokos az által, hogy a törvény ugy módosittatnék, mint azt a tisztelt indítványozó úr kívánta, hogy tudnillik a valóságos tiszta jövedelem vétessék alapul: bizonyára sokan nem vennék ezt kedvezményképen. Minden átmeneti korszaknak megvannak hiányai ; átvettünk bizonyos földadósorozati munkálatot, a melyet tökéleteseknek egyátalában nem tarthatunk ; de bizonyos óvatosság kell annak megváltoztatásánál vagy átalakításánál: mert semmiben sem kell annyi óvatossággal eljárni, mint a földadó terheinek kimérésében, miután minden adóforinttal, melyet levonunk az adó terhéből, az adózó tőkeértékét annyival neveli, mennyi azon tőkének felel meg, mely egy forintot kamatoz, s viszont, ha kit a jelenleg fizetett adó terhén túl megrovunk, ennek megfelelő tőkeértéket veszünk el a birtok értékétől. Reformra van tehát szükség, és ezen reform létesithetésére minden körülmény tekintetbe vételével kell eljárni. Egyébiránt ugy hiszem , hogy már a jövő költségvetés alkalmával azon állapotban lesz a pénzügyminisztérium, hogy ezen tiszta jövedelmi kiszámítás legkirívóbb hibái kiigazittassanak.Ez évben nem lehet rajta változtatni, ezen évre fön kell tartani azon alapot, mely jelenleg létezik: bátor vagyok ennélfogva kérni a inéit, főrendeket, hogy e szakaszt elfogadni méltóztassanak. Révay Simon b. főispán: Csak rövid szaI vakban akarok e szakaszra nézve észrevételt ten'; ni. Miután ugyanis Magyarország felsőbb vidékei I talán roszabb, talán zordonabb vidéken feküsznek, I mint Erdély, szeretném, ha azon jótétemény, melyj ben Erdély részesül, Magyarország felsőbb vidé; keire is kiterjesztetett volna. Inditvánj^t azért nem ; akarok e tekintetben tenni, mert a pénzügyminisz! ter úr maga elismeri, és az 1. szakasz is kimondja, ; hogy e törvény csak ideiglenes, s így reményem ! van, hogy e tekintetben jövőben Magyarország fel\ sőbb vidékein is segítve lesz. (Maradjon !) \ Elnök : Méltóztatnak a 2. szakaszt elfogadni ? [Elfogadjuk!) El van fogadva. i Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a törvényijavaslat 3-aik szakaszát.) j Cziráky János gróf: Ezen szó: „háztelek" I alatt talán üres telkek is értethetnének ? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: j A háztelek házbéradót fizet; itt csak üres telkek | értethetnek, s mindegyik fizet a maga aránya sze| rint: az egyik a jövedelemarány szerint, a másik i a földadó alapján. Cziráky János gr.: A kérdést csak azért j voltam bátor tenni, mert az egyházakat és imolákat nem láttam fölemlitve, miből azt lehetne következtetni, hogy azon telkektől, melyeken egyj házak és imolák állanak, adót kell fizetni, ha csak ezek nem a házadótörvény alá vonatnak és ott nem tétetik kivétel. Ezen szakaszból cem lehet azt következtetni, hogy azon épületek, melyek közajtatosságra vannak szánva, az adó alól kivétetnek. Lónyay Menyhért T pénzügyér: A kertek földadó alá vannak vetve; a háztelkek, melyeken ház áll, házadót fizetnek, s erről a házadótörvény I rendelkezik. Cziráky János gr.: itt a házakhoz tartozó telkek- és kertekről van szó. Nem tudom, hogy | azért, a mi a templom körül a városon belül van, I kell-e fizetni adót ? Lónyay Menyhért pénzügyér: Minthogy az nem hoz jövedelmet, azt nem fogják adó alá vetni. (Maradjon !) Elnök: Ha nem kivan e szakaszhoz senki szólani, méltóztassanak azok, kik azt az eredeti szerkezetben elfogadják, felállani. (Megtörténik.) E szakasz az eredeti szerkezetben elfogadtatott. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 4—Ildik szakaszokat, mel ,ék észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a, 12-diket.) Zichy Ferencz gróf: Szükséges mindenekelőtt, hogy a mélt. főrendek figyelmét az előbbi szakaszokra felhívjam. A 7-dik szakasz azt ren-
