Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-91
370 XCÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. mány eljárása helyes volt: mert a mélt. úr beszéde végén határozottan kimutatta előttem, hogy itt nem annyira ezen engedményről, mint első adott alkalommal oly elv felállitásáról van szó, melynek helyessége vagy helytelensége iránt különböző vélemény <-k lehetnek, hanem minden esetre a magyarországi ipar megítélésére fontossággal bir, ar- i ról t. i., vajon a mélt. főrendek az ipar tekintetében : szükségesnek hiszik-e a protectionális eszméket pártolni ? vagy pedig lehetőleg a szabad kereske- ! dés elvét kívánják érvényesíteni ? Átalában nem tartom helyén ezen igen fontos és nehéz kérdést, • melynek eldöntésénél a számoknak igen nagy be- j folyása van, ez alkalommal eldönteni; de annyit megjegyzendőnek véltem, hogy a méltóságos úr fölszólalása csak a választmány javaslatának védelmére szolgál. Ha az átalános elvet veszszük föl, akkor a választmány ezen elvnek megfelelt, mert a mellett nyilatkozott, a mi az ország érdekének ; leginkább megfelel. i Az előadottakra csak egy észrevételt bátorkódom fenni, azt t. i., hogy a mélt. úr okoskodása j nem arra megy ki, hogy a mélt. főrendek ezen kedvezményt ne adják meg, hanem, hogy a vasat illetőleg közbenső vám állittassék föl Ausztria és Magyarország közt, mert a mélt. úr a külföld, Franczia- és Angolország versenyétől nem fél, hanem okoskodását arra támasztja, hogy a lajtántuli vasipar eoncurrentiája veszélyes Magyarországra nézve. De ezen aggodalomra nézve, a melyet e te- I kin tétben fölhozott, némi megnyugtatásomra szol- | gál az, hogy épen azon aggodalmak, melyek a j magyar vasipar részéről megemlíttettek, megemlit- j tettek a lajtántuli iparosok részéről is az ez irány- j ban tett intézkedések ellen, és mindamellett, hogy a lajtántuli vasiparosok annak idejében Bruck által tett intézkedések ellenében panaszkodtak, hogy a vasipar vesztének indul, 12 év lefolyása után azon eredmény oly kevéssé állott be, hogy a mélt. úr előterjesztése folytán épen az ily intézkedések által veszélyeztetett ipar kedvező és virágzó állapota a magyar vasiparra nézve veszélyes eoncurrentiát támaszt. Ezen szempontokból kiindulva, a mélt. főrendeknek újból a választmány javaslatát bátorkodom figyelmébe ajánlani, és ez úttal, mivel a szabad kereskedés nagy elvét eldönteni nem lehet, a határozatot olykép méltóztassanak kimondani, hogy az átalános kereskedelmi fő elvek iránt sem egyik, sem másik értelemben, magokat kötelezőleg és más következéseket magok után vonható elveket ne állapítsanak meg. Zichy Ferencz gr.: Én hasonlóképen helyeslem a bizottság által kimondott elvet egész kiterjedésében; és csak niayon sajnálom, hogy a mi a kormány által tervezve volt, az, alsóházban többségre nem talált. Mindamellett és a nélkül, hogy elvek taglalásába bocsátkozni kivánnék — mert a szabad kereskedési eszme még bizonyosan bő tárgyát fogja képezni discussióinknak — a nélkül, hogy ebbe belebocsátkoznám, csak arra kívánom a mélt. főrendeket figyelmeztetői, hogy mi termelő ország vagyunk, mi nyers termékekkél foglalkozunk, s ezeknek legszabadabb versenyre van szükségük, mert c-sak igy boldogulhatunk itt ezen országban, ahol —apotiori fit denominatio — kierőszakolni az iparnak fejlődését vajmi nehéz volna. Én igen szeretem ápolni, támogatni az ipart, előmozdítani a szorgalmat; de a mi a szorgalomnak ellenkezője vagy ellentéte, azt ápolni nem akarom; és azt tapasztalom és tudom tapasztalásból, s tapasztalásomnak eredményét rövid szavakban elmondani bátor leszek, hogy épen az alatt az ausztriai birodalomban ellenkezője történt annak, a minek történni kellett volna, és hogy ez igen szomorú következéseket vont maga után. A vasútépítéseknél a vassínek képezik a legdrágább, legbecsesebb, legnagyobb áru tárgyat. Ez minden országban igy volt, a hol vasutak épültek; minden országban volt ez irányban kezdet, és a kezdet egyforma volt mindenütt, Angliában, Francziaországban, Belgiumban. Mellőzve a mostani eredményt, annak idejében egy mázsa sinvas 25— 30 frankba került épen ugy az ausztriai birodalomban. mintaSzt. István korona országaiban. De mi volt ennek következése? Az, hogy nagy szorgalom létezett, és a szorgalomnak következése az lett, hogy egy mázsa sinvas ára 25 — 30 frankról csakhamar leszállott 15 —10, most pedig 8 frankra. Ez volt eredménye a szorgalomnak. E szorgalmat kívánom én előmozdítani; a prohibitio pedig a tunyaságot mozditja elő. Nagyon tudom én, mily nagy a különbség egyik és másik ország viszonyai között; valamint számba tudom venni, hogy a mint más országokban csakhamar leszállottak a roppant magas árak, ugy az összes ausztriai birodalomban — körülbelül 30 éve, hogy sinek készíttetnek —csak 5—6 esztendeje annak, hogy 10 —15 frtos sínektől el kényteíenittettek állani. Más oldalról mindig találkoztak egyes emberek és vállalkozók, kik szorgalommal bírván, különösen Gráczban hengerező gépeket állítottak elő és ezek az ausztriai birodalomban 5 — 6 forint közt képesek voltak síneket állítani elő. Ez természetesen ösztönül szolgált. A mint a gömöri főispán úr méltóztatott mondani, keletkeztek társulatok, megfeszítették erejöket, gondoskodtak pénzről, és olcsóbban állították elő a vasat. Igy történt, hogy most már az összes ausztriai birodalomban 5—6 frtért lehet vassíneket kapni. Szem előtt tartván ezt, meg vagyok győződve, hogy erőnknek nagyobb megfeszítése által mi