Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-88
LXXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 351 Babban számithatni, minthogy e vitás kérdések ő felsége által az illető miniszter ellenjegyzésemellett delegált bíróságok által döntetnek el, mi által az érdekeltek lehető legrészrehajlatlanabb eljárásról biztosittatnak. Ezek, mélt. főrendek a tekintetek, melyeknél fogva a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot mind lényegében, mind részleteiben elfogadásra ajánlom, és pedig annyival inkább, mert épen e törvényjavaslat elfogadása által egyszersmind bebizonyíthatjuk azt, hogy mindenkor készek vagyunk hozzájárulni oly törvényhez . mely az államjogok megóvása mellett a hitfelekezetek önkormányzatát biztosítja. (Helyeslés.) Masirievics Sámuel szerb patriarcha: Nagymélt. elnök úr! mélt. főrendek! A görög-keleti vallásúak ügyében előterjesztett törvényjavaslathoz hozzá szólva, szükségesnek tartom a magas ház szine előtt tiszteletteljesen a g.-k. egyház álláspontját röviden körülvonalozni és egyházam jelleméből és alkotmányából merített e részbeli nézetemet e következőkben nyilvánítani. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy egyházam magát keleti orthodoxa egyháznak nevezvén, a vallás is ekkép neveztessék, és ennélfogva a törvénybe ezen megnevezés felvétessék. A g.-k. orthodoxa egyház belszervezetét, mely ezen, a vallásbeli ügyek kül-és inkább polgári természetű részét tárgyazó törvény által nem érintetik, nem is érintethetnék, mellőzve és teljes épségében fentartva, meg kell jegyeznem mindenek előtt, hogy a görög-keleti orthodoxa egyház saját ügyeit — az ő felségét megillető fő ügyeleti jog mellett — eddig is és szakadatlanul önállólag igazgatta, és hogy ezen, hazai törvényeink, jelesül az 17yl. évi XXVII. t. ez. által elismert illetőségét mindig a szoros értelmű egyházi ügyekben a szent zsinat, egyebekben pedig a szerb nemzeti congressus gyakorolta. . E szerint tehát tény, hogy a fenidézett törvényjavaslat a görög-keleti orthodoxa egyház ügyében, a mennyiben ez tüzetesen a szerbek metropoliájára és a szerb nemzeti congressus intézményére vonatkozik, ujabb szabályozást nem is tartalmaz ; teljes elismeréssel viseltetem mindazonáltal a magas kormány és a törvényhozói testület azon hazafiúi gondoskodása irányában, melylyel vallási ügyünket felkarolva, egyházunk, nép neveltetésünk és alapit ványaink körüli autonóm szervezési jogunkat, és az ebből kifolyó szabad és önálló kezelési, igazgatási és rendelkezési jogosultságunkat törvényileg is biztosítani akarja. Ezen eljárásban a viszonyok méltánylását és az e téren nyilvánított követelmények elismerését szemlélve, az e részben tapasztalt kezdeményezést csak elismerőleg üdvözölhetem. A törvényjavaslat szerkezetére vonatkozólag' bár nem szívesen, de meg kell jegyezném, hogy ugyanaz a román nemzet és az ujonan felállított román metropolia érdekében többet mond, mint szükséges, a szerb nemzet és szerb metropoliát illetőleg pedig némely lényeges tényeket elhallgat. Minden félreértés elhárítása végett kijelentem, hogy a szerb hierarchia és a szerb nemzet intézményeinek a román nemzetre is czélba vett alkalmazása és az önálló román metropolia felállítása ellen semmi kifogásom, és hogy mind az, a mit megjegyzéskép előterjeszteni szerencséltetem, csupán a szerb nemzet és szerb metropolia jogaira vonatkozik. A román metropolia ugyanis a román nemzet kivánságára, az illetékes püspöki zsinat beleegyezése folytán és ennek alapján lett felállítva * a zsinat ebbeli elhatározásának hódolva és a román nemzet kívánalmait tisztelve, mint mondám, a román metropolia felállítása és ennek a törvénybe leendő igtatása ellen jelenleg sincsen észrevételem; de van igen is azon megjegyzésem, miszerint ugyan ennek az egységes görög-keleti hierarchiából lett kihasitása, és ekkép a karloviczi érsekségnek és metropoliának, mint anyaegyháznak előjoga, és a karloviczi érseknek, m etropolitának, mint egyúttal szerb patriarchának méltóságban való elsősége kitüntethessék : a törvényjavaslat 2-dik §-ban foglalt „szerbekével egyenjogú* kifejezés tehát annálinkább mellőztessék, mert az ugyanott „önálló* szócskával kifejezett illetőség ezt független kormányzása tekintetében teljesen biztositja, mert az ,,ö n á 11 ó'' szócska, mint átalános fogalom, a szabad és független kormányzást inkább fejezi ki, mint a fenidézett szerkezet, mely csak a viszonlagosságot tünteti ki. A törvényjavaslat további tartalmát illetőleg bátorkodom kiemelni, hogy ennek egész rendelkezését, a mennyiben ez a zsinat és szerb nemzeti congressus határozatainak gyakorlati foganatosításai; tárgyazza , teljes elismeréssel elfogadom j nem mellőzhetem azonban már ezúttal megjegyezni, hogy én a kérdésben lévő' törvényt csak is ezen kizárólagos szempontból pártolhatom, mert a szerb nemzet, és a szerb metropolia egyéb kiváltságos jogait érintetlenül hagyva tekintem és épségökben fen is kivánom tartani. Szükségesnek vélem ezen megjegyzést azért, mert a szerb nemzetnek és a karloviczi érsekségnek léte és jogai hazai történetünkben gyökereznek és kiváltság- és adományleveleken alapulnak. Ezen jogok megóvása szent kötelességem. És miután nemzetem politikai élete és minden irányban nyilvánuló fejlődése a különben is nemzeti egyháza létével a legszorosabb összeköttetésben állott és áll jelenleg is:
