Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-48
XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 235 t. i. midőn országos választmány küldetik ki, és az országos választmány jelentést tesz, akkor, mielőtt az bármely háznak tárgyalása alá bocsáttatnék—akezdeményezési jog kétségtelenül a képviselőházat illetvén — egyúttal a főrendi ház elé is terjesztessék, eddigi folytonos törvényes gyakorlat alapján jogában állván a háznak követelni, hogy a jelentés egy alkalommal mind a két házban, tehát a felső házban is fölolvastassák és előterjesztessék. Azt hiszem, csak a tárgy siettetése tette azt, hogy ez úttal a törvényes szokás mellőztetett, és az alól kivétel történt, melynek fentartását azonban a jövendőben óhajtanám. Midőn pedig a dolog főérdemére nézve a hozzájárulást egy perczig sem vélem részünkről visszatartandónak, hogy a királyi hitlevél fogalmazásával megbízott országos választmánymunkálkodását akadálytalanul folytathassa, fölkérem a mélt. főrendeket, hogy ezen ügyben azonnal határozatot hozni, és azt a képviselő házzal nyomban közölni méltóztassanak. (Átalános helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki a tárgyhoz szólani? (Elfogadjuk!) Azok tehát, kik hozzájárulnak Cziráky János gr. főkamarás ő méltósága indítványához, hogyt.i. a képviselőház által velünk közlött és az országos választmánynak zsinórmértékül szolgálandó utasitást elfogadjuk, méltóztassanak ezt fölállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek egyhangú szavazatukkal hozzájárulnak a képviselőháznak velünk közlött üzenetéhez. Erre nézve a jegyzőkönyvet méltóztassék nyomban elelkésziteni: azt Apor Sárdor b. úr fogja a képviselőházhoz átvinni. Ezalatt pedig a jegyzőkönyvet ifj. Majthényi László b. fogja vezetni a többi napirenden lévő tárgyakra nézve. Apor Sándor b. jegyző (olvassa a mai ülés eddig terjedő jegyzökönyvét.) Elnök: Nincs észrevétel? (Elfogadjuk!) Tehát hitelesíttetik. Következik a napi renden levő tárgyak közül a nádori méltóság iránti törvényjavaslat. Majthényi László b. jegyző (olvassa a képviselőház CXXX. illése jegyzökönyvének kivonatát, és a nádor, mint kir. helytartó jogkörének móclositásáról szóló törvényjavaslatot.) Sztáray Antal gr. jegyző: Lipthay Béla b. Baranyamegye főispánja! Lipthay Béla b.: Nagym. elnök ! mélt. főrendek ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyike azoknak, melyek sajnálattal emlékeztetnek vissza arra, miszerint a 48-dik törvényekben, melyek alkotmányunknak a kor szelleméhez való átalakítása következtében, oly bölcs, oly messzeható intézkedéseket tettek, ott, hol az ősi intézményeket ezekkel öszhangzásba kellett volna hozni, talán némi hiányok maradtak fen. Épen ezen hiányok következése az, hogy ime mostan azon ősi jogunkkal nem j élhetünk, mely szerint a nádorispáni hivatal mind! járt most rögtön betöltethessék. Tudjuk, mennyire ragaszkodtunk ezen joI gunkhoz minden időben, és e tekintetben a történet számos példáira hivatkozhatom, de csak azon példát említem, melyre nmgú főkamarás Cziráky I János gr. úr épen most hivatkozott, s melyre vo! natkozólag épen azt a jelen viszonyokhoz a leghátsón! óbbnak találtam: értem azt, midőn Rudolf j császár lemondása következtében annak testvére Mátyás király vette át a kormányzatot. Tudjuk, | hogy ekkor a rendeknek első nyilatkozata, első j kivánata az volt, hogy az ekkor 45 évig üresedésj ben levő nádori hivatal betöltessék. És ez csak! ugyan a koronázás utáni másod nap be is töltetett. Most is tehát bizonyosan ily eljárást követnénk, ha nem volnának indokolt okaink, melyeknek köI vetkeztében azt most egyszerre életbe léptetni nem lehet. Azt, hogy a nádori hivatalhoz való ragaszkodásunk indokolva van, bizonyítja azon állás, melyet e hivatal képviselői ez országban mindig elfoglaltak, melynek következtében oly gyakran i voltak képesek hazafiúi bölcseséget tanúsítani. ErI tem azt, midőn a fejedelem és a rendek közti közI benjárási tisztet oly bölcseséggel és hathatósan i teljesítették; értem azt, midőn mind a harczban, j mind a békében vezérlő szerepöknél fogva a haza : dicsőségének előmozdítására oly igen sokat tettek* i végre érteni azt, midőn, mint ő felségének helytar| tói, mintegy egyedüli látható képviselői voltak a I királyi malasztnak. Ezek után, megvallom, hogy vigasztalhatati lan volnék, ha egészen le kellene mondani a náI dorválasztásjogáról. De hiszen, ha jól fogom föl, itt nincs is arról I szó, hogy a nádori hivatal többé be ne töltessék, I sőt a törvényjavaslatban világosan ki van mondva, S hogy mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre j törvény által a felelős kormányzat elvével megegyezőleg törvény által szabályozva nem lesz, a nádorválasztás elhalasztatik. Itt tehát csak halasztásról van szó. A kérdés már most az, hogy, a kormányzat megáll apított elveinél fogva, valósággal szükséges-e ezen elhalasztás ? Nem akarok én ennek bővebb fejtegetésébe | bocsátkozni, s azt hiszem, elég, ha csak azt emlij tem föl, mi e házon kívül a nádori hivatal rögtöni | betöltése mellett legfőbb nyomatékának nyiivá| níttatott. Értem a nádornak azon kiváltságos jo! gát, mely szerintő a kiskorú fejedelemnek gyámja. [ Fölemlíttetett ez azon eshetőség tekintetéből — melytől a gondviselés szent végzete óvjon meg bennünket — hogy tudniillik azon eshetőség te30*
