Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-32

174 XXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Id. Vay Miklós b.: Nmélt. elnök! mélt. főrendek ! Nem hiszem, hogy legyen valaki közöttünk, ki ne érezze, hogy visszanyert alkotmányos életünknek ez órában lépünk először gyakorlati terére. Eddig holt betű volt még minden vívmányunk. Csak ma adja az országgyűlés első tényleges jelét alkotmányos létezhetésének. És min kezdi a mélt. főrendi tábla, min kezdi a képviselőház ezt? Kezdi azon, hogy legfontosabb alkotmányos jogát kívánja érvényesíteni, és pedig oly mérvben, mint azzal a nemzet tán soha, legalább igen régen nem élt. Igenis, él az adót megajánló, létét biztosító szabadságával. Midőn pedig e jogát gyakorolja, akkor mutatja meg azt, hogy valósággal fölvergődött oda, hová oly régen vágyott s törekedett. Egy daczos „nem" szava: s halomra dőlnek nem csak kormánya bármily üdvöseknek mutatkozó törekvései, nem csak fölakad az összes állam gtvpezete, de alapjában reng meg annak egyeteme. Mig ellenben egy jól átgondolt ,,igen"-je jótékony szellő gyanánt indítja meg oly régóta zátonyon hevert alkotmányos hajónkat. (Tetszés.) Igaz, hogy nem egész terjedelmében élhet még ma érintett jogával az országgyűlés, de él azzal mégis a lehetőség vonaláig. Nem tagadom azt se, hogy némileg a kényszerűség visz bennünket oda, s a körülmények szorítanak, hogy ezen határozathoz járuljunk: de nem akarom ezt taglalni, mert maga az igen tisztelt minisztérium is bevallja ezen helyzetet. Nem is vaktában, nem meggondolatlanul teszszük azt, midőn alkotmányos formákhoz ragaszkodva, a felelős minisztériumnak, hogy tígy mondjam, bizalmi szavazatot s fölhatalmazást adunk bizonyos időre, kimondván egyúttal, a mit különben maga a minisztérium is fölajánl : hogy nem csak a multakra nézve fog számadást előterjeszteni, hanem jövőre rendes költségvetést várunk. Ha még ehhez hozzáveszsziik az adórendszer tökéletlenségét, mely nem csak kijavítást, hanem teljes átdolgozást kivan ; és ha tekintetbe veszszük azt. hogy az ország minden szegletében megértik, hogy most már nem azon régi időben élünk, midőn az adóperczeptor forsponton végig vonult a megyében és szedte a domestikát és bellikát, még pedig akkor nem is tőlünk, hanem az úgynevezett misera plebs eontribuens-től; ha, mondom, most már úgy állván a dolgok, és a helyzetet egy tollvonással megváltoztatni lehetetlen: akkor leghelyesebb, ha ezen tiz hónap alatt a minisztérium erélyében és alkotmányos érzületében megnyugszunk. (Közhelyeslés.) Mélt. főrendek! a képviselőház e tekintetben szép, nemes példát adott, midőn majdnem átalánosan szavazta meg a közterhek iránti határozatot; és én részemről méltányolván az ügy ezen állását, és mindazon alaposan kifejtett fontos okokat, melyeket a képviselőház velünk közlött határozatából épen most megértettünk, örömest járulok annak elfogadásához. (Helyeslés.) Van egy deák közmondás, mely azt tartja: „qui cito dat, bis dat

ft ; s ez annyival inkább igaz, hogy ha azt, a mit a létező körülmények között a haza, a trón, az összes állam iránti szabadakaratú ! kötelességből tenni óhajtunk, egyhangúlag, egyező akarattal teszszük, kettős becset nyújt a magunk elhatározásának; és azt hiszem, hogy méltóbban TÍ em inaugurálhatjuk uj életre ébredt alkotmányunkat , mint ha az előttünk fekvő határozatot egy szívvel, egy lélekkel elfogadjuk. (Átalános helyeslés.) Mélt. főrendek! 1861-ben épen ez vala azon kérdés, mely miatt a már jobbra fordult ügyek dugába dőltek: legyen 1867-ben ama kérdés alkalom és időszerű bölcs megoldása elleneinket örökre elnémító első tette az azok fölött diadalmaskodott, jogait teljesen visszanyert országgyűlésnek; és adjunk példát arra, hogy midőn nemzetünk ősi jogai birtokában van, ezen visszanyert javaknak megtartásaért áldozni tud ép úgy, mint jogaiból föladni soha semmit nem fog. (Átalános helyeslés). így fogom én föl, mélt. főrendek, a dolgok jelen állását: s azért a részletekbe bele nem bocsátkozva , miután a képviselőház határozata szóról szóra viszhangoztatja a minisztérium javaslatát, és a magyar főrendek hazafi tettekben s loyalitásban magokat túlszárnyaltatni soha nem eng'edik : azt hiszem, nincs egyéb hátra részünkről, mint hogy a határozathoz átalános beleegyezésünket teljes készséggel kimondjuk. (A főrendek átalános fölállással és éljenzéssel az indítványhoz járidnak.) Elnök: A mélt. főrendek a képviselőház határozatát átalánosságban egyhangúlag elfogadják. Következik szakaszonkinti tárgyalása. Ifj. Ráday Gedeon gr. helyettes jegyző (olvassa az adó iránti miniszteri javaslatot, s annak minden egyes pontja elfog adtatik.) Elnök: A képviselőháznak most fölolvasott határozata a közterheket tárgyazó miniszteri határozatijavaslatról közértelemmel elfogadtatik és ezen határozat ez által mind lényegileg, mind pedig a részletekre nézve itt is határozat erejére emeltetvén, elfogadottnak njdlvánittatik. A jegyzőkönyv tehát e szellemben fog szerkesztetni, és e szerkesztés után annak idején meghitelesittetvén, a képviselőháznak e határozat át fog küldetni. A napi renden levő második tárgy a párisi világkiállításra a Magyar Nemzeti Múzeumból kiküldendő tárgyakra vonatkozó határozata a képviselőháznak. Ifj. Ráday Gedeon gr. helyettes jegyző (olvassa a képviselőház határozatát.) Majthényi László b.: Kegyelmes uram, mélt. főrendek! Lehetetlen, hogy mindnyájunk-