Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-3

III. ülés 1861. ápril 16-án. 11 látom gr. Zichy Károly úr nézetet gr. Cziráky ur előadása által megczáfolva; mivel az elmozdítlatás csupán felelős miniszteri ellenjegyzéssel ellátott felsőbb rendelet, vagy Ítélőszék által történhetik. Báró Prónay Gábor : E tárgy annyira ki van merítve, hogy valóban idővesztegetés volna, hozzá részletesen szólani. A mi a m. főrendek megjelenését illeti, azt tartom, hogy arra születésénél fogva mindeniknek joga van, és a meghivás, melyre Ö Felsége köteles, csak ezen jognak következménnyé; a mint azt gróf Erdődy Sándor ur helyesen megjegyezte. A második pontra nézve megvallom, hogy abban némi anomáliát látok; mert nem tudok magamnak főispánt képzelni, ki az országgyűlésen megye nélkül megjelenjék, valamint azt sem birom felfogni, hogy egy megyének egyszerre két főispánja legyen, — és igy gróf Zichy Károlylyal ereszben kezet nem fogok. Miután pedig minden főrendi tagot megillett azon jog, hogy születésénél fogva a nmsgu főrendi táblán megjelenhessek, tehát meghivatás nélkül is jogában áll, egyszersmind itt felszólalni. Erre példák is vannak . . . Én jól emlékszem, hogy dicső emlékezetű Wesselényi Miklós meghivás nélkül jelent meg az országgyűlésen, és ott fel is szólalt, és csak nostliminio hivatott meg. Felolvastatik Gozsdu Manó főispán és jegyző által az igazoló bizottmány jelentésének második része. Gr. Cebrián Ferencz : En azt gondoltam, hogy azoknak névsora, kik magukat nem igazolták, föl fog olvastatni; de midőn látom, hogy ez nem történik, az én nevein pedig azok sorában van, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy elmaradásom ideiglenes akadályok miatt történt, azért kérem nevemet azon névsorból kitöröltetni. Báró Wenkheim Béla békési főispán : Az igazoló bizottmány állandóan fog működni, és ahozképest fog intézkedni, hogy azoknak nevei, kik magukat nála időről időre bejelenteni fogják, a névsorozatba fölvétessenek, s igy mindenki megteheti a kellő lépéseket (helyes). Elnök : Egyéb észrevétele nincs a nmsgu főrendeknek az igazoló bizottmány jelentésére? (Átalános fölkiáltás : Nincs!) Miután ez helybenhagyatik, napirenden volnának a nm. főrendeknek a múlt gyűlésen tett kijelentéseikre nézve azon rendszabályok, melyek a felsőháznak belrendét tárgyazzák. Gróf Barkóczy János kir. főudvarmester : Miután ezen tárgy már a múltkor napirendre volt kitűzve, ugy hiszem, ma hozzá szólhatunk. 1848-ban ugyanis ezen felsőház ideiglenes rendszabályokat adott ki, melyek mai napig sincsenek törvényesítve, s igy semmi törvénytelenség sem volna e tárgyban indítvánnyal föllépni. Miután a háznak kötelessége, midőn magát constituálta, belső rendezése fölött tanácskozni, és szabályokat hozni, ereszben ennek törvényessége kétségbe nem vonható. Különben is ezen ideiglenesség természete magával hozza, az átvizsgálás szükségességét. De ezen rendszabályok igen hosszasak; 60 §-ból állanak; és a mint én a más országbeli rendszabályokkal combináltam; a mieinknél a német és franczia példák szerint indultak ki. Azt tartom, hogy ereszben jobb volna, ha servilis majmolás nélkül az angol példát követnők, hol a felsőház rendszabályai végtelen rövidek, szabatosak és minden tekintetben legjobbak. Miért? Azért, mert egyrészről az ősi szokások és gyakorlatok igen szigorúan meg vannak abban tartva, — adná Isten, hogy mi is az angol példát követnők ereszben; a másik ok pedig az, hogy a parliamcntaris discussionak legteljesebb szabadsága seholsem áll fenn annyira, mint Angliában, s ez ismét oly valami, a mire törekednünk kell. Bátor volnék ajánlani, hogy egy választmány küldessék ki, melynek teljes szabadságában álljon tervet dolgozni ki, s azt ide felterjeszteni. E választmánynak más utasítás ne adassék, mint az, hogy egyrészről a régi magyar alkotmányos szokásokat tekintetbevevén, másrészről a mostani idők, kivánatait is kielégítse, az angol parliamcntaris szabályok azon üdvös oldalának szem előtt tartása mellett hogy a parliamentáris discussioknak, legteljesebb szabadságát megőrizze. Ha tehát a ház helybenhagyná inditványomat, bátor volnék neveket felolvasni ezen választmány megalakítására : Báró Wenkheim Béla békési, Ragályi tornai, Radvánszky zólyomi főispánok, grőf Zichy Károly, ki legjobban tudja a régi országgyűlési szokásokat (helyes) gróf Teleki Domokos és gróf Szapáry Antal urakat. Gróf Teleki Domokos : Én azokat, miket ü excellentiája mondott, helyeslem és pártolom. De miután oly indítvány került napirendre, mely a ház integritásával szoros összeköttetésben van; azt tartom, hogy ezen szabályoknak megvitatásába és megváltoztatásába nem ereszkedhetünk; és ezen indítványt akkorra halasztanám, midőn a főrendek az ország és ház integritását tárgyazó kérdésekre fognak átmenni. Én azt tartom, hogy ezen szabályok mellett igen jól megférhetünk ; annyival is inkább, mivel e házunk Isten jóvoltából több század óta létezik. Hagyományos szabályaink vannak, melyeket követve megállhatunk. Én az indítvány támogatására felhozottakat ugyan pártolom és ö nagyméltóságával csupán az időt illetőleg nem foghatok kezet. Gróf Barkóczy János főudvarmester: Az igazoló bizottmány beadta véleményét; ezt helyben hagyták a méltóságos főrendek. A házszabályok megvizsgálására nézve tett inditványom közjogi kérdést nem foglal magában, s abban az ország integritásának kérdése nem fordul elő, s igy nem látom át, hogy mi nehézség van abban, ha a ház magát belsőleg elrendezi. Gróf Zichy Nep. János: Én elvben az előttem szóló nagyméltóságú fórendü taggal egészen egy véleményben vagyok, és azt gondolom, hogy elvileg szükséges volna kijelenteni, hogy azon szabályok ma már czélszerüen meg nem állhatnak; mint ime az azokon álló felirat — hogy ideiglenesek — is mutatja. De 3*