Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-8

VIII. ülés 1861. június 20-án. 139 föfeladatát képzi. Egyébiránt igen tudom méltányolni azon indokokat, melyek a in. főrendeket arrabirták, hogy harmadfél hónapi vita után ragadják meg az első alkalmat, mely e hongyülés nyilatkozatának Ö Fel­sége elé juttatását lehetővé teszi, és ép azért, mert ez első lépés siettetése a fennforgó körülmények között átalános kívánalma e háznak, annak megtételét, bár a felirás jelen szerkezetében tökéletesen egyet nem értek, részemről sem ellenzem. (Helyes.) Elnök : Egy indítvány van, mely a ház asziálára írásban letétetett, az gr. Cziráky János Fehér­megye érdemes főispánjának indítványa. E szerint ugy vélem, hogy miután elleninditvány, legalább irott elleninditvány e ház asztalára nem tétetett, az eddigi nyilatkozatok között pedig csak kevesen voltak, kik­nek attóli eltérése abban állott, hogy ők nem akarnak szavazni gr. Cziráky János úr indítványára : most méltóztassanak a m. főrendek e tekintetben határozni, hogy szükségesnek tartják-e az átalános kérdés iránti szavazást vagy nem. (Közfelkiáltás : nem szükséges.) Miután tehát, mint látom, oly nagy többség­gel méltóztatnak kinyilatkoztatni a m. főrendek hogy nem kívánják a szavazást : kimondhatom a végzést, hogy a mélt. főrendek nyilvános többsége a képviselőház által velünk közlött felirat mellett nyilatkozott, (Helyes.) — Gróf Cziráky János indítványa még egyszer föl fog olvastatni. Ennek következtében felolvastatott az indítvány, melyekkép szól : „Indítványozom az előttünk fekvő fölirási javaslatnak egész terjedelmében — mind lényegében, mind szerkezetében változatlan — elfogadását, és elfogadás esetében a t. képviselőházat tisztelettel hozzá­járulásunk felől azon megkereséssel tudósítani, hogy a „miként" és a mód iránt, melynek nyomár, ezen fölirás a maga illetőségéhez juttassák, a mindkét ház közötti törvényesés hagyományos viszonyokon nyugvó bölcs és nagybecsű nézeteiket velünk viszont közölni, és e tekintetben egyesített hazafiúi erővel a közös czél elérhetését eszközölni szíveskedjenek." Gróf Zichy Nándor : A szónokok sorában én is fel lévén jegyezve, elállottam a szótól, de mint e ház tagja nem kívánom, hogy a tanácskozás oly kijelentéssel rekesztessék be, mely végzésünkre azon bélye­get nyomná — mintha nem belső meggyőződésből járulnánk a képviselőház feliratához, s mintha abban olyat is látnánk, mi törvényes fogalmainkkal ellenkezésben is van. Engedelmet kérek, hogy erre nézve rövid szavakban meggyőződésemet kifejezhessem. Én a feliratra azért szavazok teljes megnyugvással, mi­vel jóllehet kívántam volna benne mind a megszólítást és királyi czimet oly alakban és szavakban megtar­tani, mint az az eredeti indítványban foglaltatott, mind pedig a trónról! lemondásra nézve azon kifejezése­ket fenntartani, melyek a remek eredeti indítványban fogalmazva voltak; mégis ugy hiszem, hogy ezen két változás által a jogi fogalmak a feliratban sértve nincsenek. Meggyőződésem ugyan az, miszerint abban áll sérelmeink kiindulási pontja, forrása: fejedelmi jogok nak nem kellő alakban váló átruházása, minthogy a törvényesség, és az alkotmányunkban gyökerező mo­narchicus rend az, min Magyarország alkotmánya leginkább sarkallik s melyhez rendületlen ragaszko­dással van mind az, ki törvényeinkhez és őseinktől öröklött alkotmányhoz hűséggel ragaszkodik. Azonban a felséges czim mint minden uralkodónak illetékes czime, nem megtagadó, hanem mindent magába foglaló czimnek tekinthető. Továbbá, ha nem fejeztetnének is ki a trónróli lemondásra vonatkozó pontban azon szavak, me­lyek az eredeti felirat három kihagyott pontjában foglalva vannak, már ezen feliratnak Ö Felségéhez való felterjesztése magában foglalja mind azt, mit azon három pont magában foglalhatott volna, minthogy az országnak törvényes képviselete, t. i. az alsó- és felsőház a törvényes térre lépett és abban leli eljárásának legnagyobb erejét és biztositékát, s igy egyedül csak ahoz intézheti szavait, kit a sanctio pragmatira által kijelelt uralkodóház tagjai közöl az uralkodás törvényesen legközelebb megillethet; — ezen tettünk által tehát mind Ö Felsége V. Ferdinánd, mind pedig Ferencz Károly Ő fensége trónróli lemondását tettlegesen elismerjük, s azon törvényes óvásunkat fenntartjuk az utóbbi tárgyalásra, melyet a törvények sérthetetlensége érdekében szükségesnek tartunk; ugy hiszem tehát, a felsőház nem sérti meg a törvényt; nem cselekszik legtisztább meggyőződése ellen, midőn a képviselőház által felterjesz­tett felirati javaslatot a maga egész épségében elfogadja, és ezáltal constatirozza, miszerint egyedüli s leg­drágább kiváltságos jogával arra élt, hogy az országban létező befolyását az ország alapjogainak védel­mére kifejtse. Elnök : Ez nem kérdés többé a jelen pillanatban, mert miután az elfogadásra nézve a nagy több­ség már nyilatkozott, ez többé tanácskozás tárgya nem lehet, a tanácskozás tárgya egyedül csak a kivitel módja lehet, hogy t. i. mikép fog teljesíttetni az, mit Gr. Cziráky János mint indítványozó előadott. (Helyes.) Gr. Cziráky János, fehérmegyei főispán: A ház szabályai fölmentenek azon kötelesség alól, mely­nél fogva különben mint indítványozó fel volnék hiva indítványom mellett utolsó szót emelni, miután az a mélt. felsőház elfogadásával találkozott,legalább lényegében. Erinek következtében bátor vagyok egyedül azt fölemlíteni, hogy a mélt. felsőház jegyzőjének könnyebbségére indítványomat néhány sorral följegy­zendőnek véltem, hogy t. i. ily szellemben, nem ragaszkodva szorosan egyes szavakhoz, szerkesztessék a viszonválasz, mely a képviselőházhoz intéztetik, és a mélt. felsőház részéről a felirat elfogadását magában foglalja. (Felkiáltások : szóval történjék az izenet.) Ha szóval történik az izenet, és ebbeli feljegyzésemet jóvá méltóztatnak hagyni, akkor is szővétnekül szolgálhat az a jegyző urnak. Ha pedig írásban történik az izenet, akkor mindenesetre fölkérnök a jegyző urat, hogy jegyzeteimet írásba átönteni méltóztassék. Gróf Pálffy József : Én kívánom, hogy írásba foglaltassák a határozat, mert az ember néha más­35"

Next

/
Oldalképek
Tartalom