Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-274
306 274. szám. órákban legfeljebb három órán át zár vat art ásat szabad elrendelni, mert az énnél hosszabb zárvatartás hátrányos volna. Viszont megállapítja a bekezdés azt is, hogy a zárvatartás idejének a déli 12 óra és a délután i óra közötti napszakba kell esnie. Ilyen hosszú időközt azért állapít meg a törvényjavaslat, hogy ebben a vonatkozásban is teljesen alkalmazkodjék a szabályozás a fennforgó szükségletekhez, így a hetivásárok alkalmából a legtöbb helyen szükséges lehet az, hogy a déli zárvatartás a hetivásárok napján későbbi időszakba essék, tehát esetleg délután két órát ót négy óráig terjedően állapíttassék meg. Nem látszott indokoltnak, hogy a déli zárvatartás időtartamát a törvény állapítsa meg. Egyes helyeken hosszabb, más helyeken rövidebb déli zárvatartási idő megállapítása lehet kívánatos, aszerint, hogy reggel az általános szabályként megállapítottnál korábbi üzletnyitás és későbbi üzletzárás látszik e kívánatosnak. A (3) bekezdés lehetővé teszi azt, hogy a már említett hatóságok naptári évenkint legfeljebb harminc napon a déli üzletzárVatartás alól felmentést adhassanak. Ez a rendelkezés annyit jelent, hogy az ilyen napokon a korábbi üzletnyitás és a későbbi üzletzárás időpontjának érintése nélkül lehet mellőzni a déli zárvatartást. A rendelkezés azért szükséges, hogy azokon a napokon, amelyek különböző okokból igen forgalmasak (üyenek az országos vásárok napjai, a leltári és idény végi kiárusítások engedélyezett napjai és karácsony ünnepét megelőző napok, stb.) a déli órák is felhasználhatók legyenek. A hetivásárok alkalmából, mint már említést nyert, nem szükséges a déli üzletzárvatartás alól felmentést adni, mert a zárvatartási idő oly napszakban állapítható meg, amikor a hetivásárral kapcsolatos nagyobb forgalom már teljesen megszűnt. > A szakasz (4) bekezdése a gyakorlati szempontoknak megfelelően lehetővé teszi, hogy az üzletnyítási és üzletzárási időpont az érdekelt üzlettulajdonosok többségének kívánságához képest a jelentkező különleges követelményeknek megfelelően is megállapítható legyen. Egyebek között lehetővé teszi azt is, hogy egyes üzletágakhoz tartozó üzletek tekintetében legalább az évnek néhány nyári hónapjában a szombati napokon a déli, illetőleg kora délutáni órákba eső záróra legyen megállapítható és ezzel az üzlettulajdonosoknak és személyzetüknek megfelelő hétvégi pihenő legyen biztosítható. A 3. §-hoz. A szakasz a pályaudvarok, gyógyhelyek és üdülőhelyek területén lévő nyilt árusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontja megállapítását a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter feladatává teszi, azzal a korlátozással, hogy az említett üzletek nyitvatartásának időtartama nem lehet hosszabb az egyéb üzletekre megállapított nyitvatartási időtartamánál. Ez a rendelkezés azért szükséges, hogy a szabályozás a pályaudvarokon, gyógyhelyeken és üdülőhelyeken jelentkező különleges követelményeknek megfelelő lehessen, mert az említett helyeken szükséges lehet egyebek között a nyilt árusítási üzleteknek az általános zárórán túl eső időben való nyitvatartása. A 4. §-hoz. A szakasz aziránt rendelkezik, hogy a nyüt árusítási üzletekben kötelező zárvatartásuk ideje alatt, a zárórát követő tizenöt percen túl az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni nem szabad. A szakasz egyúttal felsorolja azokat a kivételes eseteket, amelyekben az üzleti alkalmazottak foglalkoztatása az elkerülhetetlenül szükséges mértékben az üzlet kötelező zárva tartásának ideje alatt is meg van engedve. Az 5. §-hoz. A szakasz szerint a kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések nyitására, déli zárva tartására és esti zárórájára azok a rendelkezések érvényesek, amelyek a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert árusító üzletekre vonatkoznak. Ez a rendelkezés kizárja azt, hogy a kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések az élelmiszert árusító üzletek záróráján túl is
