Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-269
269. szám. 283 országos választmányban csak aránytalanul kis tagszámmal nyert képviseletet, jóllehet keresztény tagjainak száma is körülbelül ugyanannyi volt, mint a többi kamarák keresztény tagjainak száma összesen. Ma, amikor az 1938 : XV., illetve 1939 : IV. törvénycikk rendelkezései a zsidók kamarai tagságát korlátok közé szorították, a jelen törvénytervezet 4. §-a pedig a választásra jogosultság tekintetében további megszorításokat tartalmaz, nem áll fönn többé aggodalom abban a tekintetben, hogy a kamarai önkormányzatban esetleg a zsidó tagok álláspontja fog érvényesülni és így indokoltnak mutatkozik a kerületi kamaráknak az országos választmányban való képviseleti arányát — a budapesti kamarára tekintettel — az eddiginél előnyösebbre változtatni. A tervezett módosítás mellett pl. a budapesti kerületi kamara (taglétszám : 5Ö50) az ország többi kamarája (taglétszám : 12.858) mellett az országos választmányban az alábbi képviselethez jutna ; Budapesti kamara : Többi 12 kamara,: elnök 1 elnök 12 főtitkár 1 titkár 12 választott tag 22 választott tag 24 összesen 24 összesen 48 Minthogy pedig az 1936 :1.'t.-e. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében az országos kamara elnökét, alelnökét, titkárát, pénztárosát és ellenőrét a kamara székhelyén lakó tagok közül választják, ezek a tisztikari tagok, akik hivatalból tagjai az országos választmánynak, a választmányban a budapesti kamara képviseleti arányát lényegében 29 : 48-ra javítják fel. A vidéki kamarák javára mutatkozó ezt a képviseleti többletet kellőképpen indokolja az a körülmény, hogy az ország területének túlnyomó részét képviselik. A §. a továbbiakban rendezi azt a téves értelmezésen alapuló vitás kérdést, vájjon a kerületi kamara vagy pedig az országos kamara második alelnöke tagja-e az országos választmánynak. A §. erre vonatkozó rendelkezése szerint az említettek egyike sem tagja az országos választmánynak, annál kevésbbé, minthogy a kerületi kamarában az alelnök egyáltalában nem tagja a választmánynak, az országos kamarának pedig nem is lehet több alelnöke. A 3. §-hoz. Az orvosi kamarák választás alá eső szervei megbízatásának tartamát az 1936: 1. törvénycikk az ügyvédi és mérnöki kamarákhoz hasonlóan három évben szabta meg. Abban a tekintetben, hogy a kamarai szervek megbízatása három vagy öt évre szóljon, az állásfoglalás a törvény alkotásakor sem volt egyöntetű. Ervek hozhatók ugyanis amellett fel, hogy a megbízatás rövidebb időre szóljon, viszont amellett is felhozhatók indokok, hogy a megbízatás hosszabb tartamú legyen. így különösen az szól a három éves megbízatás mellett, hogy a kamarai tagoknak a vezetéssel és ügyintézéssel szemben táplált véleménye így gyakrabban jut kifejezésre, a vezetők viszont — rövidebb időközökben lévén a választás esélyeinek kitéve — nagyobb súlyt helyeznek a bizalom ki érdemelésére. Az öt éves megbízatás mellett legdöntőbb érv az, hogy a vezetés egyöntetűsége és tervszerűsége ekként jobban biztosítható. A jelenlegi viszonyok között a hosszabb tartamú megbízatás mellett még az is fölhozható, hogy az orvosi kar tagjait a lehetőséghez képest távol kell tartani a sokszor' kiélezett, nem is annyira az orvosi rend érdekében álló személyes jellegű választási mozgalmaktól. A jelen §. első bekezdése erre tekintettel a megbízatás tartamát öt évre emeli fel. 36*
