Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-269

582 269. szám. kamarák, valamint a kassai orvosi kamara kivételével az 1940. év végén működő kilenc orvosi kamara tagjai közül háromban, mégpedig az érsekújvári (35*9%), a budapesti (34*4%) és a miskolci (30'3%) orvosi kamarákban a zsidó tagok száma az összes kamarai tagok számának harminc százalékát meghaladja. A fent megjelölt orvosi kamaráknál az 1939 : IV. törvénycikk értelmében a zsidónak tekintendő és a nem zsidó orvosok megoszlását az 1940. év végi állapot szerint az alábbi tájékoztató összeállítás tünteti fel : Orvosi kamara székhelye : Orvosok száma : Ebből zsidó : , % 1. Budapest 4862 1674 34*4 2. Debrecen '.' 886 239 27 3. Érsekújvár 410 147 35'9 4. Kecskemét 1125 269 24 5. Miskolc 603 183 30'3 6. Pécs 783 156 20 7. Szeged 916 220 24 8. Székesfehérvár 544 133" 24*4 9. Szombathely 552 128 23*2 Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a zsidó orvosoknak a kamarai életben való szerepköre a keresztény szellemű önkormányzat szempontjából mindezideig nem alakult kielégítően és így az 1939 : IV. törvénycikk célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a zsidó tagok választási jogának korlátozására szükség van. Az előbbiekben ismertetett megfontolásokból szükségszerűen következik, hogy a zsidó orvosok önkormányzati működését korlátozó rendelkezések hatályát ki kell terjeszteni azokra a zsidókra is, akiket az 1939 : IV. t.-c. 2. §-a mentesít a zsidókra vonatkozó bizonyos korlátozások alól. Az ismertetett megfontolások alapján szükséges rendelkezések* az orvosi rendtartás körébe tartozó jogszabályok módosítása, illetőleg kiegészítése útján valósíthatók meg. Ezt az alkalmat célszerűen fel lehet használni "az orvosi rendtartás megalkotása óta szerzett tapasztalatok alapján felmerült egyes kérdések szabályozására, valamint az 1936 :

1. törvénycikk egyes rendelkezéseivel kapcsolatban tapasztalt értelmezési nehézségek megszüntetésére. Ezeknek a rendelkezéseknek magyarázatát a részletes indokolás vonatkozó részei tartalmazzák. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az 1936 :

1. törvénycikk alkotásakor gondoskodás történt arra nézve, hogy a nagyobb taglétszámú kamarákban a tisztikar tagjai sorában az alelnökön kívül még egy második alelnök és a titkár mellett főtitkár is választható legyen. Az időközben szerzett gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy különösen a budapesti kerületi kamarában az ügyészi tennivalókat egy személy megfelelően ellátni nem képes és így lehetőséget kell biztosítani arra nézve, hogy a nagyobb, ezren felüli taglétszámú kamarák egy második ügyészt is választhassanak. A jelen §. ily értelemben rendelkezik. A 2. §-hoz. Az 1936 :

1. törvénycikk alkotásakor az országban gyakorlatra jogosított orvosok száma összesen 9578 volt, akik közül zsidó volt 3168. Az önkormányzati életben a keresztény és nemzeti szellemet a legjobban az országos választmány Összetétele útján lehetett akként biztosítani, hogy a kerületi kamaráknak abban való képviselete nem a tagok számaránya alapján, hanem attól függetlenül történjék. Ezért a legtöbb zsidó tagot magában egyesítő budapesti kamara az