Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-264
264. szám. 265 viszonyítva jelentéktelen ; a javaslat ilyen jelentéktelen töredéknek tekinti az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának egyötödét meg nem haladó kisebbséget. Avégből, hogy az országgyűlésnek csak valóban komoly megnyilatkozását lehessen választási ténynek tekinteni, a §. az ülés lefolyásának bizonyos ünnepélyes rendjét kívánja meg s ehhez képest megszabja, hogy az együttes ülés megnyittassék, az ülés határozatképessége megállapíttassék és ha a kormányzó ajánlási jogával élt, a kormányzói kézirat felolvastassák. A 6. §-hoz. Ez a §. a választás utáni eljárást szabályozza. Minthogy a fent, az 1. §-nál kifejtettek szerint a kormányzóhelyettesi intézmény csak úgy illeszthető bele államéletünkbe, ha a kormányzó és a kormányzóhelyettes között a legteljesebb egyetértés fennállása biztosíttatik, természetesen nem lehet szó arról, hogy olyan személy lehessen kormányzóhelyettes, akivel a kormányzó nem kíván együttműködni. Épen ezért a kormányzóhelyettest választó együttes ülésnek kormányzóhelyettest választó határozata csak akkor lehet hatályos, ha a kormányzó a választást megerősítette. A megerősítés megtagadására vonatkozó jognak főként abban az esetben lehet gyakorlati jelentősége, amikor a kormányzó az ajánlási jogával nem él és így a személy kiválasztása tekintetében előzetesen befolyást nem gyakorol. Ahhoz, hogy a kormányzóhelyettes tisztét gyakorolhassa, a kormányzói megerősítésen felül még a kormányzóhelyettesi eskü letétele, a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybeiktatása és az erről szóló törvény kihirdetése is szükséges. Ezek a rendelkezések nemcsak a kormányzóhelyettesválasztás ünnepélyességét emelik, hanem egyúttal a kormányzóhelyettesi tiszt alkotmányos gyakorlásának a biztosítékai is. A kormányzóhelyettes esküjének szövegét a javaslat az 1920 : I. t.-c. 18. §-ának megfelelően állapítja meg azokkal az eltérésekkel, amelyek a két helyzet különbözőségéből önként folynak. Különösen kiemelendő, hogy a kormányzóhelyettes a kormányzó iránti hűségre is esküvel megerősített fogadalmat tesz. A jelen §. szerint a kormányzóhelyettesnek az esküt lehetőleg még a kormányzóhelyettest választó együttes ülésen, tehát a választás napján és lehetőleg a kormányzó jelenlétében kell letennie. Az az együttes ülés, amelyen a kormányzőhelyettes az esküt leteszi, bizottsági tárgyalás és vita nélkül nyomban határoz a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybe iktatása felől is. A 7. §-hoz. Ez a §. megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a kormányzóhelyettes a kormányzót a kormányzói hatalom gyakorlásában helyettesíti. A helyettesítésre akkor kerül sor, ha a kormányzót tisztének személyes ellátásában távollét, betegség vagy más ok akadályozza, továbbá ha a kormányzói tiszt megüresedik, ez utóbbi esetben addig, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi. A kormányzóhelyettes jogkörét a kormányzóhelyettesi intézmény neve és célja egymagában is meghatározza : a kormányzóhelyettes a kormányzót helyettesíti, tehát a kormányzói hatalomban foglalt minden jogot gyakorol. Ez az álláspont felel meg alkotmányunknak. Mint királyi helytartót, a nádort is a királyi hatalomban foglalt összes jogok megillették, kivéve azokat, amelyeket csakis a megkoronázott király gyakorolhat. Az 1485. évi úgynevezett nádori cikkely 10. artikulusa szerint : »Decimo : Quod Regi am Majestatem si ve in exercitu sive aliter extra Regnum agere si contingat, Palatínus ex officio debet in Regno semper esse Locumtenens et cum aliquibus penes ipsum deputandis (quorum tarnen ipse caput et superior esse debet) omnia facere et exercere, quae Rex ipse posset, ét debere potest.« Felsőházi iromány. 1939—1944. V. kötet. 34
