Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.
Irományszámok - 1939-63
63. szám. 77 és lehetőleg még 1 laboratóriumi helyiségből kell állania. A két váróhelyiséget a betegek nem szerint való elkülönítése teszi kívánatossá. Az intézetet olyan módon kell elhelyezni, hogy a bejárás a betegség természetét fel ne fedje. A nemibeteggondozó intézetben az orvosi munkát szakorvos végezze. Az orvosi segédmunkát a szükséghez képest külön egészségügyi védőnőre kell bízni, annál inkább, mert a nemibeteggondozó intézetek munkaterülete előreláthatólag kiterjedtebb lesz s így egy-egy intézetben nagyobb forgalomra kell számítani és mert a betegek kezelése is — amit az intézet működéséből kirekeszteni nem lehet —- sokkal több segédmunkát tesz szükségessé. Nemibeteggondozó intézetekre elsősorban is a nagyobb közületekben van szükség, ezért minden vármegyében, annak székhelyén, valamint azokban a megyei városokban, illetőleg községekben tervezem gondozóintézet felállítását, ahol a lakosok száma a harmincezret meghaladja. Ekként összesen mintegy 75 nemibeteggondozó intézetre lesz szükség, amelyből ezidőszerint 32 van felállítva. A nemibeteggondozó intézetek felállítása lényegesen egyszerűbb azokon a helyeken, ahol tüdőbeteggondozó intézet is működik, mert megfelelő kibővítés mellett nem kell különálló épületről gondoskodni. A nemibeteggondozó intézetnek belső és külső működési területe lesz. A belső kerületen a betegek ellátását az intézet központja, a külső területen pedig az egészségvédelmi szolgálat vagy pedig a kormanyhatóságilag ezzel megbízott orvosok fogják ellátni. A tizenötezernél nagyobb, de harmincezer lélekszámot meg nem haladó helyeken azonban nemibeteg-szakorvos alkalmazása is elrendelhető lesz. Ezenfelül ennek a javaslatnak keretén belül gondoskodni kívánok a nemibetegek elhelyezésére szolgáló kórházi ágyak szaporításáról is, hogy ekként a fertőzést leginkább továbbító személyek zárt intézeti kezelése megfelelően biztosítható legyen. Mindezek az intézkedések az ország mai anyagi teherbírásával számolnak, mindamellett a már meglévő és működő intézmények felhasználásával olyan szervezet kiépítését teszik lehetővé, amely sikerrel veheti fel a nemibetegségek elleni védekezésre irányuló küzdelmet. A másik fontos tényezője a nemibetegségek elleni küzdelemnek a gyógyítási kényszer intézményessé tétele, mert nem engedhető meg, hogy az államra és társadalomra súlyos veszélyt jelentő nemibetegségeket a népesség a szociális elemei továbbra is terjesszék. Ha a védekezés megszervezése érdekében az ország lakossága teherbíró képességének erős igénybevételével áldozatot hozunk, akkor gondoskodnunk kell arról is, hogy ennek sikerét egyes közérdekű magatartásra önként nem vállalkozó elemek ne veszélyeztessék. E téren nem mehettem el olyan messzire, mint azt számottevő orvosi részről javaslatba hozták, hogy t. i. az ú. n. »változatos nemiéletet élők« már e címen is hatósági ellenőrzés alá vonassanak, mindazonáltal a személyes szabadságot korlátozó olyan rendelkezésnek felvételét, mely szerint a kezelést elmulasztó vagy hanyagul teljesítő beteg, nemkülönben a betegségre gyanús személy hatósági ellenőrzés alá vétessék, magam is indokoltnak láttam. Eredményt elérni ugyanis fél rendszabályokkal aligha volna lehetséges. Ez a meggondolás vezetett akkor, amikor mindazokkal szemben, akik a hatóság ellenőrzését továbbra is meghiúsítani igyekszenek, kény szerkezelésbe vételt tartottam szükségesnek javaslatba hozni. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatba lefektetett elvek gyakorlati végrehajtásával sikerülni fog azt a veszedelmet is megfékezni, mely a magyarság életerejét a nemibetegségek útján fenyegeti. III. A bábaügy korszerű rendezése népesedéspolitikai szempontból elsőrendű fontosságú követelmény.
