Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-393

74 393. szám. gosulatlanul felvett összeget nem lehet jóhiszeműen felvett ellátásnak tekin­teni, és azt a nyugdíjasnak, illetőleg özvegynek esetleg járó ellátásból le kell vonni, az ellátás teljes megszünte­tése esetén pedig közadók módjára kell behajtani. (3) Ha a nyugdíjas vagy az özvegy a bejelentést elmulasztja vagy tudva valótlan adatokat jelent be, az illeté­kes miniszter annak az elsőfokú fe­gyelmi bizottságnak (bíróságnak, szerv­nek) javaslatára, amelynek illetékes­sége alá a nyugdíjas, illetőleg özve­gyeknél a férj a tényleges szolgálat­ban tartozott, az ellátásnak egészben vagy részben, időlegesen vagy véglege­sen való beszüntetését rendelheti el. A miniszter határozata ellen közigaz­gatási bírósági vagy más bírósági el­járásnak nincsen helye. (4) A jelen fejezetben foglalt rendel­kezések alkalmazásában követendő el­járást a minisztérium rendeletben álla­pítja meg. II. Fejezet. A férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozása. 6. §. (1) A jelen fejezet hatálya alá tartoznak azok a férjes nők, akik a) az államnál, b) az állammal az ellátás szempont­jából viszonosságban álló hatóságnál, intézetnél, üzemnél vagy más intéz­ménynél, c) az állam által vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosság­ban álló hatóság, testület, intézet vagy más intézmény által kezelt vagy fenn­tartott üzemnél, gazdaságnál, vállalat­nál, intézetnél vagy más intézménynél ellátásra igényt adó állásban (alkal­mazásban) tényleges szolgálatban álla­nak, tekintet nélkül arra, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint az ellátásra igényt adó legkisebb szolgá­lati idejüket betöltötték-e vagy nem. (2) A jelen fejezet hatálya alá nem tartoznak azok a férjes nők, akiknek három vagy ennél több ellátatlan gyer­mekük van. 7. §. (1) A férjes nőt nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítéssel el kell a szolgálatból bocsátani, ha a vele közös háztartásban élő férjnek az 1. §. (4) be­kezdésében meghatározott forrásokból származó keresete, nyugdíja és azzal kapcsolatos egyéb járandósága, vagy keresetének és nyugdíjának, valamint azzal kapcsolatos egyéb járandóságá­nak együttes összege az alább felsorolt összegeket meghaladja és pedig a) ha a férjnek vagy a nőnek fő­iskolai képzettsége van, az állami rend­szerű VI. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozatára megállapított fize­tés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes ösz­szegét, b) ha a férjnek vagy a nőnek közép­iskolai végzettsége vagy ezzel egyenlő értékű képzettsége van, az állami rend­szerű VII. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozatára megállapított fize­tés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes ösz­szegét, c) ha a férjnek középiskolai végzett­ségnél kisebb képzettsége van, az állami rendszerű VIII. fizetési osztály leg­magasabb fizetési fokozatára meg­állapított fizetés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes összegét. (2) Ha a férjes nőnek egy vagy két ellátatlan gyermeke van, az (1) be­kezdésben meghatározott legkisebb összegeket gyermekenkint 10%-kal emelni kell. (3) Az (1) bekezdésben említett ál­lomáshelyen azt a várost (községet) kell érteni, amelyben a férjnek kereset­forrása van. Ha a keresete több város­ban (községben) lévő forrásból szár­mazik, állomáshelynek a férj állandó lakóhelyét kell tekinteni. (4) Ha a 6. §-ban megjelölt állásban (alkalmazásban) szolgálatot teljesítő férjes nőnek a képzettségének meg­felelően az (1) és (2) bekezdésekben meg­határozott javadalmazása van és a férje ugyancsak a 6. §-ban megjelölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom