Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-393

393. szám. 73 közvetve hasznosított olyan jogosít­vány vagy engedély birtoklásából vagy gyakorlásával kapcsolatos tevékeny­ségből származik, amely jogosítvány vagy engedély adományozása, illetve megtagadása a hatóságnak szabad mér­legeléstől függő joga. 2, §. (i) Ha a nyugdíjasnak az 1. §. (4) bekezdésében meghatározott forrá­sokból származó, egy-egy hónapra eső keresete meghaladja a nyugalombahe­lyezés időpontjában betöltött állásra megállapított nyugdíjba beszámítható javadalmazás, lakáspénz és családi pót­lék együttes Összegének 50%-át, az 50%-ot meghaladó többlet erejéig a nyugdíját, a nyugdíjpótlékát, a lakás­pénzét és a családi pótlékát ideiglene­sen meg kell szüntetni. Nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak azt a javadalmazást kell tekinteni, amely­nek alapulvétele mellett kell a nyug­díjat a jelen törvény hatálybalépését követő időpontban bekövetkező nyu­galombahelyezéseknél megállapítani ; lakáspénznek és családi pótléknak pe­dig a tényleges szolgálatban álló alkal­mazottak részére járó lakáspénzt és családi pótlékot. (2) Ha azonban a keresetnek és az (1) bekezdés szerint csökkentett, vagy változatlanul megmaradó nyugdíjnak, nyugdíjpótléknak és lakáspénznek együttes összege meghaladja annak a nyugdíjnak és lakáspénznek együttes összegét, amely a negyven évi szolgálati idő után nyugalomba helyezett minisz­ternek járna, az ellátást olyan mérték­ben kell tovább csökkenteni, illetőleg csökkenteni, hogy ennek és a keresetnek együttes összege az előbb említett mi­niszteri ellátás összegét ne haladja meg. 3. §. Ha az özvegynek az 1. §. (4) bekezdésében meghatározott források­ból származó keresete van, és ha a kere­setnek egy hónapra eső összege több, mint az özvegyi nyugdíj, nyugdíjpót­lék és lakáspénz együttes összegének 50%-a, az özvegyi nyugdíj, a nyugdíj­pótlék és a lakáspénz egy hónapra eső összegéből az 50%-on felüli többletnek Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet. megfelelő részt ideiglenesen meg kell szüntetni. 4. §. (1) A 2. §-ban meghatározott intézkedéssel a nyugdíjat és a nyugdíj­pótlékot csak olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy főiskolai képzett­ségű nyugdíjasnál a nyugdíj, a nyugdíj­pótlék és a kereset együttes összege 600 pengőnél, középiskolai végzettségű nyugdíjasnál 450 pengőnél, ennél ki­sebb képzettségű nyugdíjasnál 300 pen­gőnél kevesebb ne legyen. (*) A 3. §-ban meghatározott intéz­kedéssel az özvegyi nyugdíjat és a nyugdíjpótlékot csak olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy főiskolai kép­zettségű alkalmazott özvegyénél az özvegyi nyugdíj, a nyugdíjpótlék és a kereset együttes összege 400 pengőnél, középiskolai végzettségű alkalmazott özvegyénél 300 pengőnél, ennél kisebb képzettségű alkalmazott özvegyénél 200 pengőnél kevesebb ne legyen. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben meg­határozott legkisebb összegeket 10%­kal emelni kell minden olyan gyermek után, aki az állami alkalmazottak csa­ládi pótlékára, illetőleg gyermekeik­nek nevelési járulékára vonatkozó jog­szabályokban meghatározott életkort még nem töltötte be és akit az említett jogszabályok szerint ellátatlannak kell tekinteni. 5. §. (1) A jelen fejezetben foglaltak alapján a nyugdíjnak, özvegyi nyug­díjnak, nyugdíjpótléknak, lakáspénz­nek és családi pótléknak teljes vagy részleges megszüntetése csak időleges s az említett járandóságokat újra folyó­sítani kell, amint megszűnt az az ok, amely miatt azokat egészen vagy rész­ben meg kellett szüntetni. (2) A jelen fejezet hatálya alá tar­tozó nyugdíjasok és özvegyek az 1. §. (4) bekezdése alá eső keresetüket az ellátásukat számfejtő hivatalnak be­jelenteni kötelesek. A nyugdíjas, il­letve az özvegy a bejelentés elmulasz­tása vagy valótlan adatok bejelentése folytán jogosulatlanul felvett ellátá­sért vagyoni felelőséggel tartozik. A jo­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom