Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-387

62 387. szám. meknevelési pótlékra való igényjogosultságot, szedik be a járulékot és fizetik ki a pótlékot. A 11. §-hoz. Azt, hogy szakmai pénztárt az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat mely ágára és az ország mely területére kell felállítani, az iparügyi miniszter, illetőleg a kereskedelem- és közelekedésügyi miniszter állapítja meg. E megállapításnál kellő figyelmet kell majd fordítani arra, hogy egyrészt a túlságos elaprózással járó költségszaporítást elkerüljük, másrészt, hogy eltérő természetű foglalkozási ágakat és egymástól távoleső területeket ne fogjunk össze, mert utóbbi az ügykezelést megnehezítené és a szakmai pénztárak felállításával járó előnyöket semmivé tenné. A 12. §. a szakmai pénztárak fenntartásának költségeiről rendelkezik. Ezeket a költségeket az érdekelt munkaadók •— az általuk fizetett gyermeknevelési járulék arányában — az illetékes miniszter megállapította mértékben a járulékon felül viselik. A 13. §. a szakmai pénztárak legfontosabb szervezeti kérdéseit rendezi, és egyben a szakmai pénztárak alkalmazottai szolgálati viszonyai tekintetében irányelveket tartalmaz. A 14. §. teszi lehetővé vállalati családpénztárak alakítását. A gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos ügyintézést lényegesen egyszerűsíti és olcsóbbítja, ha pl. a nagyobb vállalatoknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy a pótlékot maguk fizessék ki s ezáltal a járulék befizetésével és a pótlék kifizetésével járó munkát és költségeket csökkentjük. A 15. §-hoz. A törvényjavaslat a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos, főként alapvető kérdéseket szabályozza, az egyes részletkérdések szabályozását rendeleti útra kellett hagyni. Ebből a célból a 15. §. felhatalmazza az iparügyi minisztert, hogy az ott említett miniszterekkel egyetértően a részletkérdéseket rendeletben szabályozza. A 16—21. §-oJc az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felállítását és szervezetét szabályozzák. Itt a legnagyobb egyszerűségre törekedtem és ennélfogva a működésében nehézkes és költséges — különben is felesleges — közgyűlés intézményét mellőztem. A javaslat szerint az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelőbizottság ellenőrzése alatt áll, amelyben a munkaadókon és munkavállalókon felül ezek körén kívül álló szakférfiak is résztvesznek, hogy ezek szaktudásának a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben való értékesítése biztosíttassék. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár állami hivatal, következésképpen fenntartásának költségei az államot terhelik. A 22. §. a törvény rendelkezései megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza s az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a társadalombiztosítás körébe tartozó intézeteket az ellenőrző tevékenység támogatására kívánja kötelezni. Az utóbbi rendelkezés egyfelől a családpénztárak, másfelől a biztosító intézetek között az eljárások egyszerűsítése érdekében kívánatos együttműködést teszi lehetővé. IV. Fejezet. Ez a fejezet a vegyes rendelkezéseket tartalmazza. A 23. §-hoz. A gyermeknevelési pótlék célja a gyermekek tartásával járó terhek megkönnyítése. Ezért biztosítani kell, hogy a pótlék az említett célra fordítható legyen. Erre való tekintettel a törvényjavaslat a pótléknak átruházását megtiltja és csupán a gyermek eltartása és nevelése céljára engedi meg végrehajtás alá vonni.