Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-387

387. szám. 63 A 24. §-hoz. A gyermeknevelési járulékot és a késedelmi kamatot, valamint a szakmai családpénztárak fenntartásához való hozzájárulást a szolgáltatás ter­mészetének megfelelően közadók módjára kell behajtani. A 25. §. a szerzett jogot védi, méltányosságból azonban lehetővé teszi, hogy az, aki más jogalapon az alkotandó törvény szerint megállapítottnál magasabb összegű pótlékot köteles fizetni, abba az e törvény alapján fizetett pótlékot beszá­míthassa. A 26. §. a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokban szükséges azt a ren­delkezést tartalmazza, amely az alkalmazottat védelemben részesíti még abban az esetben is, ha abból a célból, hogy munkahelyét megtartsa, a jogszabályban biz­tosított jogáiól lemondott vagy a jogszabályban megállapítottnál reá nézve hát­rányosabb feltételeket elfogadott volna. A 27. §-nah adó- és illetékmentességet biztosító rendelkezései egyrészt azt kívánják elérni, hogy a gyermeknevelési pótlékot költségmentesen lehessen igé­nyelni, teljes egészében rendeltetésszerűen lehessen felhasználni, másrészt a pótlék fizetésével járó terhek csökkentését célozzák. 'A 28. §. azt határozza meg, hogy a törvény alapján felmerülő vitás ügyek­ben ki dönt. A gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a bírói út biztosítása azért nem látszott szükségesnek, mert itt nem igen merülhetnek fel olyan viták, amelyek közigazgatási úton megfelelő módon nem lennének eldönthetők. A 29—32. §-hoz. A törvény és az annak alapján kiadott renddlkezések meg­szegése kétféle jogkövetkezménnyel jár, mégpedig a kevésbbé jelentős vissza­éléseket pénzbírsággal kell sújtani, a jelentősebb visszaélések pedig kihágások. A pénzbírságot a javaslat szerint gyermeknevelési célokra kell fordítani. Ez a rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy az így befolyó összegből arra érdemes olyan munkásokat segélyezzünk, akik tizennégy éven felüli gyermeküket tovább taníttatják. A büntető rendelkezések között azért nincsen külön rendelkezés a családpénz­tári alkalmazottak titoktartási kötelessége esetleges megsértésének megtorlásáról, mert erre vonatkozóan a szolgálati szabályok lesznek irányadók. A 33. §. a gazdasági élet zavartalanságának biztosítása érdekében rendelke­zik aziránt, hogy a törvényt fokozatosan kell végrehajtani. Ügy tervezem, hogy a törvényt elsősorban a legalább 20 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekinteté­ben léptetem hatályba, más szóval azoknak az üzemeknek tekintetében, amelyek­nél a gyermeknevelési pótlék fizetése nem lesz jelentősebb teher és ahol az admi­nisztráció lebonyolítása is könnyebb lesz. Budapest, 1938. évi december hó 7. napján. Kunder Antal s. &., a m. kir. iparügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom