Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

186 396. szám. menye és nélkülözhetetlen előfeltétele a honvédelemnek, hogy a rendelkezés bővebb megokolását feleslegesnek tartom. A Legfelső Honvédelmi Tanácsnak az• előkészületek végrehajtásánál a §. (2) bekezdése értelmében biztosított közreműködése a Tanács hivatásából folyó természetes következmény. Az 5. §-hoz. A honvédelmi előkészületekkel kapcsolatos munkálatok természete az azokat végrehajtó közegek legteljesebb szakképzettségét és odaadását kívánja meg. Ezek a követelmények olyan fontosak, hogy azoknak a törvényben való megrögzítése is szükségesnek látszik. Ezt a rendelkezést tartalmazza a §. (1) bekezdése. Ezzel függ össze a (2) bekezdésnek az a rendelkezése is, amely ennek a munkakörnek ellátására szigorúbb fegyelmi felelősséget állapít meg és az esetleges mulasztások szigorúbb megtorlását írja elő. A törvényjavaslat büntető rendelkezései viszont különleges büntető rendelkezéseket is tartalmaznak az ebben a munkakörben foglalkoztatott közszolgálati alkalmazottakra nézve. A (3) bekezdés a közszolgálati alkalmazottaknak kivételes hatalom idején, (141. §.) a szolgálatban való visszatartására teremt jogalapot. Erre a rendelkezésre föltétlenül szükség van ahhoz, hogy a közigazgatás az ily esetekben megnövekedett mértékben reá háruló honvédelmi érdekű feladatokat a katonai szolgálatra való bevonulások folytán csökkent számú személyzetével is kellő időben és pontosan elláthassa. A (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre azért van szükség, hogy a §. rendelkezései a közszolgálat terén szerződéses alkalmazotti minőségben működő személyekre is kiterjedjenek. Második rész. Leventekötelezettség. A 6. §-hoz. A testgyakorlási kötelezettségnek már az általános indokolásban említett és megindokolt újabb kötelezettséggé : a katonai előképzést szolgáló leventekötelezettséggé való átalakításából következik eme kötelezettségnek az (1) bekezdésben meghatározott célja. A testgyakorlási kötelezettség is az ifjúság testi és lelki nevelését, illetve ezekben a vonatkozásokban való erősítését célozta. A leventekötelezettséget illető célkitűzés ezzel megegyezik s az (1) bekezdés csupán az átalakulásnak megfelelően a katonai vonatkozást juttatja jobban kifejezésre, de egyúttal annak is kifejezést ad, hogy a leventeképzés a jövőben sem lehet az ifjúság általános nevelésétől független kiképzés, hanem annak a jövőben is egyik alkotó része marad. Az ifjúság nevelése általánosságban a hazafias kötelességteljesítésre nevelést célozza s felöleli a polgári kötelességteljesítésre való készségnek elsajátítását, a szabad polgári élet fegyelmére való szoktatást, a vallásos és tisztességes magán- és közéletre való nevelést, az iskolákban tanult úgynevezett nemzeti tárgyak (magyar nyelv, történelem, népismeret és honismeret) élményszerű elsajátítását, a művelődésre és komoly tanulásra való készség kialakítását, a szülők és a család iránt való kötelességérzet megerősítését. Mindezeket a magasztos célokat a leventeképzés sem tévesztheti szem elől éppen úgy, mint ahogy szem előtt tartotta ezeket, mint az ifjúság nevelésének célkitűzéseit az általános testnevelés is. A leventekötelesek foglalkoztatásának a magyar ifjúságnak a fentiekben vázolt általános nevelésébe való beillesztése folytán szükséges a leventefoglalkoztatás nevelési anyagának megállapításánál a vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködése is. A honvédelmi miniszter — aki a leventeképzés legfontosabb céljának, a katonai előképzésnek megfelelően a leventekötelesek nevelésének és kikép-