Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 171 1912 : LXVIII. t.-c, valamint az ezeket kiegészítő 1914 : L. t.-c. stb.) már elavultak s nem elégítik ki azokat a kívánalmakat, amelyeket a korszerű hadviselés sikere érdekében feltétlenül támasztanunk kell. A legtöbb állam jogalkotásaiban már alkalmazkodott a várható jövő által ebben a vonatkozásban támasztott követelményekhez. Az egyenlő eszközökkel való hadviselés első előfeltétele, hogy a nemzet élethalál harcában államvezetésünk ugyanolyan törvényes jogokkal és eszközökkel rendelkezzék, mint várható ellenfeleinké vagy szövetségeseinké. Gondoskodnunk kell tehát a mindenkori kormány részére olyan törvényes felhatalmazásról, amely módot és lehetőséget nyújt arra, hogy háború esetén az országnak legteljesebb erőkifejtését biztosítsa. Ennek érdekében törvényalkotásunkban a következő általános alapelveknek kell érvényesülniök : 1. Elengedhetetlenül szükséges, hogy háború, vagy háborús veszély esetén az ország valamennyi polgára mind személyes szolgálatával, mind vagyonával kötelezően részt végy en a haza védelmében. Ezt általános elvként ki kell mondanunk. Eddigi törvényeink egyik hiányossága volt, hogy csak szűk korlátok közt engedték meg vagyontárgyak igénybevételét. A teljes vagyoni igénybevétel elvén alapszik az olasz, francia, román, cseh, lengyel stb. nemzetvédelmi törvény is. 2. Az ország életének valamennyi ágazatát érintő, tehát totális, korszerű háború sikerének egyik alappillére, a megfelelő előkészítés. Elengedhetetlen tehát, hogy a hadviselés érdekében szükségesnek mutatkozó előkészületek végrehajtására s az ezzel kapcsolatban megállapítandó kötelezettségek vállalására és megtartására nemcsak a hatóságok, közhivatalok és közintézmények, hanem az országnak a hadviselés által érintett összes, akár köz-, akár magáncélú tényezői, szervezetei és intézményei már békében kötelezhetők legyenek. 3. A honvédelem előkészítése katonai vonatkozásban a honvédelmi miniszter, egyéb vonatkozásban pedig a minisztérium, illetőleg az egyes miniszterek feladata. 4. Az előkészítő munkálatok egységes irányításának biztosítására megfelelő hatáskörrel felruházott szerv létesítésére van szükség. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat keretében a Legfelső Honvédelmi Tanács felállítása. Magyarország a honvédelmi jogalkotás terén egy tekintetben előnyben van a többi államokkal szemben. Ez az előny abban nyilvánul, hogy amíg a legtöbb állam, kötve a meglevő és érvényben álló véderőtörvényektől, azokat csak fokozatosan, lépésről lépésre tökéletesíthette, addig Magyarország katonai egyenjogúságának megvalósításával kapcsolatban abba a kedvező helyzetbe kerül, hogy teljesen új alapokra építheti fel honvédelmét, függetlenül az eddig érvényben volt védtörvényektől, mástól meg nem kötve, mint önmagától. Éppen ezért semmi akadálya annak, hogy oly törvényjavaslattal lépjek a törvényhozás elé, amely a legtöbb biztosítékot nyújtja honvédelmünk alapos megszervezésére. A törvényalkotás ilyen értelemben való felfogását az országnak a világháború óta minden vonatkozásban —- különösen külpolitikai és katonapolitikai szempontból —- gyökeresen megváltozott helyzete teszi szükségessé. A fentiekből kifolyólag a törvényjavaslat megszerkesztésénél a következő két főkövetelményt kell szem előtt tartanom : Egyrészről egységes törvényt kell alkotnunk a honvédelemről, mely az állampolgárokra háramló Összes honvédelmi kötelezettségeket magában foglalja. Másrészről ez a törvény legyen világos, áttekinthető és — a lehetőséghez képest — rövid, hogy a vezetők tisztán láthassák, mit követelhetnek, az állampolgárok pedig jól ismerjék kötelezettségeiket, mind személyi, mind anyagi vonatkozásban. 22*
