Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

172 396. szám. Ezért a honvédelemről szóló törvényjavaslat a honvédelmi kötelezettségeket a következőképpen tagozza : a) leventekötelezettség, b) hadkötelezettség, c) honvédelmi szolgáltatások kötelezettsége, d) légvédelmi kötelezettség. II. A leventekötelezettség az 1921 : LIII. törvénycikkel szabályozott testnevelési kötelezettség helyébe lép. A leventekötelezettség az eddigi testnevelési kötelezettségnek kiépítése a honvédelmi és nemzetnevelési szükségleteknek megfelelően. A testnevelésről szóló 1921 : LIII. törvénycikkel életrekeltett testgyakorlási kötelezettségnek az volt a célja, hogy a hadkötelezettség eltiltása következtében katonai téren és a népnevelésben előállott hiányokat lehetőségig pótoljuk. Világosan fejezi ezt ki a testnevelésről szóló törvényjavaslatnak indokolása is, az iskolát elhagyó ifjúság testnevelésének célkitűzéseit megjelölő e szavaiban : »hogy bennük mindazokat a lelki tulajdonságokat is nevelni lehessen, amelyek nélkül a nemzet sem érzületében egységes, sem céljaiban tudatos, sem cselekvéseiben határozott nem lehet«. Az e szavakban rejlő honvédelmi gondolat köré csoportosult a testgyakorlásköteles ifjúság testi nevelése, az tehát közvetve eddig is szolgálta a katonai érdekeket. Minthogy a korszerű honvédelem az emberanyag kiképzése terén állandóan fokozódó követelményeket támaszt, a katonai szolgálat idejét az elemi katonai kiképzéstől a lehetőségig tehermentesíteni kell s ezt a katonai jellegű és közvetlenül katonai célokat szolgáló kiképzést — katonai előképzést — a honvédségen kívül kell megadni. A leventeintézmény az ifjúságnak ezt a lelki, testi és szellemi katonai előképzését fogja szolgálni. A törvényjavaslat a levente-szolgálatot minden magyar állampolgár ifjú számára kötelezővé teszi. Ezáltal megadja az alapot arra, hogy a jelenlegi állapottól eltérően jövőben az iskolát (főiskolát) látogató ifjak is —• az iskolai testnevelés (torna) érintése nélkül — az iskolát elhagyó ifjúsággal együtt tegyenek eleget levente-kötelezettségüknek. Ezzel nemcsak a »levente« elnevezést kívánom — a »honvéd« névhez hasonlóan — az egész magyar ifjúságot felölelő fogalommá tenni, hanem annak az általános hadkötelezettségben rejlő nagy szociális gondolatnak is érvényt óhajtottam szerezni, hogy a haza szolgálatában végzett kötelesség teljesítésében különbség nincsen. Ennek a gondolatnak külső és látható megnyilatkozása — mint az egységes leventeszellem kialakításának is egyik főeszköze — érdekében szükségesnek látszik a leventék részére egyöntetű formaruha rendszeresítésére alapot teremteni. A ruha egyszerűsége lehetővé fogja tenni, hogy azt •—- a teljesen vagyontalanok kivételével — mindenki megszerezhesse. Utóbbiak támogatásáról a törvényjavaslat gondoskodik. A formaruha bevezetése az érdekeltek megterhelésének enyhítése céljából, a gazdasági viszonyok figyelembevétele mellett fokozatosan fog történni. A törvényjavaslat egyebekben a leventekötelezettség felső korhatárául az eddigi 21. életév helyett a katonai szolgálatra való bevonulás időpontját, illetőleg a 23. életév betöltése évének szeptember 30. napját állapítja meg, azért, hogy a katonai szolgálat köz vétlenül kapcsolódj ék a leventekiképzéshez. A leventekiképzés